Hiába került be több diák valamilyen pedagógusképzésre az idei felvételin, az öt- és hatéves osztatlan tanárképzések továbbra sem tartoznak a legkeresettebb pedagógusszakok közé. Pedig több egyetemen is kifejezetten alacsony pontszámmal lehetett bekerülni egyes szakpárosításokra.
Az idei általános felvételi eljárásban 16 199 hallgató nyert felvételt valamely pedagógusképzési szakra, ami 1312-vel több, mint tavaly. Az Oktatási Hivatal adatai szerint azonban az öt- és hatéves osztatlan tanárképzések továbbra sem számítanak igazán népszerűnek: ezekre a szakokra mindössze 2617-en jutottak be, ami ugyan 352 fős növekedés 2025-höz képest, de a pedagógusképzésre felvetteknek csupán valamivel több mint 16 százalékát jelenti – írja a Népszava.
A legtöbb felvételiző a 2–4 féléves tanári mesterképzéseken kezdheti meg tanulmányait, ahová összesen 3845 hallgatót vettek fel. Fontos, hogy ezek a rövidített képzések elsősorban azoknak szólnak, akik már rendelkeznek tanári vagy az adott szakterülethez kapcsolódó diplomával, és újabb szakképzettséget szeretnének szerezni, ezért nem jelentenek érdemi utánpótlást a pályára újonnan belépők számára.
Gyógypedagógián is: alap- és mesterképzésre, valamint konduktor- és logopédia szakokra összesen 2984 hallgatót vettek fel. (Itt érdemes megjegyezni, hogy gyógypedagógián az idei eljárásban nagyon megugrottak a ponthatárok, volt, ahol idén már közel 400 ponttal lehetett bekerülni.) Óvodapedagógus alapképzésre 2733-an, tanító szakra 2039-en, csecsemő- és kisgyermeknevelő-képzésre 1656-an jutottak be.
Az osztatlan tanárképzéseken ráadásul több szakpáron sem voltak túl magasak a ponthatárok. Például magyar–történelem tanári szakra állami ösztöndíjas, nappali képzésben a Debreceni Egyetemen 314 pont, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen 275 pont is elegendő volt. Azonban például a legmagasabb állami ösztöndíjas, nappali tagozatos ponthatárt a Szegedi Tudományegyetem francia–magyar osztatlan tanári képzésére 492 ponttal lehetett bekerülni.
Viszont itt azt is ki kell emelni, hogy az osztatlan tanári szakok mikroszakok, melyek az adott szakpárosítással már néhány jelentkezővel is elindulnak, emiatt két egymást követő felvételi eljárás pontjai között óriási ingadozások is lehetnek a különbségek.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a 2025/2026-os tanévben minden második pedagógus 50 év feletti a KSH adatai szerint.
A legjobb helyzet az óvodákban van, hiszen ott valamivel kevesebb, csupán 43 százalék ez az arány. Ehhez képest az általános iskolákban 51 százalék, a gimnáziumokban és a szakképzést folytató középiskolákban 53-53 százaléka a pedagógusoknak már elmúlt ötven.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap- és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
