Ezen az alapszakon az állami ösztöndíjas levelező helyekre sokkal többen jelentkeztek, mint nappali tagozatra
Az első helyes jelentkezők közel duplája a nappali helyett inkább a levelező tagozatos állami ösztöndíjas képzésre szeretne bekerülni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
A ponthatárokat minden évben alapvetően három tényező befolyásolja: hány férőhelyet hirdetnek meg az egyetemek, hányan jelentkeznek az adott szakra, valamint milyen eredményeket érnek el a felvételizők az érettségin. Ezeket vettük sorra, hogy megnézzük, mire számíthatnak idén a gyógypedagógiai képzésre jelentkezők.
Az az egyetemi férőhelyek számáról a gyógypedagógiai képzések esetében nem sokat tudunk, ezt ugyanis nem publikálja külön a felvi.hu. Ami biztos, hogy a pedagógusképzési szakokra meghirdetett férőhelyek száma összesen 2122, ezzel azonban nincsenek kisegítve a gyógypedagógiai alapszakra jelentkezők.
A jelentkezők száma már nagyobb segítség lehet, erről pedig több információ áll rendelkezésünkre. Ezek azt mutatják: idén a tavalyinál jóval többen jelentkeztek gyógypedagógiai képzésre.
Az alábbi adatokat a levelező szakra, alapszakra, állami finanszírozási formára, a szakot első helyen megjelölő jelentkezők alapján állítottuk össze. A zárójeles szám azt jelzi, hogy tavalyhoz képest hányan jelentkeztek az adott szakra.
Összesen 2578-an jelölték meg első helyen a gyógypedagógiai alapszakot, míg tavaly 2175-en, vagyis 403-mal többen, ami csaknem 19 százalékos növekedést jelent. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara továbbra is a legnépszerűbb az országban, ide 676-an jelentkeztek, ami az összes jelentkező több mint negyede. Ezt követően a legnépszerűbb a Debreceni (375), illetve a Miskolci Egyetem (227).
Tavalyhoz képest a legjelentősebb növekedés a Pécsi Tudományegyetemen történt, ahol tavaly még csak 86-an, idén viszont már 151-en jelentkeztek, tehát 80 százalékkal emelkedett a jelentkezők száma. Több mint harmadával növekedett a jelentkezők száma a Debreceni Egyetemen, és kicsivel kevesebb, mint harmadával a Miskolci Egyetemen is.
A gyógypedagógiai alapszakokon nincs egységesen előírt kötelező érettségi tantárgy: az intézmények maguk határozzák meg, mely tárgyakból számítják az érettségi pontokat.
Az ELTE-n az egyik kötelező tárgy a magyar nyelv és irodalom, a másik pedig választható a biológia, a pszichológia, a társadalomismeret, egy idegen nyelv vagy egy szakmai vizsgatárgy közül. A többi egyetemen is jellemzően széles a választható tantárgyak köre.
Az idei középszintű magyarérettségit a legtöbb vizsgázó összességében megoldhatónak értékelte, ugyanakkor sokakat meglepett, hogy a szövegalkotási feladatban a korábban gyakrabban választott novellaelemzés helyett verselemzés szerepelt. Ez egyes jelentkezők eredményére hatással lehetett, de országos szinten várhatóan nem okoz jelentős változást a ponthatárokban.
Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az adatok alapján az látszik, hogy idén jóval nagyobb a verseny a szakokon, mint tavaly. Ha az egyetemek a tavalyihoz hasonló számú hallgatót vesznek fel, akkor a csaknem 19 százalékkal több első helyes jelentkező miatt elsősorban a legnépszerűbb képzéseken – például az ELTE-n vagy a Debreceni Egyetemen – néhány pontos ponthatár-emelkedés sem lenne meglepő. Ugyanakkor az idei érettségik alapján nem látszik olyan országos változás, amely önmagában jelentősen felfelé vagy lefelé mozdítaná a ponthatárokat, így a legnagyobb hatása várhatóan a megnövekedett jelentkezőszámnak lesz. Azokon az egyetemeken pedig, ahol alig változott vagy csökkent a jelentkezők száma, várhatóan kisebb elmozdulásra lehet számítani.
Nyitókép: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kar. Fotó: ELTE
Az első helyes jelentkezők közel duplája a nappali helyett inkább a levelező tagozatos állami ösztöndíjas képzésre szeretne bekerülni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.