Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2026-os listáján a Debreceni Egyetem elvette az első helyezést az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől.
Idén összesen 10 magyar felsőoktatási intézmény került be a rangos QS World University Rankings listájára, amely több mint 1500 egyetemet vizsgál világszerte, több mint 100 országot lefedve. A lista összeállítása számos szempont alapján történik, többek között az akadémiai elismertség, a munkáltatói megítélés, a kutatások idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya, a nemzetközi hallgatók jelenléte, a nemzetközi kutatási kapcsolatok, a diplomás elhelyezkedési mutatók és a fenntarthatóság is szerepet játszik az értékelésben.
29 képzésterületi rangsorban szerepel legalább egy magyar egyetem - itt a QS 2025-ös listája
A Debreceni Egyetem az idei rangsorban 563. helyen végzett, ezzel nemcsak jelentős előrelépést tett (tavaly még a 574. helyen állt), hanem a magyar mezőnyt is vezeti. Ezzel szemben az ELTE a tavalyi eredményéhez képest 20 helyet rontva a 584. helyre csúszott vissza, így idén a második legjobbnak számít a hazai felsőoktatásban. A Szegedi Tudományegyetem szintén visszaesett: a tavalyi 570. helyről az 597. helyre került, így most a harmadik lett a magyar egyetemek között.
Érdekes fejlemény, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem, amely tavaly még a hatodik helyen szerepelt a magyar intézmények között, idén már nem került fel a listára. Ezzel szemben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kisebb előrelépést könyvelhet el: a 721–730. közötti tartományból feljebb lépett a 711–720. helyre.
A QS 2026-os rangsorában szereplő magyar egyetemek:
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.