Ezen az alapszakon az állami ösztöndíjas levelező helyekre sokkal többen jelentkeztek, mint nappali tagozatra
Az első helyes jelentkezők közel duplája a nappali helyett inkább a levelező tagozatos állami ösztöndíjas képzésre szeretne bekerülni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
A ponthatárokat minden évben alapvetően három tényező befolyásolja: hány férőhelyet hirdetnek meg az egyetemek, hányan jelentkeznek az adott szakra, valamint milyen eredményeket érnek el a felvételizők az érettségin. Ezeket vettük sorra, hogy megnézzük, mire számíthatnak idén a gyógypedagógiai képzésre jelentkezők.
Az az egyetemi férőhelyek számáról a gyógypedagógiai képzések esetében nem sokat tudunk, ezt ugyanis nem publikálja külön a felvi.hu. Ami biztos, hogy a pedagógusképzési szakokra meghirdetett férőhelyek száma összesen 2122, ezzel azonban nincsenek kisegítve a gyógypedagógiai alapszakra jelentkezők.
A jelentkezők száma már nagyobb segítség lehet, erről pedig több információ áll rendelkezésünkre. Ezek azt mutatják: idén a tavalyinál jóval többen jelentkeztek gyógypedagógiai képzésre.
Az alábbi adatokat a levelező szakra, alapszakra, állami finanszírozási formára, a szakot első helyen megjelölő jelentkezők alapján állítottuk össze. A zárójeles szám azt jelzi, hogy tavalyhoz képest hányan jelentkeztek az adott szakra.
Összesen 2578-an jelölték meg első helyen a gyógypedagógiai alapszakot, míg tavaly 2175-en, vagyis 403-mal többen, ami csaknem 19 százalékos növekedést jelent. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara továbbra is a legnépszerűbb az országban, ide 676-an jelentkeztek, ami az összes jelentkező több mint negyede. Ezt követően a legnépszerűbb a Debreceni (375), illetve a Miskolci Egyetem (227).
Tavalyhoz képest a legjelentősebb növekedés a Pécsi Tudományegyetemen történt, ahol tavaly még csak 86-an, idén viszont már 151-en jelentkeztek, tehát 80 százalékkal emelkedett a jelentkezők száma. Több mint harmadával növekedett a jelentkezők száma a Debreceni Egyetemen, és kicsivel kevesebb, mint harmadával a Miskolci Egyetemen is.
A gyógypedagógiai alapszakokon nincs egységesen előírt kötelező érettségi tantárgy: az intézmények maguk határozzák meg, mely tárgyakból számítják az érettségi pontokat.
Az ELTE-n az egyik kötelező tárgy a magyar nyelv és irodalom, a másik pedig választható a biológia, a pszichológia, a társadalomismeret, egy idegen nyelv vagy egy szakmai vizsgatárgy közül. A többi egyetemen is jellemzően széles a választható tantárgyak köre.
Az idei középszintű magyarérettségit a legtöbb vizsgázó összességében megoldhatónak értékelte, ugyanakkor sokakat meglepett, hogy a szövegalkotási feladatban a korábban gyakrabban választott novellaelemzés helyett verselemzés szerepelt. Ez egyes jelentkezők eredményére hatással lehetett, de országos szinten várhatóan nem okoz jelentős változást a ponthatárokban.
Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az adatok alapján az látszik, hogy idén jóval nagyobb a verseny a szakokon, mint tavaly. Ha az egyetemek a tavalyihoz hasonló számú hallgatót vesznek fel, akkor a csaknem 19 százalékkal több első helyes jelentkező miatt elsősorban a legnépszerűbb képzéseken – például az ELTE-n vagy a Debreceni Egyetemen – néhány pontos ponthatár-emelkedés sem lenne meglepő. Ugyanakkor az idei érettségik alapján nem látszik olyan országos változás, amely önmagában jelentősen felfelé vagy lefelé mozdítaná a ponthatárokat, így a legnagyobb hatása várhatóan a megnövekedett jelentkezőszámnak lesz. Azokon az egyetemeken pedig, ahol alig változott vagy csökkent a jelentkezők száma, várhatóan kisebb elmozdulásra lehet számítani.
Nyitókép: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kar. Fotó: ELTE
Az első helyes jelentkezők közel duplája a nappali helyett inkább a levelező tagozatos állami ösztöndíjas képzésre szeretne bekerülni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.