5 ezer dollárt kaptak a Karikó Katalin alapította JATE-díj nyertesei

Karikó Katalin, az SZTE jogelődje, a József Attila Tudományegyetem egykori hallgatója még 2023 októberében ajánlotta fel az egyetemnek a fiziológiai és orvosi Nobel-díjával járó több mint 500 ezer dolláros pénzjutalmat, amiből létrehozták a JATE-díjat, amely a József Attila Tudományegyetem hagyományai előtt tiszteleg, és célja a szegedi tudományosság támogatása.

Karikó Katalin az MTI infomációi szerint úgy fogalmazott, hogy: "Azoknak, akik az 1960-as és az 1990-es évek között itt tanultak, nemcsak az egyetem volt közös, hanem a sorsuk és az is, ahogy éltek.” Az ország több nagykövete, a köztársasági elnök is az egyetem egykori hallgatója volt, és Krasznahorkai László is a JATE-n kezdte tanulmányait.

Rovó László, az SZTE rektora kiemelte, hogy a JATE-díj egyaránt épít az egyetem hagyományaira és nyit az újdonságok felé: a díjazottak jelölésére ugyanis

az egyetemi közösség tagjai is javaslatot tehetnek

. A három kategória lefedi az egyetem teljes polgárságát.

Egy hallgatót, egy oktatót és egy öregdiákot díjaztak

A hallgatói kategória idei nyertese Czikkely Márton Simon, aki

orvosként végzett Szegeden és jelenleg doktoranduszhallgató

. Kutatási területe a bakteriális genommérnökség és az antibiotikum-rezisztencia. Már tíz publikációja jelent meg vezető nemzetközi folyóiratokban, emellett aktív tudománykommunikációs tevékenységet is folytat.

Az oktatói kategória első JATE-díjasa Tóth Ágota, az SZTE Fizikai kémiai és anyagtudományi tanszékének vezetője. Szegeden szerzett diplomát és doktori címet, később sikeres amerikai kutatói időszak után tért vissza az egyetemre. A nemlineáris kémiai dinamika kiemelkedő kutatója: társszerzőségével 117 nemzetközi publikáció jelent meg, amelyekre több mint 2100 hivatkozás érkezett. A hallgatók háromszor ítélték neki az Aranykréta díjat.

A JATE-díj alumnus kategóriájának első kitüntetettje Ilia Mihály irodalomtörténész, akit sokan „egyszemélyes intézményként” emlegetnek. 1953 óta kötődik a szegedi egyetemhez. Munkásságában kiemelt szerepet kapott a Nyugat első nemzedéke, Juhász Gyula és Ady Endre. Tanári és szerkesztői tevékenysége meghatározóvá tette a Tiszatáj folyóiratot, amelynek egykor legendás főszerkesztője volt.

A díjazottak a díszoklevél és az elismerés szellemiségét jelképező kisplasztika mellett 5 ezer dollár pénzjutalmat kaptak.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.