Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Mint megírtuk, több mint 16 ezren jutottak be idén valamilyen pedagógusképzésre, de közülük csak 2617-en kezdhetnek szeptemberben öt- vagy hatéves osztatlan tanárszakon. Ez valamivel több mint 16 százalékos arány, vagyis hiába nőtt összességében a pedagóguspálya iránt érdeklődők száma, a klasszikus tanárképzés továbbra sem tartozik a legkeresettebb képzési formák közé.
Ezzel párhuzamosan viszont látványosan nő a rövidített tanári mesterképzések népszerűsége. A Népszava az Oktatási Hivatal adatai alapján arról írt, hogy két év alatt csaknem megduplázódott az ilyen képzéseken tanulók száma: 2023 őszén még 3130, 2025 őszén már 5920 hallgató vett részt tanári mesterképzésben. A növekedés pedig folytatódhat: az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
A rövid ciklusú tanárképzések egy részét 2023-ban alakították át: több, korábban négy féléves képzés két-három féléves lett. Ilyen például a matematika-, földrajz- vagy biológiatanári mesterképzés, de rövidültek egyes szakmai tanárképzések is, például a mérnök- vagy közgazdásztanári szakok.
Ezekre a képzésekre jellemzően olyanok jelentkezhetnek, akiknek már van valamilyen felsőfokú végzettségük. Egy biológus például rövidebb úton szerezhet biológiatanári képesítést, egy már végzett tanár pedig újabb tantárgy oktatására jogosító végzettséget.
A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adatai szerint a tanári mesterképzések hallgatói létszáma így alakult az elmúlt években:
A hallgatói összetétel is jól mutatja, hogy ezek a szakok elsősorban nem a frissen érettségizetteket célozzák. A 2025/2026-os tanév őszi félévében a tanári mesterszakos hallgatók több mint fele, 3069 fő már 40 éves vagy idősebb volt, további 1441-en 30 és 39 év közöttiek, míg a 30 év alattiak száma 1410 volt. A hallgatók 95 százaléka esti vagy levelező munkarendben tanult.
2025 októberében a három féléves matematikatanári mesterképzésen tanultak a legtöbben, összesen 366-an. Ezt követte a három féléves közgazdásztanári képzés 345, majd a szintén három féléves testnevelőtanári szak 342 hallgatóval. A két féléves testnevelőtanári mesterképzésen eközben 332-en, a magyar nyelv és irodalom szakos tanári mesterképzésen pedig 225-en tanultak.
Miközben a rövidített tanári mesterszakok hallgatói létszáma két év alatt közel megduplázódott, az öt- és hatéves osztatlan tanárképzéseken jóval kisebb változás történt. A FIR adatai szerint 2023 októberében 7486-an, 2024-ben 7204-en, 2025 őszén pedig 7759-en tanultak osztatlan tanárképzésben. Vagyis a létszám lényegében stagnált.
Az idei felvételi eredményei ugyanezt a képet erősítik. Bár 16 199 hallgatót vettek fel pedagógusképzésre, az osztatlan tanárszakokra mindössze 2617-en jutottak be. Ez 352 fővel több, mint tavaly, de még így is csak minden hatodik pedagógusképzésre felvett hallgatót jelent.
A rövidített képzések egyik célja az volt, hogy gyorsabban lehessen enyhíteni a pedagógushiányt, különösen a közismereti tantárgyaknál.
A Pedagógusok Szakszervezete ugyanakkor már a képzések átalakításakor arra figyelmeztetett, hogy a létszámnövekedés önmagában nem feltétlenül jelent ugyanennyi új tanárt az iskolákban. A rövid ciklusú képzésekre ugyanis nagyrészt olyanok jelentkeznek, akiknek már van diplomájuk, és közülük sokan akár már most is pedagógusként dolgoznak.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
