Március 30-án reggel 8 és 10 óra között sztrájkolni fognak a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy a pedagógusok szolidaritásból sztrájkolhatnak-e?
Mivel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a kormány nem tudott megállapodni a NOKS-és egyéb dolgozók fizetésemeléséről, szabadságairól, ezért március 30-án, hétfőre kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdet meg.
A PDSZ blogjában azonban felhívta arra is a figyelmet, hogy óraadó és pedagógus nem sztrájkolhat, még szolidaritásból sem. Viszont szolidaritási nyilatkozatot azt, tehet.
Ha a pedagógusnak pont nincsen órája reggel 8 és 10 óra között, akkor más a helyzet:
Aki pont ekkor nem dolgozik, az menjen be együtt szolidaritásból 08:00-10:00-ig, és legyetek együtt.
– írta a PDSZ.
A sztrájk célja, a köznevelésben dolgozó NOKS- (nevelést-oktatást közvetlenül segítő) és egyéb munkavállalók bérrendezése. Ebben a körben mintegy 67 ezer ember dolgozik, akiknek jelentős része jelenleg a minimálbér környékén keres.
Az Eduline-on korábban is beszámoltunk arról, hogy a nevelés-oktatást segítő dolgozók méltánytalan bérhelyzetére a szakszervezetek az elmúlt időszakban több akcióval is igyekeztek felhívni a figyelmet. A témát folyamatosan napirenden tartják, és rendszeresen hangsúlyozzák a NOKS-dolgozók munkájának nélkülözhetetlen szerepét a köznevelési intézmények működésében.
Maruzsa Zoltánnal több körben is tárgyaltak, azonban egyik alkalommal sem jutottak eredményre. A két tárgyalás között és azokat követően is országszerte figyelemfelhívó akció indult: a nevelést-oktatást segítő dolgozók és szolidaritást vállaló kollégáik fekete szíveket tűztek ki a ruhájukra, rajzoltak a kezükre, vagy papírból vágták ki azokat.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez egyre több olyan fénykép érkezik, ahol iskolában, óvodában a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók valamint pedagógusok fekete szívet viselnek.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
