Több mint 16 ezren jutottak be pedagógusképzésre, de csak minden hatodik hallgató kezdi a szeptembert valamelyik osztatlan tanárszakon

Hiába került be több diák valamilyen pedagógusképzésre az idei felvételin, az öt- és hatéves osztatlan tanárképzések továbbra sem tartoznak a legkeresettebb pedagógusszakok közé. Pedig több egyetemen is kifejezetten alacsony pontszámmal lehetett bekerülni egyes szakpárosításokra.

Az idei általános felvételi eljárásban 16 199 hallgató nyert felvételt valamely pedagógusképzési szakra, ami 1312-vel több, mint tavaly. Az Oktatási Hivatal adatai szerint azonban az öt- és hatéves osztatlan tanárképzések továbbra sem számítanak igazán népszerűnek: ezekre a szakokra mindössze 2617-en jutottak be, ami ugyan 352 fős növekedés 2025-höz képest, de a pedagógusképzésre felvetteknek csupán valamivel több mint 16 százalékát jelenti – írja a Népszava.

2026-os ponthatárok

A legtöbb felvételiző a 2–4 féléves tanári mesterképzéseken kezdheti meg tanulmányait, ahová összesen 3845 hallgatót vettek fel. Fontos, hogy ezek a rövidített képzések elsősorban azoknak szólnak, akik már rendelkeznek tanári vagy az adott szakterülethez kapcsolódó diplomával, és újabb szakképzettséget szeretnének szerezni, ezért nem jelentenek érdemi utánpótlást a pályára újonnan belépők számára.

Gyógypedagógián is: alap- és mesterképzésre, valamint konduktor- és logopédia szakokra összesen 2984 hallgatót vettek fel. (Itt érdemes megjegyezni, hogy gyógypedagógián az idei eljárásban nagyon megugrottak a ponthatárok, volt, ahol idén már közel 400 ponttal lehetett bekerülni.) Óvodapedagógus alapképzésre 2733-an, tanító szakra 2039-en, csecsemő- és kisgyermeknevelő-képzésre 1656-an jutottak be.

Az osztatlan tanárképzéseken ráadásul több szakpáron sem voltak túl magasak a ponthatárok. Például magyar–történelem tanári szakra állami ösztöndíjas, nappali képzésben a Debreceni Egyetemen 314 pont, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen 275 pont is elegendő volt. Azonban például a legmagasabb állami ösztöndíjas, nappali tagozatos ponthatárt a Szegedi Tudományegyetem francia–magyar osztatlan tanári képzésére 492 ponttal lehetett bekerülni.

Viszont itt azt is ki kell emelni, hogy az osztatlan tanári szakok mikroszakok, melyek az adott szakpárosítással már néhány jelentkezővel is elindulnak, emiatt két egymást követő felvételi eljárás pontjai között óriási ingadozások is lehetnek a különbségek.

Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a 2025/2026-os tanévben minden második pedagógus 50 év feletti a KSH adatai szerint.

A legjobb helyzet az óvodákban van, hiszen ott valamivel kevesebb, csupán 43 százalék ez az arány. Ehhez képest az általános iskolákban 51 százalék, a gimnáziumokban és a szakképzést folytató középiskolákban 53-53 százaléka a pedagógusoknak már elmúlt ötven.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.