Trónfosztás a QS legfrissebb rangsorában: már nem az ELTE az első a magyar egyetemek között
A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2026-os listáján a Debreceni Egyetem elvette az első helyezést az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A Quacquarelli Symonds (QS) közzétette a 2027-es egyetemi rangsorát, melyben tíz magyar egyetem szerepel. A lista összeállításánál most is figyelembe vették többek között az intézmények akadémiai elismertséget, a munkáltatói megítélését, a kutatások idézettségét, az oktatók és hallgatók arányát, a nemzetközi oktatók és hallgatók jelenlétét, a nemzetközi kutatási kapcsolatokat, a diplomások elhelyezkedési mutatóit és a fenntarthatóságot is.
Az idei rangsor egyik legfontosabb változása, hogy a QS-rangsorban ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett Magyarország legjobb egyeteme még úgy is, hogy az 584. helyről az 595. helyre csúszott vissza. Ezzel pedig megelőzte a tavalyi első Debreceni Egyetemet, mely a 2026-os 563. hely után 2027-ben a 600. helyen végzett.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokára idén is a Szegedi Tudományegyetem állhatott fel, amely a 597. helyről a 633. helyre esett vissza.
A magyar egyetemek így szerepeltek a 2027-es QS-rangsorban:
A legnagyobb előrelépést a Pannon Egyetem érte el, amely a 1201-1400-as kategóriából feljebb lépett az 1001-1200 közötti sávba. Ezzel ez az intézmény lett az egyetlen magyar egyetem, amely javítani tudott a pozícióján tavalyhoz képest.
A QS elemzése szerint a magyar egyetemek legnagyobb erőssége továbbra is a nemzetközi kutatási kapcsolatok.
Ebben a mutatóban:
A munkaadói megítélés kategóriában, amely azt vizsgálja, hogy a vállalatok és munkaadók mennyire tartják értékesnek az adott intézmények diplomáit, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett a legelőkelőbb helyen a magyar intézmények közül (326. helyen), ezt követi a Széchenyi István Egyetem a 406., valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 459. helyen.
A diplomások elhelyezkedési esélyeit vizsgáló mutatóban pedig az ELTE bizonyult a legjobbnak, ugyanis a 239. helyezést érte el.
A nemzetközi hallgatók arányát vizsgáló kategóriában két egyetem is bejutott a top 300-ba: a Pécsi Tudományegyetem a 245., a Debreceni Egyetem pedig a 268. helyet érte el. Ugyanakkor ebben a mutatóban könyvelhette el a magyar felsőoktatás a legnagyobb visszaesést, hiszen az intézmények 60%-a rontott a helyezésén.
A rangsorolt magyar egyetemek a leggyengébben a kutatási hatás és az akadémiai elismertség kategóriában szerepeltek. Ez utóbbiban a hazai felsőoktatási intézmények fele rontott, és mindössze egyetlen intézmény, az ELTE jutott be a globálisan a top 500-ba. Ugyanez tükröződik az idézettségi mutatóban is, hiszen egyetlen magyar intézmény sem fért be a legjobb 600-ba. Arról nem beszélve, hogy a nemzetközi oktatók tekintetében egyetlen magyar egyetem sem került be a világ legjobb 800 intézménye közé.
A tavalyi, 2026-os QS-rangsorral az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2026-os listáján a Debreceni Egyetem elvette az első helyezést az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.