15 év alatt megduplázódott a sajátos nevelési igényű óvodások száma
Az SNI-s ovisok száma megközelítette a tízezret.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
3768-an jelölték meg első helyen a gyógypedagógia alapszakot, az összes jelentkezések száma pedig 9821 volt. Ez tavalyhoz képest mintegy 15 százalékos emelkedést jelent az első helyes jelentkezők számában. (Az összes jelentkezések száma 2025-ben 10 411 volt.)
Ha alaposan megnézzük, akkor láthatjuk, hogy állami ösztöndíjas képzésre 3768-en szeretnének bekerülni, közülük 1190-en nappali tagozatra mennének, míg a többség, összesen 2578-an viszont a levelező tagozatot jelölte meg első helyen. Ez nagyjából azt jelenti, hogy három első helyes jelentkező közül kettő a levelező tagozatot jelölte meg.
A 2025-ös és a 2024-es eljárásban is a gyógypedagógiára jelentkezők többsége a levelező tagozatot jelölte meg első helyen. A számok hátterében az áll, hogy a gyógypedagógia alapszakon évek óta magas a felvettek között a 27 évnél idősebbek aránya. A 2024-es felvételin például háromszor annyi 27 évesnél idősebb diák, leginkább nő, került be erre a szakra, mint 19 éves.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke korábban az Eduline-nak azt is elmondta, hogy a levelező képzésre járó gyógypedagógus hallgatók közül sokan olyan szülők, akik maguk is érintettek, és saját gyerekükön szeretnének segíteni a képzésen megszerzett tudásukkal, így ők sosem kerülnek majd ki a közoktatásba praktizáló gyógypedagógusként.
A legtöbb diák a 2026-os eljárásban nappalin az alábbi egyetemekre készül
A levelező szakosok közül a legtöbben a következő egyetemekre kerülnének be leginkább:
Ez azért is fontos, mert a ponthatárok húzásánál a jelentkezők száma is beleszámít. Ez pedig a ponthatárokon is meglátszott, hiszen levelező tagozatokon szinte mindenhol magasabb pontszámot húztak. Például az ELTE Bárczira tavaly nappali tagozatra 376 pont kellett állami ösztöndíjas helyre. A levelezőn azonban még ennél is több pontra volt szükség, hiszen 384 ponttal lehetett csak bejutni.
A legtöbb állami ösztöndíjas helyhez levelezőn legalább 300-320 pontra volt szükség, de nappali tagozaton egy erős hármas érettségivel például a Debreceni Egyetem már 200 ponttal, a Pécsi Tudományegyetemen 222 ponttal is be lehetett jutni.
(Nyitóképünk illusztráció.)
Az SNI-s ovisok száma megközelítette a tízezret.
A középszintű angolérettségin az íráskészségnél középszinten két fogalmazást, egy rövidebbet és egy hosszabbat kell írnotok. Az elmúlt évek javítókulcsai alapján összeszedtük, hogyan szerezhetitek meg az összes pontot.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
Nem lesz miniszter Bódis Kriszta a készülő Tisza-kormányban, de így is kulcsszerepet kap. Magyar Péter bejelentette, hogy a Miniszterelnökségen belül társadalompolitikai koordinációval fog foglalkozni.
@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk a középiskolai felvételivel kapcsolatban.
A HUN-REN elnökét, Gulyás Balázst és a vezérigazgatót, Jakab Rolandot kérdezték a hálózat jövője kapcsán.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.