A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
A szakszervezetek elsőként azoknak a pedagógusoknak az ügyét emelték ki, akik a státusztörvény 2024. január 1-jei hatálybalépésével váltak jogosulttá köznevelési foglalkoztatotti jutalomra, mert az új szabályok alapján már beszámíthatóvá vált az egyházi vagy magánfenntartású intézményekben szerzett szakmai gyakorlatuk is. Állításuk szerint a munkáltatók többsége ennek ellenére megtagadta a kifizetést, arra hivatkozva, hogy a jogosultság időpontja már korábban „elmúlt”.
Azonban egy jogerős bírósági ítélet egyértelművé tette, hogy az érintett pedagógusok éppen a státusztörvény hatálybalépésével szerezték meg a jogosultságot.
Itt már nem pusztán méltányossági vagy politikai kérdésről beszélünk, hanem jogszerűségi problémáról is
– írták, majd kitértek arra, hogy becsléseik szerint mintegy kétezer pedagógust érinthet az ügy, a visszamenőleges kifizetések költsége pedig nem érné el a kétmilliárd forintot.
A szakszervezetek arra is figyelmeztettek, hogy a hároméves elévülési idő folyamatosan telik, és a jelenlegi szabályok szerint annak megszakításához már nem elegendő a munkáltatóhoz benyújtott igény, hanem bírósági keresetet kell indítani. Véleményük szerint központi rendezés hiányában rövid időn belül akár több száz vagy több ezer pedagógus is kénytelen lehet peres útra terelni az ügyet.
A nyílt levél másik kiemelt témája a nevelést-oktatást segítő munkatársak és más, nem pedagógus munkakörben dolgozók bérrendezése volt. A két szakszervezet szerint korábbi számításaikat a minisztérium is megalapozottnak ismerte el. Eszerint a teljes, 40 százalékos bérrendezés évente mintegy 134,6 milliárd forintos többletforrást igényelne, ami a központi költségvetés kiadásainak hozzávetőleg 0,3 százalékát jelenti.
A szakszervezetek ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy már egy első lépésként megvalósuló, 20–25 százalékos béremelés is érezhető javulást jelentene az érintettek számára, miközben ennek költsége évente körülbelül 67 milliárd forint lenne.
A levél szerint a NOKS-dolgozók hosszú évek óta méltatlanul alacsony bérek mellett végzik a köznevelés működéséhez nélkülözhetetlen munkájukat.
Megbecsülésük és anyagi elismerésük nélkül a rendszer hosszú távon nem működtethető megfelelő színvonalon
– emelték ki, ezután megjegyezték, mindkét intézkedés erős jelzést küldene a köznevelésben dolgozóknak arról, hogy valóban változik az oktatásirányítás szemlélete.
A PDSZ és a PSZ arra kérte a miniszterelnököt és a belügyminisztert, hogy mindkét ügyben mielőbb hozzanak döntést, és tájékoztassák a szakszervezeteket a megtett, illetve tervezett intézkedésekről.
Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy Lannert Judit oktatási miniszter a meghallgatásán azt mondta:
Megvizsgáljuk a NOKS, a nem oktatási dolgozók, a pedagógiai asszisztensek és a gyermekvédelmi dolgozók béremelési lehetőségeit a költségvetési helyzet függvényében.
A NOKS-dolgozók bérezése az elmúlt hónapokban többször is napirendre került. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) idén tavasszal több alkalommal tárgyalt az előző kormánnyal a bérrendezésről, miután szerintük sok nevelést-oktatást segítő dolgozó továbbra is a garantált bérminimum környékén keres. Az érdekképviselet azt szerette volna elérni, hogy a diplomás, nem pedagógus munkakörben dolgozók bére érje el a Pedagógus I. kategória alsó határát, a többi munkakörben pedig akár 40 százalékos emelés valósuljon meg.
Korábban egy NOKS-dolgozó az Eduline-nak arról írt, hogy idén nettó havi 18 ezer forinttal emelkedett a fizetése, miközben több száz gyerek adminisztrációjáért és mindennapi támogatásáért felelnek az intézményekben.
Két nap alatt már több mint négyezren csatlakoztak ahhoz az online petícióhoz, amely méltó bérezést és nagyobb megbecsülést követel a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók számára. A kezdeményezés szerint a pedagógusok béremelései nyomán jelentős bérszakadék alakult ki a két munkakör között, amelyet mielőbb rendezni kellene.
Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.
A napok óta tartó hőség miatt a Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság ajánlásokat küldött az ország valamennyi bölcsődéjének és óvodájának. Lannert Judit hangsúlyozta, hogy ezekben a napokban minden döntés középpontjában a gyermekek egészsége és jólléte álljon.
Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot. A 2026-os felvételi eljárásban összesen 500 pontot szerezhettek.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra.
