Ezen az alapszakon az állami ösztöndíjas levelező helyekre sokkal többen jelentkeztek, mint nappali tagozatra
Az első helyes jelentkezők közel duplája a nappali helyett inkább a levelező tagozatos állami ösztöndíjas képzésre szeretne bekerülni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
A ponthatárokat minden évben alapvetően három tényező befolyásolja: hány férőhelyet hirdetnek meg az egyetemek, hányan jelentkeznek az adott szakra, valamint milyen eredményeket érnek el a felvételizők az érettségin. Ezeket vettük sorra, hogy megnézzük, mire számíthatnak idén a gyógypedagógiai képzésre jelentkezők.
Az az egyetemi férőhelyek számáról a gyógypedagógiai képzések esetében nem sokat tudunk, ezt ugyanis nem publikálja külön a felvi.hu. Ami biztos, hogy a pedagógusképzési szakokra meghirdetett férőhelyek száma összesen 2122, ezzel azonban nincsenek kisegítve a gyógypedagógiai alapszakra jelentkezők.
A jelentkezők száma már nagyobb segítség lehet, erről pedig több információ áll rendelkezésünkre. Ezek azt mutatják: idén a tavalyinál jóval többen jelentkeztek gyógypedagógiai képzésre.
Az alábbi adatokat a levelező szakra, alapszakra, állami finanszírozási formára, a szakot első helyen megjelölő jelentkezők alapján állítottuk össze. A zárójeles szám azt jelzi, hogy tavalyhoz képest hányan jelentkeztek az adott szakra.
Összesen 2578-an jelölték meg első helyen a gyógypedagógiai alapszakot, míg tavaly 2175-en, vagyis 403-mal többen, ami csaknem 19 százalékos növekedést jelent. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara továbbra is a legnépszerűbb az országban, ide 676-an jelentkeztek, ami az összes jelentkező több mint negyede. Ezt követően a legnépszerűbb a Debreceni (375), illetve a Miskolci Egyetem (227).
Tavalyhoz képest a legjelentősebb növekedés a Pécsi Tudományegyetemen történt, ahol tavaly még csak 86-an, idén viszont már 151-en jelentkeztek, tehát 80 százalékkal emelkedett a jelentkezők száma. Több mint harmadával növekedett a jelentkezők száma a Debreceni Egyetemen, és kicsivel kevesebb, mint harmadával a Miskolci Egyetemen is.
A gyógypedagógiai alapszakokon nincs egységesen előírt kötelező érettségi tantárgy: az intézmények maguk határozzák meg, mely tárgyakból számítják az érettségi pontokat.
Az ELTE-n az egyik kötelező tárgy a magyar nyelv és irodalom, a másik pedig választható a biológia, a pszichológia, a társadalomismeret, egy idegen nyelv vagy egy szakmai vizsgatárgy közül. A többi egyetemen is jellemzően széles a választható tantárgyak köre.
Az idei középszintű magyarérettségit a legtöbb vizsgázó összességében megoldhatónak értékelte, ugyanakkor sokakat meglepett, hogy a szövegalkotási feladatban a korábban gyakrabban választott novellaelemzés helyett verselemzés szerepelt. Ez egyes jelentkezők eredményére hatással lehetett, de országos szinten várhatóan nem okoz jelentős változást a ponthatárokban.
Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az adatok alapján az látszik, hogy idén jóval nagyobb a verseny a szakokon, mint tavaly. Ha az egyetemek a tavalyihoz hasonló számú hallgatót vesznek fel, akkor a csaknem 19 százalékkal több első helyes jelentkező miatt elsősorban a legnépszerűbb képzéseken – például az ELTE-n vagy a Debreceni Egyetemen – néhány pontos ponthatár-emelkedés sem lenne meglepő. Ugyanakkor az idei érettségik alapján nem látszik olyan országos változás, amely önmagában jelentősen felfelé vagy lefelé mozdítaná a ponthatárokat, így a legnagyobb hatása várhatóan a megnövekedett jelentkezőszámnak lesz. Azokon az egyetemeken pedig, ahol alig változott vagy csökkent a jelentkezők száma, várhatóan kisebb elmozdulásra lehet számítani.
Nyitókép: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kar. Fotó: ELTE
Az első helyes jelentkezők közel duplája a nappali helyett inkább a levelező tagozatos állami ösztöndíjas képzésre szeretne bekerülni.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.