76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A közoktatásban és a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak nem kell feladni az állásukat ahhoz, hogy nyugdíjba vonuljanak. Ha elérik a jogosultságot – például a nyugdíjkorhatárral vagy a Nők 40 kedvezményes öregségi nyugdíjjal –, benyújthatják a nyugdíjigényt, miközben kérelmezhetik, hogy ugyanabban az iskolában és munkakörben dolgozhassanak tovább.
A PDSZ már 2022-ben arra figyelmeztetett, hogy a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatása csak átmeneti megoldás lehet a tanárhiány enyhítésére. A pedagógusokat korábban korlátozott óraszámban, legfeljebb heti 10 órában lehetett foglalkoztatni, ezzel a lehetőséggel azonban nem éltek sokan, ezért 20 órában maximalizálták a heti óraszámot. 2022 nyarán átmeneti intézkedésként ismét könnyítettek a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatásán: eredetileg 2022. szeptember elsejétől 2023. augusztus 31-éig, egy tanév erejéig tették lehetővé, hogy a tanárok a nyugdíjkorhatár elérése után is teljes állásban dolgozhassanak tovább köznevelési intézményekben, illetve a már nyugdíjas pedagógusok szintén visszamehessen tanítani a nyugdíj megtartása mellett.
2023 áprilisában jelent meg a Magyar Közlönyben a rendeletmódosítás, ami végleg eltörölte a már nyugdíjba vonult pedagógusok „visszafoglalkoztatásának” egyéves időkeretét, a módosítással lényegében bármeddig, bármilyen konstrukcióval munkába állhatnak a tanárok. A rendeletmódosítás emellett lehetővé tette, hogy az idősebb pedagógusok részt vegyenek az érettségik és országos középiskolai tanulmányi versenyek (OKTV-k) szervezésében is.
A KSH adatai szerint a 2025/2026-os tanévben a pedagógusok 52 százaléka az 50 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozott, szemben az előző tanév 51 százalékos arányával. Az 50 év felettiek aránya az általános iskolákban 51 százalék, gimnáziumokban, illetve a szakképzést folytató középfokú iskolákban 53–53 százalék. Vészjósló tendencia, hogy a fiatalabb korosztályok részaránya a 10 százalékot sem éri el, a 30 év alatti pedagógusok aránya mindössze 7,1 százalék volt.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke lapunknak elmondta, becsléseik szerint a teljes köznevelési rendszerben (tehát az óvodapedagógusokat is beleszámolva) a visszafoglalkoztatottak száma 10 ezer fő körül mozog, ami körülbelül egy öt-hat éve stagnáló létszám. A tendenciában annyi változás látszik, hogy míg eleinte főleg teljes állásban foglalkoztatták a pedagógusokat, egyre gyakoribb, hogy részmunkaidőben vagy óraadóként veszik őket vissza.
A kérdésre, hogy tud-e olyan esetről, amikor valakit nem a kompetenciái, hanem a kora miatt nem vettek vissza a nyugdíj után, a szakember azt válaszolta: csak olyanról hallott, hogy a határozatlan idejű szerződést határozott idejűre módosították, vagy óraadói szerződésre változtatták. A csökkenő gyereklétszám ugyanis óvatosságra inti az igazgatókat, ezért gyakoribb, hogy ma már főleg részmunkaidős konstrukcióval hívják vissza az idősebb pedagógusokat.
Amikor várhatóak lesznek iskolabezárások, összevonások, vagy létszámleépítések, akkor a fenntartók arra készülnek, hogy először a nyugdíjasokat küldik el.
Azt látni, hogy a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása minden szaktárgyat érint, de főleg a természettudományos területet.
Tudunk 78 éves óvodapedagógusról, a nyugdíjas óvodapedagógusokat általában a délutáni időszakra osztják be, amikor már nincs foglalkozás. Minden tiszteletem a nyugdíjasoké, de felmerül a kérdés, hogy egy 78 éves óvodapedagógus hogyan tud lehajolni a gyerekekért a homokozóba. Ismerek 76 éves, részmunkaidőben foglalkoztatott angoltanárt is – ez a korosztály már kevésbé tud kiigazodni az alfa generáció viselkedésén, kultúráján.
-emelte ki Totyik.
Totyik szerint a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása egy szükséges kényszermegoldás addig, amíg nem lesz több pályakezdő pedagógus, mint ahányan nyugdíjba mennek. Az elmúlt időszakban 4-5 ezeren kezdték meg a pedagóguspályát, de a lemorzsolódás nagy, csupán 3 ezer fő teszi le a gyakornoki vizsgát.
„Sikerpropagandaként jelent meg, hogy mennyien jelentkeztek pedagógusképzésre, csak arról feledkeztek el, hogy sokan rövidített tanárképzésre mentek, illetve a hallgatók jelentős részét nem az érettségi után álló fiatalok teszik ki. Nagyjából 50 százalékuk az, akik a frissen érettségizett korosztályhoz tartoznak, a többi hallgató másod- vagy harmadszakot végez, illetve rövidített tanárképzésben, vagy mesterképzésben vesz részt. Ami még vészjósló tendencia, hogy nagyon alacsony lett a felvételi ponthatár, vannak tanítóképzők, ahol 200 pont elég nappali szakra” - mondta Totyik.
A jogszabály szerint minden tanári állást meg kellene hirdetni, ezért hivatalosan nem történhetne meg, hogy az intézményvezetők a potenciálisan fiatalabb pedagógus helyett a nyugdíjasokat hívják vissza, Totyik szerint viszont ez a gyakorlatban nem minden esetben teljesül.
Ha az összes nyugdíjast elküldenék, akkor nagyon komoly működési probléma lépne fel a közoktatásban. Ha megüresedik egy állás, először fontos lenne azt meghirdetni, és csak akkor visszahívni a nyugdíjas pedagógust, ha máshogy nem sikerül betölteni a pozíciót
– jegyezte meg végül a PSZ elnöke.
Hiába került be több diák valamilyen pedagógusképzésre az idei felvételin, az öt- és hatéves osztatlan tanárképzések továbbra sem tartoznak a legkeresettebb pedagógusszakok közé. Pedig több egyetemen is kifejezetten alacsony pontszámmal lehetett bekerülni egyes szakpárosításokra.
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
