Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Mint megírtuk, több mint 16 ezren jutottak be idén valamilyen pedagógusképzésre, de közülük csak 2617-en kezdhetnek szeptemberben öt- vagy hatéves osztatlan tanárszakon. Ez valamivel több mint 16 százalékos arány, vagyis hiába nőtt összességében a pedagóguspálya iránt érdeklődők száma, a klasszikus tanárképzés továbbra sem tartozik a legkeresettebb képzési formák közé.
Ezzel párhuzamosan viszont látványosan nő a rövidített tanári mesterképzések népszerűsége. A Népszava az Oktatási Hivatal adatai alapján arról írt, hogy két év alatt csaknem megduplázódott az ilyen képzéseken tanulók száma: 2023 őszén még 3130, 2025 őszén már 5920 hallgató vett részt tanári mesterképzésben. A növekedés pedig folytatódhat: az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
A rövid ciklusú tanárképzések egy részét 2023-ban alakították át: több, korábban négy féléves képzés két-három féléves lett. Ilyen például a matematika-, földrajz- vagy biológiatanári mesterképzés, de rövidültek egyes szakmai tanárképzések is, például a mérnök- vagy közgazdásztanári szakok.
Ezekre a képzésekre jellemzően olyanok jelentkezhetnek, akiknek már van valamilyen felsőfokú végzettségük. Egy biológus például rövidebb úton szerezhet biológiatanári képesítést, egy már végzett tanár pedig újabb tantárgy oktatására jogosító végzettséget.
A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adatai szerint a tanári mesterképzések hallgatói létszáma így alakult az elmúlt években:
A hallgatói összetétel is jól mutatja, hogy ezek a szakok elsősorban nem a frissen érettségizetteket célozzák. A 2025/2026-os tanév őszi félévében a tanári mesterszakos hallgatók több mint fele, 3069 fő már 40 éves vagy idősebb volt, további 1441-en 30 és 39 év közöttiek, míg a 30 év alattiak száma 1410 volt. A hallgatók 95 százaléka esti vagy levelező munkarendben tanult.
2025 októberében a három féléves matematikatanári mesterképzésen tanultak a legtöbben, összesen 366-an. Ezt követte a három féléves közgazdásztanári képzés 345, majd a szintén három féléves testnevelőtanári szak 342 hallgatóval. A két féléves testnevelőtanári mesterképzésen eközben 332-en, a magyar nyelv és irodalom szakos tanári mesterképzésen pedig 225-en tanultak.
Miközben a rövidített tanári mesterszakok hallgatói létszáma két év alatt közel megduplázódott, az öt- és hatéves osztatlan tanárképzéseken jóval kisebb változás történt. A FIR adatai szerint 2023 októberében 7486-an, 2024-ben 7204-en, 2025 őszén pedig 7759-en tanultak osztatlan tanárképzésben. Vagyis a létszám lényegében stagnált.
Az idei felvételi eredményei ugyanezt a képet erősítik. Bár 16 199 hallgatót vettek fel pedagógusképzésre, az osztatlan tanárszakokra mindössze 2617-en jutottak be. Ez 352 fővel több, mint tavaly, de még így is csak minden hatodik pedagógusképzésre felvett hallgatót jelent.
A rövidített képzések egyik célja az volt, hogy gyorsabban lehessen enyhíteni a pedagógushiányt, különösen a közismereti tantárgyaknál.
A Pedagógusok Szakszervezete ugyanakkor már a képzések átalakításakor arra figyelmeztetett, hogy a létszámnövekedés önmagában nem feltétlenül jelent ugyanennyi új tanárt az iskolákban. A rövid ciklusú képzésekre ugyanis nagyrészt olyanok jelentkeznek, akiknek már van diplomájuk, és közülük sokan akár már most is pedagógusként dolgoznak.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
