Ezen az alapszakon az állami ösztöndíjas levelező helyekre sokkal többen jelentkeztek, mint nappali tagozatra
Az első helyes jelentkezők közel duplája a nappali helyett inkább a levelező tagozatos állami ösztöndíjas képzésre szeretne bekerülni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
A ponthatárokat minden évben alapvetően három tényező befolyásolja: hány férőhelyet hirdetnek meg az egyetemek, hányan jelentkeznek az adott szakra, valamint milyen eredményeket érnek el a felvételizők az érettségin. Ezeket vettük sorra, hogy megnézzük, mire számíthatnak idén a gyógypedagógiai képzésre jelentkezők.
Az az egyetemi férőhelyek számáról a gyógypedagógiai képzések esetében nem sokat tudunk, ezt ugyanis nem publikálja külön a felvi.hu. Ami biztos, hogy a pedagógusképzési szakokra meghirdetett férőhelyek száma összesen 2122, ezzel azonban nincsenek kisegítve a gyógypedagógiai alapszakra jelentkezők.
A jelentkezők száma már nagyobb segítség lehet, erről pedig több információ áll rendelkezésünkre. Ezek azt mutatják: idén a tavalyinál jóval többen jelentkeztek gyógypedagógiai képzésre.
Az alábbi adatokat a levelező szakra, alapszakra, állami finanszírozási formára, a szakot első helyen megjelölő jelentkezők alapján állítottuk össze. A zárójeles szám azt jelzi, hogy tavalyhoz képest hányan jelentkeztek az adott szakra.
Összesen 2578-an jelölték meg első helyen a gyógypedagógiai alapszakot, míg tavaly 2175-en, vagyis 403-mal többen, ami csaknem 19 százalékos növekedést jelent. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara továbbra is a legnépszerűbb az országban, ide 676-an jelentkeztek, ami az összes jelentkező több mint negyede. Ezt követően a legnépszerűbb a Debreceni (375), illetve a Miskolci Egyetem (227).
Tavalyhoz képest a legjelentősebb növekedés a Pécsi Tudományegyetemen történt, ahol tavaly még csak 86-an, idén viszont már 151-en jelentkeztek, tehát 80 százalékkal emelkedett a jelentkezők száma. Több mint harmadával növekedett a jelentkezők száma a Debreceni Egyetemen, és kicsivel kevesebb, mint harmadával a Miskolci Egyetemen is.
A gyógypedagógiai alapszakokon nincs egységesen előírt kötelező érettségi tantárgy: az intézmények maguk határozzák meg, mely tárgyakból számítják az érettségi pontokat.
Az ELTE-n az egyik kötelező tárgy a magyar nyelv és irodalom, a másik pedig választható a biológia, a pszichológia, a társadalomismeret, egy idegen nyelv vagy egy szakmai vizsgatárgy közül. A többi egyetemen is jellemzően széles a választható tantárgyak köre.
Az idei középszintű magyarérettségit a legtöbb vizsgázó összességében megoldhatónak értékelte, ugyanakkor sokakat meglepett, hogy a szövegalkotási feladatban a korábban gyakrabban választott novellaelemzés helyett verselemzés szerepelt. Ez egyes jelentkezők eredményére hatással lehetett, de országos szinten várhatóan nem okoz jelentős változást a ponthatárokban.
Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az adatok alapján az látszik, hogy idén jóval nagyobb a verseny a szakokon, mint tavaly. Ha az egyetemek a tavalyihoz hasonló számú hallgatót vesznek fel, akkor a csaknem 19 százalékkal több első helyes jelentkező miatt elsősorban a legnépszerűbb képzéseken – például az ELTE-n vagy a Debreceni Egyetemen – néhány pontos ponthatár-emelkedés sem lenne meglepő. Ugyanakkor az idei érettségik alapján nem látszik olyan országos változás, amely önmagában jelentősen felfelé vagy lefelé mozdítaná a ponthatárokat, így a legnagyobb hatása várhatóan a megnövekedett jelentkezőszámnak lesz. Azokon az egyetemeken pedig, ahol alig változott vagy csökkent a jelentkezők száma, várhatóan kisebb elmozdulásra lehet számítani.
Nyitókép: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kar. Fotó: ELTE
Az első helyes jelentkezők közel duplája a nappali helyett inkább a levelező tagozatos állami ösztöndíjas képzésre szeretne bekerülni.
Bár a kormány szerint visszaállították a pedagógusok sztrájkjogát, az érettségiző osztályokban továbbra is korlátozások vannak érvényben – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
A kamaszok biológiai órája másképp működik, mint a felnőtteké, ezért a korai iskolakezdés különösen megterhelő lehet számukra. Egy alváskutató és egy gyerekpszichológus szerint már azzal is sokat segíthetnének az iskolák, ha a nehezebb dolgozatokat és feleleteket nem az első tanórákra időzítenék.
Nemcsak az elavult könyvek jelentenek problémát az iskolai könyvtárakban, ugyanis sok helyen a tankönyvek is egyre nagyobb részt foglalnak el az állományból, miközben a könyvtárostanárok szakmai támogatása sem megoldott - hívja fel a figyelmet a Könyvtárostanárok Egyesülete.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).