Trónfosztás a QS legfrissebb rangsorában: már nem az ELTE az első a magyar egyetemek között
A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2026-os listáján a Debreceni Egyetem elvette az első helyezést az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A Quacquarelli Symonds (QS) közzétette a 2027-es egyetemi rangsorát, melyben tíz magyar egyetem szerepel. A lista összeállításánál most is figyelembe vették többek között az intézmények akadémiai elismertséget, a munkáltatói megítélését, a kutatások idézettségét, az oktatók és hallgatók arányát, a nemzetközi oktatók és hallgatók jelenlétét, a nemzetközi kutatási kapcsolatokat, a diplomások elhelyezkedési mutatóit és a fenntarthatóságot is.
Az idei rangsor egyik legfontosabb változása, hogy a QS-rangsorban ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett Magyarország legjobb egyeteme még úgy is, hogy az 584. helyről az 595. helyre csúszott vissza. Ezzel pedig megelőzte a tavalyi első Debreceni Egyetemet, mely a 2026-os 563. hely után 2027-ben a 600. helyen végzett.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokára idén is a Szegedi Tudományegyetem állhatott fel, amely a 597. helyről a 633. helyre esett vissza.
A magyar egyetemek így szerepeltek a 2027-es QS-rangsorban:
A legnagyobb előrelépést a Pannon Egyetem érte el, amely a 1201-1400-as kategóriából feljebb lépett az 1001-1200 közötti sávba. Ezzel ez az intézmény lett az egyetlen magyar egyetem, amely javítani tudott a pozícióján tavalyhoz képest.
A QS elemzése szerint a magyar egyetemek legnagyobb erőssége továbbra is a nemzetközi kutatási kapcsolatok.
Ebben a mutatóban:
A munkaadói megítélés kategóriában, amely azt vizsgálja, hogy a vállalatok és munkaadók mennyire tartják értékesnek az adott intézmények diplomáit, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett a legelőkelőbb helyen a magyar intézmények közül (326. helyen), ezt követi a Széchenyi István Egyetem a 406., valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 459. helyen.
A diplomások elhelyezkedési esélyeit vizsgáló mutatóban pedig az ELTE bizonyult a legjobbnak, ugyanis a 239. helyezést érte el.
A nemzetközi hallgatók arányát vizsgáló kategóriában két egyetem is bejutott a top 300-ba: a Pécsi Tudományegyetem a 245., a Debreceni Egyetem pedig a 268. helyet érte el. Ugyanakkor ebben a mutatóban könyvelhette el a magyar felsőoktatás a legnagyobb visszaesést, hiszen az intézmények 60%-a rontott a helyezésén.
A rangsorolt magyar egyetemek a leggyengébben a kutatási hatás és az akadémiai elismertség kategóriában szerepeltek. Ez utóbbiban a hazai felsőoktatási intézmények fele rontott, és mindössze egyetlen intézmény, az ELTE jutott be a globálisan a top 500-ba. Ugyanez tükröződik az idézettségi mutatóban is, hiszen egyetlen magyar intézmény sem fért be a legjobb 600-ba. Arról nem beszélve, hogy a nemzetközi oktatók tekintetében egyetlen magyar egyetem sem került be a világ legjobb 800 intézménye közé.
A tavalyi, 2026-os QS-rangsorral az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2026-os listáján a Debreceni Egyetem elvette az első helyezést az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.