Nagy lesz a harc levelezőn az állami ösztöndíjas helyekért gyógypedagógia alapszakon

Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.

3768-an jelölték meg első helyen a gyógypedagógia alapszakot, az összes jelentkezések száma pedig 9821 volt. Ez tavalyhoz képest mintegy 15 százalékos emelkedést jelent az első helyes jelentkezők számában. (Az összes jelentkezések száma 2025-ben 10 411 volt.)

Ha alaposan megnézzük, akkor láthatjuk, hogy állami ösztöndíjas képzésre 3768-en szeretnének bekerülni, közülük 1190-en nappali tagozatra mennének, míg a többség, összesen 2578-an viszont a levelező tagozatot jelölte meg első helyen. Ez nagyjából azt jelenti, hogy három első helyes jelentkező közül kettő a levelező tagozatot jelölte meg.

Szülők végzik el

A 2025-ös és a 2024-es eljárásban is a gyógypedagógiára jelentkezők többsége a levelező tagozatot jelölte meg első helyen. A számok hátterében az áll, hogy a gyógypedagógia alapszakon évek óta magas a felvettek között a 27 évnél idősebbek aránya. A 2024-es felvételin például háromszor annyi 27 évesnél idősebb diák, leginkább nő, került be erre a szakra, mint 19 éves.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke korábban az Eduline-nak azt is elmondta, hogy a levelező képzésre járó gyógypedagógus hallgatók közül sokan olyan szülők, akik maguk is érintettek, és saját gyerekükön szeretnének segíteni a képzésen megszerzett tudásukkal, így ők sosem kerülnek majd ki a közoktatásba praktizáló gyógypedagógusként.

A Bárczira mennének a legtöbben

A legtöbb diák a 2026-os eljárásban nappalin az alábbi egyetemekre készül

  • ELTE-BGGYK: 503 fő
  • Széchenyi István Egyetem: 131 fő
  • Szegedi Tudományegyetem: 126 fő

A levelező szakosok közül a legtöbben a következő egyetemekre kerülnének be leginkább:

  • ELTE-BGGYK: 676 fő
  • Debreceni Egyetem (Hajdúböszörmény): 375 fő
  • Miskolci Egyetem: 227 fő

Ez azért is fontos, mert a ponthatárok húzásánál a jelentkezők száma is beleszámít. Ez pedig a ponthatárokon is meglátszott, hiszen levelező tagozatokon szinte mindenhol magasabb pontszámot húztak. Például az ELTE Bárczira tavaly nappali tagozatra 376 pont kellett állami ösztöndíjas helyre. A levelezőn azonban még ennél is több pontra volt szükség, hiszen 384 ponttal lehetett csak bejutni.

A legtöbb állami ösztöndíjas helyhez levelezőn legalább 300-320 pontra volt szükség, de nappali tagozaton egy erős hármas érettségivel például a Debreceni Egyetem már 200 ponttal, a Pécsi Tudományegyetemen 222 ponttal is be lehetett jutni.

(Nyitóképünk illusztráció.)

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.