„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban. A szakszervezeti vezető szerint a kormány az euró bevezetésének oltárán áldozhatja fel az oktatást, miközben a tervezett források nem elegendők az átfogó reformok megvalósításához.
Számomra úgy tűnik, hogy az oktatást, az egészségügyet, a szociális szférát és a kulturális szférát a kormány az euró bevezetésének oltárán fel akarja áldozni
– fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az Index frissen indult Egyrészt-Másrészt című hírelemző műsorában.
A szakszervezeti vezető szerint a költségvetési hiány csökkentése érthető cél, de kérdéses, hogy ezt milyen áron éri el a kormány. Úgy véli, az oktatásra, az egészségügyre és más közszolgáltatásokra tervezett források legfeljebb a rendszer működésének fenntartására elegendők, a korábban ígért átfogó változtatások megvalósítására nem.
Az interjúban szóba került a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók 2027-re tervezett béremelése is. Totyik szerint a kormány által kommunikált 21 százalékos nettó jövedelemnövekedés és a 15 százalékos emelés közötti különbség az adókedvezmények figyelembevételéből adódik, miközben a tényleges béremelés egyes dolgozóknál 12 százalék körül alakulhat. A választási kampányban ígért 25 százalékos béremelés szerinte egyik számítás alapján sem teljesül.
Az adókedvezményekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy bár ezek valóban növelik az érintettek elkölthető jövedelmét, később módosíthatók vagy megszüntethetők. Ezzel szemben az alapbérek emelése kiszámíthatóbb és tartósabb megoldást jelentene. Szerinte a NOKS-dolgozók fizetésének hosszabb távon a bruttó átlagkeresethez kellene közelítenie, különösen azért, mert az érintettek között diplomások is vannak. Emellett egy kiszámítható bértábla visszaállítását is szükségesnek tartja.
Arra a kérdésre, hogy terveznek-e demonstrációt vagy sztrájkot, Totyik azt válaszolta, hogy erről a szakszervezet tagságának kell döntenie. Hozzátette, a béremelés megítélése területenként is eltérő: Budapesten a versenyszféra elszívó hatása miatt a fizetések továbbra is alacsonynak számíthatnak, míg egyes vidéki térségekben ugyanaz az összeg kedvezőbbnek tűnhet.
A PSZ elnöke a kormány közel 10 milliárd forintos iskolafejlesztési programját is bírálta. Példaként egy hajdúszoboszlói egyházi iskola felújítását említette, amely szerinte önmagában mintegy 3 milliárd forintba kerülne. Totyik úgy számolt, hogy ha az ország mintegy tízezer oktatási feladatellátási helyén legalább harmincévente szükség lenne átfogó felújításra, a jelenlegi források messze nem lennének elegendők az épületek megfelelő állapotának biztosításához. A szükséges munkálatok között a nyílászárók cseréjét, a tetőszerkezetek és a fűtési rendszerek korszerűsítését, valamint a tantermek felújítását említette. Ráadásul ezek még nem feltétlenül jelentenék a 21. századi oktatási környezet kialakítását.
Becslése szerint a jelenleg tervezett összeg akár az ötven-százszorosára is szükség lehetne az iskolák megfelelő ütemű felújításához.
Külön kitért az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI-k) helyzetére is. Elmondása szerint egy ombudsmani jelentés súlyos állapotokra világított rá, a PSZ számításai alapján pedig az érintett épületek rendbetételéhez legalább 300 milliárd forintra lenne szükség.
A 2027-es költségvetés kapcsán Totyik arról is beszélt, hogy szerinte a kormány előtt két lehetőség áll: vagy elhalasztja a mélyreható oktatási reformokat, vagy jelentősen több forrást biztosít azok megvalósítására.
Ahhoz, hogy vegetáljunk, vagy máról holnapra túléljük a rendszert, ahhoz minimálisan elegendő. De hogyha valóban rendszerváltást és egy teljesen új szemléletet akarnak, ahhoz igenis jóval több forrás kell
– fogalmazott. A PSZ elnöke úgy véli, a forráshiány nem kizárólag a költségvetés állapotából következik, hanem politikai prioritások kérdése is. Példaként a látványsportok támogatását és az esetleges olimpiai rendezésre fordítandó összegeket említette, amelyekből szerinte az oktatás és az egészségügy fejlesztésére is lehetne átcsoportosítani.
A Magyar Péter vezette kormány oktatáspolitikai teljesítményét végül egy ötfokú skálán hármasra értékelte. „A szándékot látjuk, de a kivitelezésen nagyon gyökeresen változtatni kell” – összegezte véleményét.
Miközben a pedagógusok béremelésénél tízmilliárdokról folyik a vita, a látványsportokra Magyarország arányaiban több mint kétszer annyit költ, mint az uniós átlag – hívta fel a figyelmet Pogátsa Zoltán közgazdász. Szerinte a költségvetésben lenne pénz az oktatás fejlesztésére és a béremelésekre, a kormány azonban más területeket részesít előnyben.
Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Szülőket, pedagógusokat és diákokat vár az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium november 24-én Budapesten.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
