Jelentősen átrendeződtek az idei gyógypedagógia alapképzések ponthatárai. Míg tavaly az ELTE volt az egyetlen intézmény, ahol 340 pont fölé kellett kerülni a bejutáshoz, idén minimum ennyi már öt egyetemre való bejutáshoz is kellett, a legnagyobb emelkedést pedig a Pázmány könyvelhette el: a ponthatár egyetlen év alatt 144 ponttal nőtt.
A ponthatárok emelkedése nem meglepő annak fényében, hogy a szak iránt is nőtt az érdeklődés. Idén 3768-an jelölték meg első helyen a gyógypedagógia alapszakot, az összes jelentkezések száma pedig 9821 volt. Ez az első helyes jelentkezők számában mintegy 15 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. Az összes jelentkezések száma ugyanakkor 2025-ben még 10 411 volt.
Az adatokból az is látszik, hogy az állami ösztöndíjas képzésekre jelentkezők többsége levelező munkarendben szeretne tanulni. Az első helyes jelentkezők közül 1190-en nappali, míg 2578-an levelező tagozatot jelöltek meg, vagyis nagyjából háromból két felvételiző levelező képzésre szeretne bekerülni.
A legmagasabb ponthatárt továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara húzta meg: az idei bejutási küszöb 400 pont lett, ami 24 ponttal magasabb a tavalyinál.
Közvetlenül mögötte végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, ahol tavaly még 255 pont is elegendő volt a felvételhez, idén azonban már 399 pont kellett. Ez 144 pontos emelkedést jelent, ami messze a legnagyobb változás az országban.
Szintén látványosan emelkedett a ponthatár a Széchenyi István Egyetemen és a Debreceni Egyetemen, ahol egyaránt 98 ponttal nőtt a bejutási küszöb.
Így alakultak az idei gyógypedagógia ponthatárok
Az összes felvételi ponthatárt ide kattintva tudjátok megtekinteni.
A szak iránti növekvő érdeklődés azért is fontos, mert továbbra is jelentős a gyógypedagógus-hiány. A KözSzolgállás portálon július végén 371 betöltetlen gyógypedagógusi állást hirdettek meg a közszférában, miközben a tanév végén még 145 ilyen állás volt. A legtöbb üres pozíció egyébként Budapestre koncentrálódik.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
