A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elkeserítőnek tartja, hogy az ötéves, osztatlan tanárképzésben tavaly mindössze 1214-en szereztek diplomát, miközben 2025-ben több mint hatezer pedagógus érte el a nyugdíjkorhatárt – írja a Népszabadság.
A szakszervezeti vezető szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segített, hogy az elmúlt években egyre alacsonyabb felvételi pontszámokkal, akár hármas vagy kettes érettségivel is be lehetett kerülni pedagógiai képzésekre.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025-ben összesen 1214-en végeztek az ötéves, osztatlan tanárképzésben, ami több mint százzal kevesebb a 2024-es 1325 főnél. A korábbi években is ingadozott a diplomát szerzők száma: 2023-ban 1657-en, 2022-ben 1110-en, 2021-ben pedig 1423-an fejezték be a képzést.
A felvi.hu adatai alapján 2020-ban összesen 1724 hallgatót vettek fel az osztatlan tanárképzésre, öt évvel később pedig 1214-en szereztek diplomát. Ez mintegy 30 százalékos különbséget jelent, ugyanakkor ebből nem lehet pontos lemorzsolódási arányt számítani, mivel a tavaly végzettek nem feltétlenül mind 2020-ban kezdték meg tanulmányaikat.
Az idei általános és pótfelvételi eljárásban összesen 2759 hallgatót vettek fel az ötéves, osztatlan tanárképzésre. Ez 352 fővel több a tavalyinál, ugyanakkor a pedagógusképzésre felvett 16,2 ezer hallgatónak csak egy kisebb részét jelenti. A rövidebb tanári mesterképzésekre több mint 4500-an, az óvodapedagógus- és gyógypedagógia-alapképzésekre pedig külön-külön több mint háromezren kerültek be.
A pedagógusképzésre felvettek több mint fele, mintegy 8300 fő ráadásul 27 évesnél idősebb, és sokan közülük a rövidebb mesterképzéseket választották.
Totyik Tamás szerint az elmúlt évek fokozatos pedagógusbéremeléseinek ugyan volt hatásuk, de nem tették annyival vonzóbbá a tanári pályát, mint amennyire számított. Úgy véli, hogy a pedagógusok társadalmi megbecsülése is sérült az elmúlt években, emellett generációs kihívások is nehezítik a fiatalok pályára vonzását. Szerinte a Z-generáció számára a tanári hivatás a kötöttségek miatt sem feltétlenül vonzó. A fiatalok körében népszerű otthoni munkavégzésre például alig van lehetőség, az otthon elvégzendő feladatok pedig jellemzően az iskolai munkaidőn felül jelentkeznek, például órákra való felkészülés vagy dolgozatjavítás formájában.
A tanárutánpótlás problémáját tovább súlyosbítja a pedagógusok elöregedése. A KSH adatai szerint a 2025/2026-os tanévben a pedagógusok 52 százaléka legalább 50 éves volt, szemben az előző tanév 51 százalékával. Eközben a 30 év alatti pedagógusok aránya mindössze 7,1 százalékot tett ki. Bár a nyugdíjkorhatár elérése nem jelenti automatikusan a tanári pálya elhagyását, és nem kizárólag az ötéves képzésből érkezhetnek új pedagógusok, az adatok alapján továbbra is komoly kihívást jelent a fiatal tanárok utánpótlása.
Kevés a fiatal, miközben a tanári kar jelentős része egyre közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz. A frissen megjelent OECD-jelentés számai alapján továbbra sem látszik fordulat a magyar pedagógusok korösszetételében.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
