Totyik Tamás szerint a leendő tankerületi vezetők nem tudják, milyen rendszerben dolgoznak majd

Már zajlik a tankerületi vezetők pályáztatása, miközben továbbra sem világos, hogyan működik majd az átalakítás előtt álló iskolafenntartói rendszer. Totyik Tamás szerint még a leendő vezetők sem tudhatják pontosan, mire vállalkoznak, a szakszervezet pedig hiába egyeztet a minisztériummal, konkrét terveket egyelőre nem ismer.

„Szerintem a tankerületvezetők sem tudják, hogy mire pályáznak” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az ATV Start című műsorában a tankerületi vezetői pályázatokkal kapcsolatban.

A szakszervezeti vezető szerint továbbra sem világos, pontosan milyen formában alakítják át az iskolafenntartói rendszert, és milyen feladatok várnak majd az újonnan kinevezett tankerületi vezetőkre.

Ahogyan arról korábban az Eduline-on is beszámoltunk, a Klebelsberg Központ mind a 60 tankerületi központ igazgatói álláshelyére pályázatot írt ki. Az iskolák teljes alkalmazotti közössége október 5-ig véleményezhette a pályázatokat.

Totyik ugyanakkor megkérdőjelezte, miért volt szükség most a vezetői posztok megpályáztatására, amikor az iskolafenntartás jövője még nem tisztázott. Különösen annak fényében tartja ezt kérdésesnek, hogy a Tisza Párt programjában szerepel az iskolák fenntartói jogának visszaadása azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ezt vállalnák.

A PSZ elnöke szerint az átalakítás mindenképpen szükséges, mert a jelenlegi rendszer nem tudja megfelelően ellátni az alapvető feladatait.

Egy fenntartóközpontba 40-50 iskolát besorolni, az fizikálisan képtelenség ezeket megfelelően áttekinteni, felügyelni, ellenőrizni

– mondta, hozzátéve, hogy ilyen körülmények között a feladatokat legfeljebb felületesen lehet elvégezni.

A finanszírozást is problémásnak tartja. Elmondása szerint olyan információk szivárogtak ki, amelyek alapján a tankerületeknél a bérekre szánt forrásokból kellett átcsoportosítani dologi kiadásokra, mert az állami fenntartású iskolák működtetésére nem jutott elegendő pénz. Totyik szerint az állami és az egyházi fenntartású intézmények finanszírozása közötti különbségeket is rendezni kellene. Szerinte a döntéseket a lehető legközelebb kellene vinni az iskolákhoz, az önkormányzatoknak pedig nagyobb beleszólást kellene biztosítani az intézmények működésébe.

Rónai Egon, az ATV műsorvezetője arra is rákérdezett, hogy a szakszervezet kapcsolatban áll-e az átalakítást előkészítő minisztériummal. „Kapcsolat van, beszélünk is róla, de konkrétumot semmit nem tudunk” – válaszolta Totyik.

A tankerületi rendszer átalakítását korábban a kormány is bejelentette. A tervek szerint megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül. Totyik szerint azonban továbbra is kérdéses, hogyan működik majd a gyakorlatban az új fenntartói rendszer.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.