Minden tizedik diák SNI-s az általános iskolában

A KSH előzetes adatai szerint tízből egy általános iskolába járó diák sajátos nevelési igényű a 2025/2026-os tanévben.

69 254 fő - ennyi SNI-s diák jár általános iskolába az idei tanévben, ami mintegy 4 ezer fővel több, mint a 2024/2025-ös tanévben. Ugyanez a szám a 2023/2024-es tanévben „csak” 62 878 volt.

Ha arányaiban vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy ez azt jelenti, hogy minden tizedik általános iskolás SNI-s. Ez azt jelenti, hogy átlagosan egy 25 fős osztályban alsó hangon két-három diák sajátos nevelési igényű, akiknek fejlesztésre van szükségük.

Bár arról még hivatalos adatok nincsenek, hogy miért kapták ezek a gyerekek az SNI-s státuszt, de azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as Hintalovon Alapítvány jelentése szerint az esetek közel 70 százalékában súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar áll a háttérben.

Az SNI-s diákok helyzetével több cikkben is foglalkoztunk az Eduline-on. Mivel nem mindegyik középiskola fogadja őket, ezért összegyűjtöttük, hogy a fővárosban melyik gimnáziumokban, technikumokban tanulhatnak.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.