Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Felvi adatai szerint a nem induló szakok 123 felsőoktatási intézmény kínálatában szerepelnek, vagyis a jelenség gyakorlatilag az egész magyar felsőoktatást érinti. A képzések többsége nappali munkarendű: 1731 nappali, 408 levelező és 34 esti képzés nem indul el szeptemberben.
A képzési szintek szerinti megoszlásból jól látszik, hogy nem elsősorban az alapképzések maradtak el. A 2173 nem induló képzésből
Vagyis a nem induló szakok közel fele osztatlan képzés, míg az alapképzések aránya alig haladja meg a tíz százalékot. Ez arra utal, hogy a kisebb létszámú, speciális képzések jóval nagyobb eséllyel maradnak el, mint a népszerűbb alapszakok.
Feltűnő, hogy a nem induló képzések közül 1442 valamilyen tanárképzés, vagyis az összes csaknem kétharmada. A listán elsősorban osztatlan tanárképzések és tanári mesterszakok szerepelnek. Különösen sok olyan szakpár nem indul el, amelyek ritkább nyelvi vagy más szakterületeket kapcsolnak össze: latin, holland, olasz, orosz vagy francia nyelvtanári szakok, illetve ezek különböző természettudományos vagy humán tárgyakkal alkotott kombinációi.
Mindez első látásra meglepő lehet, hiszen az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint tovább nőtt a pedagógusképzés népszerűsége. A tárca közlése szerint 16 199 hallgatót vettek fel pedagógusképzésre, közülük 2039-en tanító szakra, míg 2617-en osztatlan tanárképzésre jutottak be. A két képzésen együtt 4656 hallgató kezdi meg tanulmányait, ami a minisztérium szerint rekordnak számít.
A két adat azonban nem feltétlenül mond ellent egymásnak. Miközben összességében valóban többen kerültek be pedagógusképzésre, a tanárszakok kínálata rendkívül széles. Az idei felvételiben összesen 2418 tanárképzést – osztatlan tanári szakokat és tanári mesterképzéseket – hirdettek meg, ezek közül azonban 1442 végül nem indult el, vagyis a meghirdetett tanárképzések közel 60 százalékán (59,6 százalék) nem hirdettek ponthatárt.
Az adatok alapján néhány intézmény különösen sok olyan szakot hirdetett meg, amely végül nem indul el. A legtöbb nem induló képzés:
A lista ugyanakkor nem feltétlenül az intézmények sikerességét mutatja. Inkább azt tükrözi, hogy ezek az egyetemek rendkívül széles képzési kínálattal rendelkeznek, különösen a tanár- és művészképzésben, ahol sok olyan szakot is meghirdetnek, amelyek csak megfelelő számú jelentkező esetén indulnak el.
Nemcsak magyar nyelvű szakok maradnak el. Az idei felvételin 154 angol nyelvű képzésen sem hirdettek ponthatárt. Ezek között gazdasági, műszaki, agrár-, informatikai és természettudományos képzések egyaránt megtalálhatók, vagyis a nemzetközi hallgatóknak szánt kínálat sem tud minden esetben elegendő jelentkezőt vonzani.
Az, hogy egy képzésnél nem hirdettek ponthatárt, nem jelenti azt, hogy a szak megszűnik. Ez csupán azt mutatja, hogy az adott felvételi eljárásban nem indult el – jellemzően azért, mert nem jelentkeztek elegen, vagy az intézmény más okból nem indította el a képzést. A következő felvételi eljárásban ugyanaz a szak ismét megjelenhet a kínálatban, és megfelelő számú jelentkező esetén már el is indulhat.
Az összes felvételi ponthatárt ide kattintva tudjátok megtekinteni.
Összesen 101 572 jelentkező számára zárult ünnepléssel a tegnap este, közülük csaknem 80 százalék állami ösztöndíjas képzésen kezdheti meg tanulmányait szeptembertől, míg 71 467-en az első helyen megjelölt szakra jutottak be.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
