A kulturális és innovációs miniszter szerint a jövőért folytatott verseny tudásverseny, ezért kiemelten fontos, hogy a magyar hallgatók világszinten szerezzenek tapasztalatot. A Pannónia Ösztöndíjprogram első éve kétszer annyi jelentkezőt vonzott, mint az Erasmus utolsó éve. Ez utóbbival kapcsolatban viszont nincsen nyilvánosan elérhető statisztika.
Hankó Balázs az M1 műsorában hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság törekvése ellenére sem sikerült elszigetelni a magyar egyetemeket az Erasmus-programból való kizárással. A Pannónia Ösztöndíjprogram a miniszter szerin az első évben várakozáson felül teljesített: 8115 diák, oktató és kutató vett részt benne világszerte, köztük az USA, Japán és az Egyesült Királyság vezető egyetemein.
Hankó megjegyezte azt is, hogy az Európai Unió Bírósága két és fél év után tárgyalja a kizárt magyar egyetemek keresetét. Mint mondta, a bíróság komoly kérdéseket intézett az Európai Bizottsághoz a döntés jogalapjáról.
Korábban
az Eduline-on is beszámoltunk arról
, hogy a kormány eddig összesen 10 milliárd forintot költött az adófizetők pénzéből a Pannónia Ösztöndíjprogramra és Hankó Balázs elmondása szerint újabb 10 milliárdot szeretnének költeni a következő projektszakaszra.
Nem tudjuk, hogy a 10 milliárd forintot tisztán, csak az ösztöndíjakra költötték vagy például az intézményi koordinátorok fizetése is ebből került levonásra.
Az látszik, hogyha azt feltételezzük, hogy a keretösszeg teljes egészét a diákok és oktatók mobilitására költötték és a minimumösszegként megjelölt havi 350 ezer forinttal számolunk, hogy a 10 milliárdos összegből a résztvevők átlagosan 3,5 hónapot tölthettek külföldön.
És azt is érdemes megjegyezni, hogy egy pannóniás diák jóval magasabb ösztöndíjat kap, mint egy erasmusos Magyarországon.
A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
