QS-rangsor 2027: visszacsúsztak a legjobb magyar egyetemek

Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.

A Quacquarelli Symonds (QS) közzétette a 2027-es egyetemi rangsorát, melyben tíz magyar egyetem szerepel. A lista összeállításánál most is figyelembe vették többek között az intézmények akadémiai elismertséget, a munkáltatói megítélését, a kutatások idézettségét, az oktatók és hallgatók arányát, a nemzetközi oktatók és hallgatók jelenlétét, a nemzetközi kutatási kapcsolatokat, a diplomások elhelyezkedési mutatóit és a fenntarthatóságot is.

Az ELTE végzett az élen

Az idei rangsor egyik legfontosabb változása, hogy a QS-rangsorban ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett Magyarország legjobb egyeteme még úgy is, hogy az 584. helyről az 595. helyre csúszott vissza. Ezzel pedig megelőzte a tavalyi első Debreceni Egyetemet, mely a 2026-os 563. hely után 2027-ben a 600. helyen végzett.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokára idén is a Szegedi Tudományegyetem állhatott fel, amely a 597. helyről a 633. helyre esett vissza.

A magyar egyetemek így szerepeltek a 2027-es QS-rangsorban:

  • 595.hely - Eötvös Loránd Tudományegyetem (2026-ban 584. hely)
  • 600.hely - Debreceni Egyetem (2026-ban 563. hely)
  • 633.hely - Szegedi Tudományegyetem (2026-ban 597.hely)
  • 751-760.hely - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (2026-ban 711-720.hely)
  • 791-800.hely - Pécsi Tudományegyetem (2026-ban 741-750.hely)
  • 1001-1200.hely - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (2026-ban 1001-1200.hely)
  • 1001-1200.hely - Széchenyi István Egyetem (2026-ban 1001-1200.hely)
  • 1001-1200.hely - Óbudai Egyetem (2026-ban 1001-1200.hely)
  • 1001-1200. hely - Pannon Egyetem (2026-ban 1201-1400.hely)
  • 1401+. hely - Miskolci Egyetem (2026-ban 1201-1400.hely)

A legnagyobb előrelépést a Pannon Egyetem érte el, amely a 1201-1400-as kategóriából feljebb lépett az 1001-1200 közötti sávba. Ezzel ez az intézmény lett az egyetlen magyar egyetem, amely javítani tudott a pozícióján tavalyhoz képest.

Miben erősek a magyar egyetemek?

A QS elemzése szerint a magyar egyetemek legnagyobb erőssége továbbra is a nemzetközi kutatási kapcsolatok.

Ebben a mutatóban:

  • az ELTE a 293. helyen áll,
  • a Szegedi Tudományegyetem a 432. helyen,
  • a Debreceni Egyetem pedig a 439. helyen szerepel.

A munkaadói megítélés kategóriában, amely azt vizsgálja, hogy a vállalatok és munkaadók mennyire tartják értékesnek az adott intézmények diplomáit, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett a legelőkelőbb helyen a magyar intézmények közül (326. helyen), ezt követi a Széchenyi István Egyetem a 406., valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 459. helyen.

A diplomások elhelyezkedési esélyeit vizsgáló mutatóban pedig az ELTE bizonyult a legjobbnak, ugyanis a 239. helyezést érte el.

A nemzetközi hallgatók arányát vizsgáló kategóriában két egyetem is bejutott a top 300-ba: a Pécsi Tudományegyetem a 245., a Debreceni Egyetem pedig a 268. helyet érte el. Ugyanakkor ebben a mutatóban könyvelhette el a magyar felsőoktatás a legnagyobb visszaesést, hiszen az intézmények 60%-a rontott a helyezésén.

Ezek a legnagyobb problémák

A rangsorolt magyar egyetemek a leggyengébben a kutatási hatás és az akadémiai elismertség kategóriában szerepeltek. Ez utóbbiban a hazai felsőoktatási intézmények fele rontott, és mindössze egyetlen intézmény, az ELTE jutott be a globálisan a top 500-ba. Ugyanez tükröződik az idézettségi mutatóban is, hiszen egyetlen magyar intézmény sem fért be a legjobb 600-ba. Arról nem beszélve, hogy a nemzetközi oktatók tekintetében egyetlen magyar egyetem sem került be a világ legjobb 800 intézménye közé.

A tavalyi, 2026-os QS-rangsorral az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.