Trónfosztás a QS legfrissebb rangsorában: már nem az ELTE az első a magyar egyetemek között

A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2026-os listáján a Debreceni Egyetem elvette az első helyezést az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől.

Idén összesen 10 magyar felsőoktatási intézmény került be a rangos QS World University Rankings listájára, amely több mint 1500 egyetemet vizsgál világszerte, több mint 100 országot lefedve. A lista összeállítása számos szempont alapján történik, többek között az akadémiai elismertség, a munkáltatói megítélés, a kutatások idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya, a nemzetközi hallgatók jelenléte, a nemzetközi kutatási kapcsolatok, a diplomás elhelyezkedési mutatók és a fenntarthatóság is szerepet játszik az értékelésben.

29 képzésterületi rangsorban szerepel legalább egy magyar egyetem - itt a QS 2025-ös listája

A Debreceni Egyetem az idei rangsorban 563. helyen végzett, ezzel nemcsak jelentős előrelépést tett (tavaly még a 574. helyen állt), hanem a magyar mezőnyt is vezeti. Ezzel szemben az ELTE a tavalyi eredményéhez képest 20 helyet rontva a 584. helyre csúszott vissza, így idén a második legjobbnak számít a hazai felsőoktatásban. A Szegedi Tudományegyetem szintén visszaesett: a tavalyi 570. helyről az 597. helyre került, így most a harmadik lett a magyar egyetemek között.

Érdekes fejlemény, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem, amely tavaly még a hatodik helyen szerepelt a magyar intézmények között, idén már nem került fel a listára. Ezzel szemben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kisebb előrelépést könyvelhet el: a 721–730. közötti tartományból feljebb lépett a 711–720. helyre.

A QS 2026-os rangsorában szereplő magyar egyetemek:

  1. Debreceni Egyetem (563. hely)
  2. Eötvös Loránd Tudományegyetem (584. hely)
  3. Szegedi Tudományegyetem (597. hely)
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (711–720. hely)
  5. Pécsi Tudományegyetem (741–750. hely)
  6. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (1001–1200. hely)
  7. Széchenyi István Egyetem (1001–1200. hely)
  8. Óbudai Egyetem (1001–1200. hely)
  9. Miskolci Egyetem (1201–1400. hely)
  10. Pannon Egyetem (1201–1400. hely)
Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.