A kulturális és innovációs miniszter szerint a jövőért folytatott verseny tudásverseny, ezért kiemelten fontos, hogy a magyar hallgatók világszinten szerezzenek tapasztalatot. A Pannónia Ösztöndíjprogram első éve kétszer annyi jelentkezőt vonzott, mint az Erasmus utolsó éve. Ez utóbbival kapcsolatban viszont nincsen nyilvánosan elérhető statisztika.
Hankó Balázs az M1 műsorában hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság törekvése ellenére sem sikerült elszigetelni a magyar egyetemeket az Erasmus-programból való kizárással. A Pannónia Ösztöndíjprogram a miniszter szerin az első évben várakozáson felül teljesített: 8115 diák, oktató és kutató vett részt benne világszerte, köztük az USA, Japán és az Egyesült Királyság vezető egyetemein.
Hankó megjegyezte azt is, hogy az Európai Unió Bírósága két és fél év után tárgyalja a kizárt magyar egyetemek keresetét. Mint mondta, a bíróság komoly kérdéseket intézett az Európai Bizottsághoz a döntés jogalapjáról.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a kormány eddig összesen 10 milliárd forintot költött az adófizetők pénzéből a Pannónia Ösztöndíjprogramra és Hankó Balázs elmondása szerint újabb 10 milliárdot szeretnének költeni a következő projektszakaszra.Nem tudjuk, hogy a 10 milliárd forintot tisztán, csak az ösztöndíjakra költötték vagy például az intézményi koordinátorok fizetése is ebből került levonásra.
Az látszik, hogyha azt feltételezzük, hogy a keretösszeg teljes egészét a diákok és oktatók mobilitására költötték és a minimumösszegként megjelölt havi 350 ezer forinttal számolunk, hogy a 10 milliárdos összegből a résztvevők átlagosan 3,5 hónapot tölthettek külföldön.
És azt is érdemes megjegyezni, hogy egy pannóniás diák jóval magasabb ösztöndíjat kap, mint egy erasmusos Magyarországon.
A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
