„Azért szeretném jelezni, hogy nem teljes körűen adták vissza, mert január 31-étől azért továbbra is korlátozás van, mert az érettségiző osztályok körében továbbra is a feladatokat el kell látni” – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az InfoRádiónak.
A szakszervezeti vezető ezzel arra reagált, hogy a kormány szerint már visszaállították a pedagógusok sztrájkjogát. Totyik ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a korlátozásokat nem szüntették meg teljes egészében. Korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint sztrájk idején továbbra is biztosítani kellene a gyerekfelügyeletet, az étkeztetést és az érettségizők felkészítését. Az augusztusi parlamenti vitában is kiemelt kérdés volt, mi történjen az érettségire készülő diákokkal, ha tanáraik munkabeszüntetést tartanak.
A tanórák felét sztrájk idején is meg kellett tartani
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) október 6-án kimondta, hogy a magyar állam jogsértően korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát a 2022-ben bevezetett szabályozással. A strasbourgi testület szerint a beavatkozás aránytalan volt, és „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Totyik Tamás az interjúban felidézte, hogy a 2022-ben bevezetett szabályok jelentősen megnehezítették a pedagógusok munkabeszüntetését. A nyolcadik, tizenkettedik és tizenharmadik évfolyamon gyakorlatilag ellehetetlenítették a sztrájkot, miközben a többi osztályban a tanítási órák legalább 50 százalékát meg kellett tartani. Emellett a gyermekfelügyeletet minden osztály számára külön kellett biztosítani, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor a diákok felügyeletét közös helyiségben is meg lehetett szervezni.
A korlátozásokat először 2022 februárjában, a járványhelyzetre hivatkozva vezették be, majd törvénybe is foglalták. A szakszervezetek már a jogszabály elfogadásakor arra figyelmeztettek, hogy az előírások gyakorlatilag láthatatlanná teszik a pedagógusok sztrájkját. A PSZ elnöke szerint ezek az előírások lényegében kiüresítették a sztrájkjogot.
A strasbourgi ítélettel kapcsolatban arra is kitért, hogy a jogalkotási folyamatot is kifogásolta a bíróság. Totyik szerint a szabályozást hatástanulmány és társadalmi egyeztetés nélkül vezették be, ahelyett, hogy a munkáltatók és a szakszervezetek tárgyalásokon állapodtak volna meg a sztrájk idején biztosítandó, még elégséges szolgáltatásokról.
Visszatérnének a 2022 előtti szabályokhoz
A Pedagógusok Szakszervezete azt szeretné, ha a munkabeszüntetések feltételeit ismét a munkáltatói jogkör gyakorlói és az érdekképviseletek közötti egyeztetések határoznák meg. Totyik szerint a 2022 előtti rendszer megfelelően működött, és egyetlen alkalommal sem kellett bírósághoz fordulni azért, mert a felek nem tudtak megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról.
Úgy véli, a kormánynak jogalkotóként nem kellene beavatkoznia ezekbe a tárgyalásokba. Ha a munkáltatók és a szakszervezetek nem jutnak egyezségre, akkor a bíróságnak kellene döntenie.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
