Minden tizedik diák SNI-s az általános iskolában
A KSH előzetes adatai szerint tízből egy általános iskolába járó diák sajátos nevelési igényű a 2025/2026-os tanévben.
Az első helyes jelentkezők közel duplája a nappali helyett inkább a levelező tagozatos állami ösztöndíjas képzésre szeretne bekerülni.
Az Oktatási Hivatal 2026-os felvételi statisztikáiból kiderült, hogy mintegy 2600-an szeretnének bejutni levelező gyógypedagógia állami ösztöndíjas alapszakra első helyen, közel kétszer annyian, mint nappalira.
Az összes jelentkezések számánál is túlsúlyban van a levelező képzés (5777 db jelentkezés) a nappalihoz (4044 db jelentkezés) képest.
Itt érdemes megjegyezni, hogy gyógypedagógia alapszakon évek óta magas a felvettek között a 27 évnél idősebbek aránya. A 2024-es felvételin például háromszor annyi 27 évesnél idősebb diák, leginkább nő, került be erre a szakra, mint 19 éves.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke korábban az Eduline-nak azt is elmondta, hogy a levelező képzésre járó gyógypedagógus hallgatók közül sokan olyan szülők, akik maguk is érintettek, és saját gyerekükön szeretnének segíteni a képzésen megszerzett tudásukkal, így ők sosem kerülnek majd ki a közoktatásba praktizáló gyógypedagógusként.
A KSH előzetes adatai szerint tízből egy általános iskolába járó diák sajátos nevelési igényű a 2025/2026-os tanévben.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.