A 2025/2026-os tanév utolsó napjaiban országszerte több ezer betöltetlen pedagógusállást hirdettek meg, köztük 145 gyógypedagógusi pozíciót, július közepére ez a szám több mint a duplájára nőtt.
A gyógypedagógia alapszakon idén kiélezettebb a verseny, mint egy évvel ezelőtt, mégis számtalan betöltetlen pozíciót találni országszerte. A KözSzolgállás portál adatai szerint jelenleg 371 betöltetlen gyógypedagógus állás van a közszférában. A hiány Budapesten a legnagyobb – a fővárosban 45 kiírt gyógypedagógus állást találni –, míg a Dunántúlon a legkisebb: Veszprémben és Zalában 2-2, Baranyában pedig 3 gyógypedagógusi pozíció vár jelentkezőkre.
2026-ban a gyógypedagógia szak népszerűbb, mint tavaly volt: az állami ösztöndíjas képzést 3768-an jelölték meg első helyen, míg tavaly csupán 3270-en, ami több mint 15 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
A 2026-os őszi félévre jelentkezők közül 1190-en nappali tagozatra mennének, míg a többség, összesen 2578-an a levelező tagozatot jelölte meg első helyen. A legnépszerűbb intézmény a tavalyi évekhez hasonlóan idén is a budapesti ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, amit 1204-en ikszeltek be első intézményként.
Mint korábban megírtuk, az Oktatási Hivatal 2024-es statisztikái szerint a gyógypedagógia a 27 éves vagy annál idősebb diákok körében kifejezetten népszerű. Ebben az évben a gimnázium után közvetlenül 454 fő került be az alapszakra, míg a 27 éves vagy annál idősebb korosztálynál ez a szám csaknem a triplája, 1242 volt.
A nemek szerinti eloszlásban is hatalmas volt a különbség, a szakon a nők aránya meghaladta a 96 százalékot, és a felvett hallgatók valamivel több mint 67 százaléka levelezőn végezte a képzést. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke korábban az Eduline-nak elmondta, a levelező képzésre járó gyógypedagógus hallgatók közül sokan olyan szülők, akik maguk is érintettek, és saját gyerekükön szeretnének segíteni a képzésen megszerzett tudásukkal, ezért ők valószínűleg sosem lesznek praktizáló gyógypedagógusok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
