Totyik Tamás: A lemorzsolódáson nem segít, hogy akár hármas vagy kettes érettségivel is be lehet kerülni pedagógiai képzésekre

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elkeserítőnek tartja, hogy az ötéves, osztatlan tanárképzésben tavaly mindössze 1214-en szereztek diplomát, miközben 2025-ben több mint hatezer pedagógus érte el a nyugdíjkorhatárt – írja a Népszabadság.

A szakszervezeti vezető szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segített, hogy az elmúlt években egyre alacsonyabb felvételi pontszámokkal, akár hármas vagy kettes érettségivel is be lehetett kerülni pedagógiai képzésekre.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025-ben összesen 1214-en végeztek az ötéves, osztatlan tanárképzésben, ami több mint százzal kevesebb a 2024-es 1325 főnél. A korábbi években is ingadozott a diplomát szerzők száma: 2023-ban 1657-en, 2022-ben 1110-en, 2021-ben pedig 1423-an fejezték be a képzést.

A felvi.hu adatai alapján 2020-ban összesen 1724 hallgatót vettek fel az osztatlan tanárképzésre, öt évvel később pedig 1214-en szereztek diplomát. Ez mintegy 30 százalékos különbséget jelent, ugyanakkor ebből nem lehet pontos lemorzsolódási arányt számítani, mivel a tavaly végzettek nem feltétlenül mind 2020-ban kezdték meg tanulmányaikat.

A béremelések ellenére sem lett sokkal vonzóbb a tanári pálya

Az idei általános és pótfelvételi eljárásban összesen 2759 hallgatót vettek fel az ötéves, osztatlan tanárképzésre. Ez 352 fővel több a tavalyinál, ugyanakkor a pedagógusképzésre felvett 16,2 ezer hallgatónak csak egy kisebb részét jelenti. A rövidebb tanári mesterképzésekre több mint 4500-an, az óvodapedagógus- és gyógypedagógia-alapképzésekre pedig külön-külön több mint háromezren kerültek be.

A pedagógusképzésre felvettek több mint fele, mintegy 8300 fő ráadásul 27 évesnél idősebb, és sokan közülük a rövidebb mesterképzéseket választották.

Totyik Tamás szerint az elmúlt évek fokozatos pedagógusbéremeléseinek ugyan volt hatásuk, de nem tették annyival vonzóbbá a tanári pályát, mint amennyire számított. Úgy véli, hogy a pedagógusok társadalmi megbecsülése is sérült az elmúlt években, emellett generációs kihívások is nehezítik a fiatalok pályára vonzását. Szerinte a Z-generáció számára a tanári hivatás a kötöttségek miatt sem feltétlenül vonzó. A fiatalok körében népszerű otthoni munkavégzésre például alig van lehetőség, az otthon elvégzendő feladatok pedig jellemzően az iskolai munkaidőn felül jelentkeznek, például órákra való felkészülés vagy dolgozatjavítás formájában.

Egyre idősebb a pedagógustársadalom

A tanárutánpótlás problémáját tovább súlyosbítja a pedagógusok elöregedése. A KSH adatai szerint a 2025/2026-os tanévben a pedagógusok 52 százaléka legalább 50 éves volt, szemben az előző tanév 51 százalékával. Eközben a 30 év alatti pedagógusok aránya mindössze 7,1 százalékot tett ki. Bár a nyugdíjkorhatár elérése nem jelenti automatikusan a tanári pálya elhagyását, és nem kizárólag az ötéves képzésből érkezhetnek új pedagógusok, az adatok alapján továbbra is komoly kihívást jelent a fiatal tanárok utánpótlása.

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.