Minden tizedik diák SNI-s az általános iskolában

A KSH előzetes adatai szerint tízből egy általános iskolába járó diák sajátos nevelési igényű a 2025/2026-os tanévben.

69 254 fő - ennyi SNI-s diák jár általános iskolába az idei tanévben, ami mintegy 4 ezer fővel több, mint a 2024/2025-ös tanévben. Ugyanez a szám a 2023/2024-es tanévben „csak” 62 878 volt.

Ha arányaiban vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy ez azt jelenti, hogy minden tizedik általános iskolás SNI-s. Ez azt jelenti, hogy átlagosan egy 25 fős osztályban alsó hangon két-három diák sajátos nevelési igényű, akiknek fejlesztésre van szükségük.

Bár arról még hivatalos adatok nincsenek, hogy miért kapták ezek a gyerekek az SNI-s státuszt, de azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as Hintalovon Alapítvány jelentése szerint az esetek közel 70 százalékában súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar áll a háttérben.

Az SNI-s diákok helyzetével több cikkben is foglalkoztunk az Eduline-on. Mivel nem mindegyik középiskola fogadja őket, ezért összegyűjtöttük, hogy a fővárosban melyik gimnáziumokban, technikumokban tanulhatnak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.