Összesen 101 572 jelentkező számára zárult ünnepléssel a tegnap este, közülük csaknem 80 százalék állami ösztöndíjas képzésen kezdheti meg tanulmányait szeptembertől, míg 71 467-en az első helyen megjelölt szakra jutottak be.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium összesítése szerint az idei felvételi eljárásban 140 427-en jelentkeztek, közülük 72 százalék nyert felvételt, vagyis közel háromnegyedük bekerült valamelyik felsőoktatási intézménybe. A felvettek közül 71 467-en az első helyen megjelölt képzésre jutottak be.
Az összes felvételi pontszámot itt tudjátok megnézni.
A legtöbb hallgatót idén is a gazdaságtudományi képzések vonzották, amelyekre 21 274-en nyertek felvételt. Ezt követte a pedagógusképzés (16 199 fő), a műszaki tudományok (13 314 fő), a bölcsészettudomány (9 855 fő), az informatika (7 753 fő), a társadalomtudomány (7 447 fő) és az orvos- és egészségtudomány (7 432 fő).
A legnépszerűbb szakok a felvettek száma alapján:
A minisztérium szerint tovább nőtt a pedagógusképzés népszerűsége: erre a képzési területre 16 199 hallgatót vettek fel. Kiemelték, hogy tanító szakra 2039-en, míg osztatlan tanárképzésre 2617-en jutottak be, vagyis a két képzésen együtt 4656 hallgató kezdi meg tanulmányait, ami rekordnak számít.
A felvettek száma alapján idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem fogadja a legtöbb elsőévest, összesen 13 723 hallgatót. Az OGYM szerint a tíz legtöbb hallgatót felvevő intézmény között három műszaki fókuszú egyetem is szerepel.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közleményében azt írta, hogy a 2026-os tanév nemcsak a felvételi eredmények miatt jelent mérföldkövet, hanem azért is, mert ezzel megkezdődik a magyar felsőoktatás megújítása.
A tárca szerint az előkészítés alatt álló fejlesztések célja az egyetemek szakmai autonómiájának erősítése, a hallgatóközpontú működés, az oktatás minőségének javítása, a nemzetközi együttműködések bővítése, valamint egy kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezet kialakítása.
A közleményben idézték Katz Sándor felsőoktatási államtitkárt is, aki úgy fogalmazott: a felsőoktatás megújítását az érintettek bevonásával kívánják végrehajtani, ezért már a felvételi időszakban szeretnék megismerni a fiatalok véleményét és javaslatait. A minisztérium szerint a cél az, hogy a magyar egyetemek versenyképes tudást, korszerű kutatási környezetet és nemzetközi lehetőségeket biztosítsanak a hallgatóknak.
Csütörtök este több ezer felvételiző várta izgatottan a pillanatot, amikor kiderül, sikerült-e bejutnia álmai egyetemére. A ponthatárok kihirdetése után kitört az ünneplés: volt örömtánc, sírás és megható ölelések, sőt olyanok is akadtak, akik a helyszínen ismerkedtek össze és tudták meg, hogy szeptembertől évfolyamtársak lesznek.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
