Március 30-án reggel 8 és 10 óra között sztrájkolni fognak a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy a pedagógusok szolidaritásból sztrájkolhatnak-e?
Mivel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a kormány nem tudott megállapodni a NOKS-és egyéb dolgozók fizetésemeléséről, szabadságairól, ezért március 30-án, hétfőre kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdet meg.
A PDSZ blogjában azonban felhívta arra is a figyelmet, hogy óraadó és pedagógus nem sztrájkolhat, még szolidaritásból sem. Viszont szolidaritási nyilatkozatot azt, tehet.
Ha a pedagógusnak pont nincsen órája reggel 8 és 10 óra között, akkor más a helyzet:
Aki pont ekkor nem dolgozik, az menjen be együtt szolidaritásból 08:00-10:00-ig, és legyetek együtt.
– írta a PDSZ.
A sztrájk célja, a köznevelésben dolgozó NOKS- (nevelést-oktatást közvetlenül segítő) és egyéb munkavállalók bérrendezése. Ebben a körben mintegy 67 ezer ember dolgozik, akiknek jelentős része jelenleg a minimálbér környékén keres.
Az Eduline-on korábban is beszámoltunk arról, hogy a nevelés-oktatást segítő dolgozók méltánytalan bérhelyzetére a szakszervezetek az elmúlt időszakban több akcióval is igyekeztek felhívni a figyelmet. A témát folyamatosan napirenden tartják, és rendszeresen hangsúlyozzák a NOKS-dolgozók munkájának nélkülözhetetlen szerepét a köznevelési intézmények működésében.
Maruzsa Zoltánnal több körben is tárgyaltak, azonban egyik alkalommal sem jutottak eredményre. A két tárgyalás között és azokat követően is országszerte figyelemfelhívó akció indult: a nevelést-oktatást segítő dolgozók és szolidaritást vállaló kollégáik fekete szíveket tűztek ki a ruhájukra, rajzoltak a kezükre, vagy papírból vágták ki azokat.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez egyre több olyan fénykép érkezik, ahol iskolában, óvodában a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók valamint pedagógusok fekete szívet viselnek.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
