Kókayné Lányi Marietta, közoktatásért felelős államtitkár még augusztusban juttatta el az iskoláknak a 14 pontból álló javaslatcsomagját. Ahogy korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy ezek az ajánlások alsó tagozaton az iskolai nap szinte minden részét érintik a reggeli érkezéstől és a tanórák hosszától kezdve a házi feladaton és az értékelésen át egészen a délutáni foglalkozásokig. (A javaslatcsomaggal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.)
Szerkesztőségünk tud több olyan iskoláról, ahol a javaslatok egy részét már eddig is alkalmazták, de olyan intézményre is van példa, ahol már a szeptemberi tanévkezdés is felmerült a rövidebb tanórák beveztése, de több iskolában egyelőre kivárnak. Ezt Totyik Tamás is megerősítette az Eduline-nak.
A PSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy például a rugalmasabb óraszervezést, a rendszeres meseolvasást vagy a beszélgetős hétfő reggeleket az alsó tagozatos kollégák eddig is alkalmazták, most azonban ezek a gyakorlatok végre hivatalos keretet is kapnak. Azonban nem minden újítás bevezetése lesz ennyire egyszerű.
Szöveges értékelés és csengetési káosz
Totyik szerint az új csomag legkritikusabb pontja a szöveges értékelés kiterjesztése lehet alsóban.
A szülőknek az elvárása az, hogy osztályzatot akarnak látni. Sokan nem is értik azt a szöveget, hogy valamelyik területen fejlődésre vagy fejlesztésre szorul a gyerek. Egy hosszabb átmeneti időszakkal érzékenyíteni kellene a szülőket
– mondta a PSZ elnöke, majd hozzátette, hogy hozzájuk a javaslatcsomag megjelenése után elsősorban a szülők részéről érkeztek ilyen visszajelzések.
Ugyancsak technikai és szervezési problémát okozhat a csengetési rend átalakítása.
Nem lehet az alsósoknak 30-35 perc után egy csengetés, a felsősöknek meg 45 perc után. Abból egy káosz lenne
– fogalmazott a szakszervezeti vezető.
A délutáni napközi újragondolása kapcsán is akadályokba ütközhetnek az iskolák: Totyik szerint a tanítók korábban kifejezetten kedvelték a két pedagógusos, iskolaotthonos modellt, a pedagógushiány miatt azonban ezt sok helyen fel kellett adni.
Mivel a házirendek és az SZMSZ-ek módosítását a szülői munkaközösségeknek is véleményezniük kell, így az új rendszer végleges átállása várhatóan október elejéig is eltarthat.
Kevesebb bürokrácia, szabadabb tankönyvválasztás
Totyik hangsúlyozta, a tankönyvpiacon is elindult a változás. Bár a tankönyveket az iskolák még tavasszal megrendelték, az oktatási minisztérium döntése alapján az intézmények a megmaradt szabad forrásaikból beszerezhetnek olyan segédeszközöket vagy modern digitális tananyagokat, melyeket korábban nem lehetett hivatalosan felhasználni a hazai közoktatásban.
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
A PSZ elnöke szerint a bürokrácia csökkenésével (például a TÉR felfüggesztése) a pedagógusok mentális terhelése mérséklődhet az új tanévben, de ”ha az oktatási kormányzat reformokat akar, akkor a reformokra most pénz kell.”
Az alapvető kérdés a jövő szempontjából, hogy erre lesz-e forrás, vagy nem
- jegyezte meg Totyik.
Ennek kapcsán például érdemes megjegyezni, hogy a 2026/2027-es tanévnyitón Nagykanizsán Lannert Judit oktatási miniszter bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.