A KSH előzetes adatai szerint tízből egy általános iskolába járó diák sajátos nevelési igényű a 2025/2026-os tanévben.
69 254 fő - ennyi SNI-s diák jár általános iskolába az idei tanévben, ami mintegy 4 ezer fővel több, mint a 2024/2025-ös tanévben. Ugyanez a szám a 2023/2024-es tanévben „csak” 62 878 volt.
Ha arányaiban vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy ez azt jelenti, hogy minden tizedik általános iskolás SNI-s. Ez azt jelenti, hogy átlagosan egy 25 fős osztályban alsó hangon két-három diák sajátos nevelési igényű, akiknek fejlesztésre van szükségük.
Arányaiban sok problémás diák, folyamatos fegyelmezés a tanórákon és a segítő szakemberek hiánya - csak néhány probléma, amiről egy falusi iskolában felsősöket tanító gyakornok pedagógus írt szerkesztőségünknek. Levelét teljes egészében közöljük.
Bár arról még hivatalos adatok nincsenek, hogy miért kapták ezek a gyerekek az SNI-s státuszt, de azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as Hintalovon Alapítvány jelentése szerint az esetek közel 70 százalékában súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar áll a háttérben.
Az SNI-s diákok helyzetével több cikkben is foglalkoztunk az Eduline-on. Mivel nem mindegyik középiskola fogadja őket, ezért összegyűjtöttük, hogy a fővárosban melyik gimnáziumokban, technikumokban tanulhatnak.
Betelt a pohár a képzőművészetis hallgatók körében. „Kultúraváltásra van szükség az egyetemen” – áll a November 25. Bizottság munkája nyomán készült belsőellenőri jelentésben, amely többek között a 2022-ben történt szexuális erőszakbotránnyal kapcsolatos intézményi mulasztásokat tárta fel. A hallgatók és volt egyetemi tisztségviselők most nyílt levélben követelik a vezetés felelősségvállalását – és lemondását.
Az olvasott szövegértés és a nyelvtan után a németből vizsgázók elérkeztek az érettségi harmadik moduljához, a hallás utáni szövegértéshez.
A vizsgázóknak a középszintű németérettségi első részében három feladatot kellett megoldani.
180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből.
Volt, aki szerint nehéz feladatokat kaptak a vizsgázók, mások viszont úgy érezték, teljesíthető és kiszámítható volt az idei emelt szintű németérettségi.
„A magyar jogász szakma koronázatlan királynője” – fogalmazott Magyar Péter posztjában, amiben bejelentette, hogy felkérte Dr. Görög Mártát igazságügyi miniszternek. A politikus szerint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja szakmai múltjával garanciát jelenthet a jogállamiság megerősítésére.
