Az afrikaiakkal nem, de a kínai és azerbajdzsáni egyetemekkel szívesen köt megállapodást a kormány

Nagy csatára számít csütörtökön Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter Brüsszelben.

  • Eduline/MTI

Az MTI közlése szerint az Európai Bizottság új stratégiát terjeszt a tagállamok oktatási miniszterei elé az Európai Oktatási Térség és az Erasmus+ program jövőjéről. A magyar kormány azonban egyelőre nem támogatja a javaslatot, amíg nem rendeződik a hazai egyetemek Erasmus-ügyének helyzete.

Háttér: kizárás az Erasmusból

Lassan három éve, hogy az alapítványi fenntartású magyar egyetemeket kizárták az Erasmus+ és a Horizon programokból. A kormány többszöri egyeztetésről számolt be, amelyek során: „az ötletszerű javaslataikat komolyan vettük, ki is tárgyaltuk természetesen, majd egyszer csak elhallgattak. Nem kaptunk a végső változatra még szóbeli kritikát sem, így léptünk, törvénnyé tettük” - közölte a miniszter. A módosítások hatálybalépése azonban attól függ, hogy visszavonják-e a blokkoló határozatot.

Megérte veszni hagyni az Erasmust? - személyes tapasztalatok a Pannónia Ösztöndíjprogramról

A kormány álláspontja szerint a Bizottság indokolatlanul tartja fenn az Erasmus-korlátozást, ami hátrányosan érinti a magyar hallgatókat. Az érintett intézmények helyettesítő megoldásként elindították a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelyet a kormány a mobilitás fenntartását biztosító alternatívának tekint.

Új oktatási együttműködés

A készülő uniós stratégia célja többek között:

  • a hallgatói mobilitás növelése,
  • az EU-n kívüli országokból érkező diákok számának emelése.

Hankó Balázs miniszter ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarország nem támogatja a dokumentum jelenlegi formáját. Szerinte előbb rendezni kell a magyar hallgatók Erasmus-programból való kizárását.

"A magyar egyetemisták oktatáshoz való alapvető joga sérül, hogy az Európai Bizottság kizárja őket az Erasmus programból, 6 hős magyar egyetem perre is vitte a kérdést, a Bizottság pedig ahelyett, hogy ezt megoldani szeretné, úgy akarja a mobilitási célszámokat elérni, hogy nyit az afrikai országok felé" – jelezte Hankó.

Magyarország jelenleg azt szeretné elérni, hogy a következő uniós oktatási időszak stratégiai dokumentuma egyértelműen garantálja: valamennyi magyar egyetemista jogosult legyen az Erasmus+ programban való részvételre.

Érdemes megjegyezni, hogy bár az afrikai országok felé való nyitás nem tetszik a miniszternek, nemrég bejelentette, hogy Magyarország a türk államokkal közösen szeretne ösztöndíjprogramot létrehozni a hallgatóknak. A következő években pedig kibővül a magyar és az azerbajdzsáni egyetemek együttműködése.

Emellett novemberben Magyarország és Kína is újabb oktatási együttműködést kötött:

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.