15 év alatt megduplázódott a sajátos nevelési igényű óvodások száma
Az SNI-s ovisok száma megközelítette a tízezret.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
3768-an jelölték meg első helyen a gyógypedagógia alapszakot, az összes jelentkezések száma pedig 9821 volt. Ez tavalyhoz képest mintegy 15 százalékos emelkedést jelent az első helyes jelentkezők számában. (Az összes jelentkezések száma 2025-ben 10 411 volt.)
Ha alaposan megnézzük, akkor láthatjuk, hogy állami ösztöndíjas képzésre 3768-en szeretnének bekerülni, közülük 1190-en nappali tagozatra mennének, míg a többség, összesen 2578-an viszont a levelező tagozatot jelölte meg első helyen. Ez nagyjából azt jelenti, hogy három első helyes jelentkező közül kettő a levelező tagozatot jelölte meg.
A 2025-ös és a 2024-es eljárásban is a gyógypedagógiára jelentkezők többsége a levelező tagozatot jelölte meg első helyen. A számok hátterében az áll, hogy a gyógypedagógia alapszakon évek óta magas a felvettek között a 27 évnél idősebbek aránya. A 2024-es felvételin például háromszor annyi 27 évesnél idősebb diák, leginkább nő, került be erre a szakra, mint 19 éves.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke korábban az Eduline-nak azt is elmondta, hogy a levelező képzésre járó gyógypedagógus hallgatók közül sokan olyan szülők, akik maguk is érintettek, és saját gyerekükön szeretnének segíteni a képzésen megszerzett tudásukkal, így ők sosem kerülnek majd ki a közoktatásba praktizáló gyógypedagógusként.
A legtöbb diák a 2026-os eljárásban nappalin az alábbi egyetemekre készül
A levelező szakosok közül a legtöbben a következő egyetemekre kerülnének be leginkább:
Ez azért is fontos, mert a ponthatárok húzásánál a jelentkezők száma is beleszámít. Ez pedig a ponthatárokon is meglátszott, hiszen levelező tagozatokon szinte mindenhol magasabb pontszámot húztak. Például az ELTE Bárczira tavaly nappali tagozatra 376 pont kellett állami ösztöndíjas helyre. A levelezőn azonban még ennél is több pontra volt szükség, hiszen 384 ponttal lehetett csak bejutni.
A legtöbb állami ösztöndíjas helyhez levelezőn legalább 300-320 pontra volt szükség, de nappali tagozaton egy erős hármas érettségivel például a Debreceni Egyetem már 200 ponttal, a Pécsi Tudományegyetemen 222 ponttal is be lehetett jutni.
(Nyitóképünk illusztráció.)
Az SNI-s ovisok száma megközelítette a tízezret.
A májusi matekérettségi szerkezete idén ugyanaz lesz, mint az előző években, ezért a tavaszi szünetben érdemes otthon „majdnem élesben” gyakorolnotok.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
A Gundalfként ismertté vált informatikus mindössze néhány mondatra lépett színpadra a Tisza Párt rendezvényén. Beszédében elsősorban a fiatalokat szólította meg, hangsúlyozva: „most van itt a cselekvés órája”, és minden segítség számít.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
Az MCC egyik kutatója is a nyilvánossághoz fordult, miután a munkahelyén olyan politikai elvárásokkal szembesült, amelyeket nem volt hajlandó teljesíteni.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.