Nagy lesz a harc levelezőn az állami ösztöndíjas helyekért gyógypedagógia alapszakon

Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.

3768-an jelölték meg első helyen a gyógypedagógia alapszakot, az összes jelentkezések száma pedig 9821 volt. Ez tavalyhoz képest mintegy 15 százalékos emelkedést jelent az első helyes jelentkezők számában. (Az összes jelentkezések száma 2025-ben 10 411 volt.)

Ha alaposan megnézzük, akkor láthatjuk, hogy állami ösztöndíjas képzésre 3768-en szeretnének bekerülni, közülük 1190-en nappali tagozatra mennének, míg a többség, összesen 2578-an viszont a levelező tagozatot jelölte meg első helyen. Ez nagyjából azt jelenti, hogy három első helyes jelentkező közül kettő a levelező tagozatot jelölte meg.

Szülők végzik el

A 2025-ös és a 2024-es eljárásban is a gyógypedagógiára jelentkezők többsége a levelező tagozatot jelölte meg első helyen. A számok hátterében az áll, hogy a gyógypedagógia alapszakon évek óta magas a felvettek között a 27 évnél idősebbek aránya. A 2024-es felvételin például háromszor annyi 27 évesnél idősebb diák, leginkább nő, került be erre a szakra, mint 19 éves.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke korábban az Eduline-nak azt is elmondta, hogy a levelező képzésre járó gyógypedagógus hallgatók közül sokan olyan szülők, akik maguk is érintettek, és saját gyerekükön szeretnének segíteni a képzésen megszerzett tudásukkal, így ők sosem kerülnek majd ki a közoktatásba praktizáló gyógypedagógusként.

A Bárczira mennének a legtöbben

A legtöbb diák a 2026-os eljárásban nappalin az alábbi egyetemekre készül

  • ELTE-BGGYK: 503 fő
  • Széchenyi István Egyetem: 131 fő
  • Szegedi Tudományegyetem: 126 fő

A levelező szakosok közül a legtöbben a következő egyetemekre kerülnének be leginkább:

  • ELTE-BGGYK: 676 fő
  • Debreceni Egyetem (Hajdúböszörmény): 375 fő
  • Miskolci Egyetem: 227 fő

Ez azért is fontos, mert a ponthatárok húzásánál a jelentkezők száma is beleszámít. Ez pedig a ponthatárokon is meglátszott, hiszen levelező tagozatokon szinte mindenhol magasabb pontszámot húztak. Például az ELTE Bárczira tavaly nappali tagozatra 376 pont kellett állami ösztöndíjas helyre. A levelezőn azonban még ennél is több pontra volt szükség, hiszen 384 ponttal lehetett csak bejutni.

A legtöbb állami ösztöndíjas helyhez levelezőn legalább 300-320 pontra volt szükség, de nappali tagozaton egy erős hármas érettségivel például a Debreceni Egyetem már 200 ponttal, a Pécsi Tudományegyetemen 222 ponttal is be lehetett jutni.

(Nyitóképünk illusztráció.)

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Nyelvtanulás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István