A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2026-os listáján a Debreceni Egyetem elvette az első helyezést az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől.
Idén összesen 10 magyar felsőoktatási intézmény került be a rangos QS World University Rankings listájára, amely több mint 1500 egyetemet vizsgál világszerte, több mint 100 országot lefedve. A lista összeállítása számos szempont alapján történik, többek között az akadémiai elismertség, a munkáltatói megítélés, a kutatások idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya, a nemzetközi hallgatók jelenléte, a nemzetközi kutatási kapcsolatok, a diplomás elhelyezkedési mutatók és a fenntarthatóság is szerepet játszik az értékelésben.
29 képzésterületi rangsorban szerepel legalább egy magyar egyetem - itt a QS 2025-ös listája
A Debreceni Egyetem az idei rangsorban 563. helyen végzett, ezzel nemcsak jelentős előrelépést tett (tavaly még a 574. helyen állt), hanem a magyar mezőnyt is vezeti. Ezzel szemben az ELTE a tavalyi eredményéhez képest 20 helyet rontva a 584. helyre csúszott vissza, így idén a második legjobbnak számít a hazai felsőoktatásban. A Szegedi Tudományegyetem szintén visszaesett: a tavalyi 570. helyről az 597. helyre került, így most a harmadik lett a magyar egyetemek között.
Érdekes fejlemény, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem, amely tavaly még a hatodik helyen szerepelt a magyar intézmények között, idén már nem került fel a listára. Ezzel szemben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kisebb előrelépést könyvelhet el: a 721–730. közötti tartományból feljebb lépett a 711–720. helyre.
A QS 2026-os rangsorában szereplő magyar egyetemek:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
