Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még 2022 szeptemberében fordult a strasbourgi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével, amiért az Orbán-kormány korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát. A szakszervezetek mellett két érintett tanár is az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult.
Az ügyben a szervezetek és a pedagógusok először az Alkotmánybíróságnál próbálkoztak, ahol elutasították az indítványaikat, ezt követte a strasbourgi eljárás. Az EJEB egyesítette a két ügyet, és 2026. október 6-án kimondta, hogy a magyar állam jogsértő módon járt el, az indoklás szerint a 2022-es döntés aránytalan korlátozást jelentett a tanárokra és a pedagógus-szakszervezetekre nézve is – írta meg a HVG.
A pedagógus-szakszervezetek 2021 óta szerettek volna sztrájkolni a jobb munkakörülményekért, a magasabb bérekért és az oktatási rendszer problémáinak hatékonyabb kezeléséért. A kormány elodázta az erről szóló egyeztetést, és 2022 februárjában a járványhelyzetre hivatkozva meghozta a rendeletet, amelyben előírta a sztrájkkal kapcsolatos szabályokat. Döntött például arról, hogy sztrájk esetén mi történjen az óvodákban és iskolákban, milyen legyen a gyerekfelügyelet és hány tanórát kell megtartani.
A később törvénybe foglalt rendelet a szakszervezetek szerint annyira leszűkítette a munkabeszüntetés lehetőségét, hogy a szülők és a diákok alig érzékeltek belőle valamit. A sztrájkjog kiüresítése miatt a pedagógusok egy része polgári engedetlenségi akciókba kezdett, ezt követően több tanárt is elbocsátottak.
Az egyik, EJEB-hez forduló pedagógus képviselője a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda vezetője, Frank Evelyn volt, aki a HVG-nek elmondta, Strasbourgban elsősorban azt vizsgálták, hogy a korlátozás szükséges volt-e egy demokratikus társadalomban.
A bíróság elfogadta a kormány érvét, miszerint a szabályozás célja az oktatás működőképességének fenntartása és a diákok oktatáshoz való jogának védelme volt, ugyanakkor arra jutott, hogy a sztrájkjogot a szükségesnél szélesebb körben korlátozták. A kormány azt sem tudta kellően alátámasztani, hogy a korábbi szabályozás miért nem biztosított megfelelő garanciát az oktatás fenntartására, illetve mi indokolta a szigorítások fenntartását a járványhelyzet után is.
A testület megállapította, hogy az állam túllépte a számára biztosított mérlegelési mozgásteret, és kimondta, hogy a sztrájkjogba való beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban.” A döntés három hónap múlva lesz jogerős, a kormány január 6-ig élhet újratárgyalási kérelemmel.
Törley Katalin és Pilz Olivér az Eduline-nak elmondták: a Tanítanék Mozgalomhoz eddig körülbelül 50 pedagógus fordult panasszal, de becslésük szerint ennél nagyságrendekkel több tanár lehet, akiket nem engedtek vissza a pályára.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
