Az afrikaiakkal nem, de a kínai és azerbajdzsáni egyetemekkel szívesen köt megállapodást a kormány

Nagy csatára számít csütörtökön Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter Brüsszelben.

  • Eduline/MTI

Az MTI közlése szerint az Európai Bizottság új stratégiát terjeszt a tagállamok oktatási miniszterei elé az Európai Oktatási Térség és az Erasmus+ program jövőjéről. A magyar kormány azonban egyelőre nem támogatja a javaslatot, amíg nem rendeződik a hazai egyetemek Erasmus-ügyének helyzete.

Háttér: kizárás az Erasmusból

Lassan három éve, hogy az alapítványi fenntartású magyar egyetemeket kizárták az Erasmus+ és a Horizon programokból. A kormány többszöri egyeztetésről számolt be, amelyek során: „az ötletszerű javaslataikat komolyan vettük, ki is tárgyaltuk természetesen, majd egyszer csak elhallgattak. Nem kaptunk a végső változatra még szóbeli kritikát sem, így léptünk, törvénnyé tettük” - közölte a miniszter. A módosítások hatálybalépése azonban attól függ, hogy visszavonják-e a blokkoló határozatot.

Megérte veszni hagyni az Erasmust? - személyes tapasztalatok a Pannónia Ösztöndíjprogramról

A kormány álláspontja szerint a Bizottság indokolatlanul tartja fenn az Erasmus-korlátozást, ami hátrányosan érinti a magyar hallgatókat. Az érintett intézmények helyettesítő megoldásként elindították a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelyet a kormány a mobilitás fenntartását biztosító alternatívának tekint.

Új oktatási együttműködés

A készülő uniós stratégia célja többek között:

  • a hallgatói mobilitás növelése,
  • az EU-n kívüli országokból érkező diákok számának emelése.

Hankó Balázs miniszter ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarország nem támogatja a dokumentum jelenlegi formáját. Szerinte előbb rendezni kell a magyar hallgatók Erasmus-programból való kizárását.

"A magyar egyetemisták oktatáshoz való alapvető joga sérül, hogy az Európai Bizottság kizárja őket az Erasmus programból, 6 hős magyar egyetem perre is vitte a kérdést, a Bizottság pedig ahelyett, hogy ezt megoldani szeretné, úgy akarja a mobilitási célszámokat elérni, hogy nyit az afrikai országok felé" – jelezte Hankó.

Magyarország jelenleg azt szeretné elérni, hogy a következő uniós oktatási időszak stratégiai dokumentuma egyértelműen garantálja: valamennyi magyar egyetemista jogosult legyen az Erasmus+ programban való részvételre.

Érdemes megjegyezni, hogy bár az afrikai országok felé való nyitás nem tetszik a miniszternek, nemrég bejelentette, hogy Magyarország a türk államokkal közösen szeretne ösztöndíjprogramot létrehozni a hallgatóknak. A következő években pedig kibővül a magyar és az azerbajdzsáni egyetemek együttműködése.

Emellett novemberben Magyarország és Kína is újabb oktatási együttműködést kötött:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.