Jelentősen átrendeződtek az idei gyógypedagógia alapképzések ponthatárai. Míg tavaly az ELTE volt az egyetlen intézmény, ahol 340 pont fölé kellett kerülni a bejutáshoz, idén minimum ennyi már öt egyetemre való bejutáshoz is kellett, a legnagyobb emelkedést pedig a Pázmány könyvelhette el: a ponthatár egyetlen év alatt 144 ponttal nőtt.
A ponthatárok emelkedése nem meglepő annak fényében, hogy a szak iránt is nőtt az érdeklődés. Idén 3768-an jelölték meg első helyen a gyógypedagógia alapszakot, az összes jelentkezések száma pedig 9821 volt. Ez az első helyes jelentkezők számában mintegy 15 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. Az összes jelentkezések száma ugyanakkor 2025-ben még 10 411 volt.
Az adatokból az is látszik, hogy az állami ösztöndíjas képzésekre jelentkezők többsége levelező munkarendben szeretne tanulni. Az első helyes jelentkezők közül 1190-en nappali, míg 2578-an levelező tagozatot jelöltek meg, vagyis nagyjából háromból két felvételiző levelező képzésre szeretne bekerülni.
A legmagasabb ponthatárt továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara húzta meg: az idei bejutási küszöb 400 pont lett, ami 24 ponttal magasabb a tavalyinál.
Közvetlenül mögötte végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, ahol tavaly még 255 pont is elegendő volt a felvételhez, idén azonban már 399 pont kellett. Ez 144 pontos emelkedést jelent, ami messze a legnagyobb változás az országban.
Szintén látványosan emelkedett a ponthatár a Széchenyi István Egyetemen és a Debreceni Egyetemen, ahol egyaránt 98 ponttal nőtt a bejutási küszöb.
Így alakultak az idei gyógypedagógia ponthatárok
Az összes felvételi ponthatárt ide kattintva tudjátok megtekinteni.
A szak iránti növekvő érdeklődés azért is fontos, mert továbbra is jelentős a gyógypedagógus-hiány. A KözSzolgállás portálon július végén 371 betöltetlen gyógypedagógusi állást hirdettek meg a közszférában, miközben a tanév végén még 145 ilyen állás volt. A legtöbb üres pozíció egyébként Budapestre koncentrálódik.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Minisztériumi egyeztetésekkel telt a nyár, konkrétum azonban egyelőre kevés hangzott el arról, pontosan hogyan és mikor alakítanák át az óvodai nevelést. Az oktatási tárca államtitkárai több szóbeli ígéretet is tettek, a szakszervezetek által napirenden tartott égető problémák orvoslására, de ebben a nevelési évben gyökeres változás még nem várható. Összeszedtük, mit ígért eddig a minisztérium, és milyen változtatásokat sürgetnek a szakszervezetek.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Idén duplájára nőtt az Apáczai ösztöndíjprogram keretösszege. A hátrányos helyzetű diákoknak szóló program célja, hogy javítsa a tanulók továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyeit.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Nyílt levelet küldött Molnár János országgyűlési képviselőnek a PSZ, melyben arra voltak kíváncsi, mikor és hogyan jön a beígért béremelés.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Az okostelefonokat, laptopokat a korábbi évekhez hasonlóan reggel le kell adni.
