Mutatjuk, eddig hányan tanulhattak külföldi egyetemen a Pannónia Programmal

A kulturális és innovációs miniszter szerint a jövőért folytatott verseny tudásverseny, ezért kiemelten fontos, hogy a magyar hallgatók világszinten szerezzenek tapasztalatot. A Pannónia Ösztöndíjprogram első éve kétszer annyi jelentkezőt vonzott, mint az Erasmus utolsó éve. Ez utóbbival kapcsolatban viszont nincsen nyilvánosan elérhető statisztika.

Hankó Balázs az M1 műsorában hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság törekvése ellenére sem sikerült elszigetelni a magyar egyetemeket az Erasmus-programból való kizárással. A Pannónia Ösztöndíjprogram a miniszter szerin az első évben várakozáson felül teljesített: 8115 diák, oktató és kutató vett részt benne világszerte, köztük az USA, Japán és az Egyesült Királyság vezető egyetemein.

Hankó megjegyezte azt is, hogy az Európai Unió Bírósága két és fél év után tárgyalja a kizárt magyar egyetemek keresetét. Mint mondta, a bíróság komoly kérdéseket intézett az Európai Bizottsághoz a döntés jogalapjáról.

Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a kormány eddig összesen 10 milliárd forintot költött az adófizetők pénzéből a Pannónia Ösztöndíjprogramra és Hankó Balázs elmondása szerint újabb 10 milliárdot szeretnének költeni a következő projektszakaszra.

Nem tudjuk, hogy a 10 milliárd forintot tisztán, csak az ösztöndíjakra költötték vagy például az intézményi koordinátorok fizetése is ebből került levonásra.

Az látszik, hogyha azt feltételezzük, hogy a keretösszeg teljes egészét a diákok és oktatók mobilitására költötték és a minimumösszegként megjelölt havi 350 ezer forinttal számolunk, hogy a 10 milliárdos összegből a résztvevők átlagosan 3,5 hónapot tölthettek külföldön.

És azt is érdemes megjegyezni, hogy egy pannóniás diák jóval magasabb ösztöndíjat kap, mint egy erasmusos Magyarországon.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.