Az afrikaiakkal nem, de a kínai és azerbajdzsáni egyetemekkel szívesen köt megállapodást a kormány

Nagy csatára számít csütörtökön Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter Brüsszelben.

  • Eduline/MTI

Az MTI közlése szerint az Európai Bizottság új stratégiát terjeszt a tagállamok oktatási miniszterei elé az Európai Oktatási Térség és az Erasmus+ program jövőjéről. A magyar kormány azonban egyelőre nem támogatja a javaslatot, amíg nem rendeződik a hazai egyetemek Erasmus-ügyének helyzete.

Háttér: kizárás az Erasmusból

Lassan három éve, hogy az alapítványi fenntartású magyar egyetemeket kizárták az Erasmus+ és a Horizon programokból. A kormány többszöri egyeztetésről számolt be, amelyek során: „az ötletszerű javaslataikat komolyan vettük, ki is tárgyaltuk természetesen, majd egyszer csak elhallgattak. Nem kaptunk a végső változatra még szóbeli kritikát sem, így léptünk, törvénnyé tettük” - közölte a miniszter. A módosítások hatálybalépése azonban attól függ, hogy visszavonják-e a blokkoló határozatot.

Megérte veszni hagyni az Erasmust? - személyes tapasztalatok a Pannónia Ösztöndíjprogramról

A kormány álláspontja szerint a Bizottság indokolatlanul tartja fenn az Erasmus-korlátozást, ami hátrányosan érinti a magyar hallgatókat. Az érintett intézmények helyettesítő megoldásként elindították a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelyet a kormány a mobilitás fenntartását biztosító alternatívának tekint.

Új oktatási együttműködés

A készülő uniós stratégia célja többek között:

  • a hallgatói mobilitás növelése,
  • az EU-n kívüli országokból érkező diákok számának emelése.

Hankó Balázs miniszter ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarország nem támogatja a dokumentum jelenlegi formáját. Szerinte előbb rendezni kell a magyar hallgatók Erasmus-programból való kizárását.

"A magyar egyetemisták oktatáshoz való alapvető joga sérül, hogy az Európai Bizottság kizárja őket az Erasmus programból, 6 hős magyar egyetem perre is vitte a kérdést, a Bizottság pedig ahelyett, hogy ezt megoldani szeretné, úgy akarja a mobilitási célszámokat elérni, hogy nyit az afrikai országok felé" – jelezte Hankó.

Magyarország jelenleg azt szeretné elérni, hogy a következő uniós oktatási időszak stratégiai dokumentuma egyértelműen garantálja: valamennyi magyar egyetemista jogosult legyen az Erasmus+ programban való részvételre.

Érdemes megjegyezni, hogy bár az afrikai országok felé való nyitás nem tetszik a miniszternek, nemrég bejelentette, hogy Magyarország a türk államokkal közösen szeretne ösztöndíjprogramot létrehozni a hallgatóknak. A következő években pedig kibővül a magyar és az azerbajdzsáni egyetemek együttműködése.

Emellett novemberben Magyarország és Kína is újabb oktatási együttműködést kötött:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.