Trónfosztás a QS legfrissebb rangsorában: már nem az ELTE az első a magyar egyetemek között
A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2026-os listáján a Debreceni Egyetem elvette az első helyezést az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A Quacquarelli Symonds (QS) közzétette a 2027-es egyetemi rangsorát, melyben tíz magyar egyetem szerepel. A lista összeállításánál most is figyelembe vették többek között az intézmények akadémiai elismertséget, a munkáltatói megítélését, a kutatások idézettségét, az oktatók és hallgatók arányát, a nemzetközi oktatók és hallgatók jelenlétét, a nemzetközi kutatási kapcsolatokat, a diplomások elhelyezkedési mutatóit és a fenntarthatóságot is.
Az idei rangsor egyik legfontosabb változása, hogy a QS-rangsorban ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett Magyarország legjobb egyeteme még úgy is, hogy az 584. helyről az 595. helyre csúszott vissza. Ezzel pedig megelőzte a tavalyi első Debreceni Egyetemet, mely a 2026-os 563. hely után 2027-ben a 600. helyen végzett.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokára idén is a Szegedi Tudományegyetem állhatott fel, amely a 597. helyről a 633. helyre esett vissza.
A magyar egyetemek így szerepeltek a 2027-es QS-rangsorban:
A legnagyobb előrelépést a Pannon Egyetem érte el, amely a 1201-1400-as kategóriából feljebb lépett az 1001-1200 közötti sávba. Ezzel ez az intézmény lett az egyetlen magyar egyetem, amely javítani tudott a pozícióján tavalyhoz képest.
A QS elemzése szerint a magyar egyetemek legnagyobb erőssége továbbra is a nemzetközi kutatási kapcsolatok.
Ebben a mutatóban:
A munkaadói megítélés kategóriában, amely azt vizsgálja, hogy a vállalatok és munkaadók mennyire tartják értékesnek az adott intézmények diplomáit, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett a legelőkelőbb helyen a magyar intézmények közül (326. helyen), ezt követi a Széchenyi István Egyetem a 406., valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 459. helyen.
A diplomások elhelyezkedési esélyeit vizsgáló mutatóban pedig az ELTE bizonyult a legjobbnak, ugyanis a 239. helyezést érte el.
A nemzetközi hallgatók arányát vizsgáló kategóriában két egyetem is bejutott a top 300-ba: a Pécsi Tudományegyetem a 245., a Debreceni Egyetem pedig a 268. helyet érte el. Ugyanakkor ebben a mutatóban könyvelhette el a magyar felsőoktatás a legnagyobb visszaesést, hiszen az intézmények 60%-a rontott a helyezésén.
A rangsorolt magyar egyetemek a leggyengébben a kutatási hatás és az akadémiai elismertség kategóriában szerepeltek. Ez utóbbiban a hazai felsőoktatási intézmények fele rontott, és mindössze egyetlen intézmény, az ELTE jutott be a globálisan a top 500-ba. Ugyanez tükröződik az idézettségi mutatóban is, hiszen egyetlen magyar intézmény sem fért be a legjobb 600-ba. Arról nem beszélve, hogy a nemzetközi oktatók tekintetében egyetlen magyar egyetem sem került be a világ legjobb 800 intézménye közé.
A tavalyi, 2026-os QS-rangsorral az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2026-os listáján a Debreceni Egyetem elvette az első helyezést az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.