Július 23-án hirdették a 2026-os ponthatárokat. Míg egyes képzéseken, például gyógypedagógia drasztikusan megugrottak a ponthatárok szinte mindegyik egyetemen, addig akadt jó pár olyan nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzés, ahova idén kategóriákkal kevesebb ponttal lehetett bekerülni.
2026-os felvételi ponthatárok
Itt érdemes kiemelni, hogy a ponthatárok három tényezőtől függenek:
- jelentkezők számától
- a szak kapacitásától
- a jelentkezők pontszámától.
Mikor eshet vissza a ponthatár?
Például általánosságban elmondható, hogy egy vidéki egyetem angol nyelvű képzésére hagyományosan kevesen jelentkeznek. Ha közöttük többnek alacsonyabb pontszáma van, akkor a ponthatár esik. Jó példa erre a Debreceni Egyetem angol nyelvű mezőgazdasági mérnöki képzése, ahol a ponthatár 449-ről 270 pontra esett vissza (–179 pont). Ennél nagyobb visszaesést az állami ösztöndíjas képzések esetében nem találtunk.
Az osztatlan tanárképzések esetében szintén óriási különbségek akár két különböző évben is a ponthatárok között, hiszen ezek jellemzően mikroszakok, amelyek már néhány fővel is elindulnak. Ez jól látszik például az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem fizikatanár–matematikatanár szakpárján (445 → 292 pont), illetve több más osztatlan tanári szakon is, ahol 120–140 pontos csökkentek tavalyhoz képest a ponthatárok.
A kis létszámú bölcsészképzéseken is hasonló a helyzet. A PTE néprajz szakján a ponthatár 390-ről 238 pontra, a Debreceni Egyetem szlavisztika (orosz) szakján 348-ról 207 pontra csökkent. Ezekre a szakokra jellemzően kevés hallgatót vesznek fel, ezért néhány jelentkező pontszáma jelentősen befolyásolja a ponthatárt.
Ezen kívül pedig a pontszámokra az is hatással volt, hogy a magyarérettségi idén a vizsgázók szerint kifejezetten nehéz volt, ez pedig nagy eséllyel a pontszámokon is meglátszott.
A top 10 legnagyobb pontcsökkenés az alábbi alap-és osztatlan, nappali tagozatos szakokon volt.
- Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar – mezőgazdasági mérnöki (angol nyelven): 449 → 270 pont (–179 pont)
- Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Informatikai Kar – osztatlan tanári (fizikatanár–matematikatanár): 445 → 292 pont (–153 pont)
- Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar – néprajz: 390 → 238 pont (–152 pont)
- Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar – osztatlan tanári (informatikatanár–történelemtanár): 445 → 303 pont (–142 pont)
- Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar – szlavisztika (orosz): 348 → 207 pont (–141 pont)
- Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar – környezetmérnöki (angol nyelven): 403 → 262 pont (–141 pont)
- Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar – szlavisztika (orosz): 371 → 233 pont (–138 pont)
- Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar – osztatlan tanári (földrajztanár–matematikatanár): 440 → 302 pont (–138 pont)
- Nyíregyházi Egyetem – osztatlan tanári (matematikatanár–történelemtanár): 420 → 293 pont (–127 pont)
- Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar – szabad bölcsészet: 359 → 234 pont (–125 pont)
A felvételin természetesen idén is voltak olyan képzések, melyek végül nem indultak el. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
