Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Ahogy korábban is írtunk róla, messze a pszichológia volt a legnépszerűbb mesterszak idén, ez az egyetlen szak, amire több mint ezren jelentkeztek. Ezt követte a vezetés és szervezés, a pénzügy, és a nemzetközi tanulmányok, de az emberi erőforrás tanácsadó is bekerült a top 11-be. Az alábbi számok a nappali tagozaton, állami és önköltséges formában, első helyes jelentkezők számát tükrözi.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legújabb nyilvánosan elérhető adatai szerint a legnépszerűbb mesterszakokkal az alábbi havi bruttó jövedelmekre tehetsz szert pályakezdőként.
Ebből jól látszik, hogy legjobban a programtervező informatikus mesterszakos pályakezdők keresnek, őket követik a pénzügyi, majd a vezetés és szervezés mesterszakot végzettek, elmondható tehát, hogy az informatika és a gazdaságtudományok vannak az élen. A kommunikáció- és médiatudomány a legnépszerűbb mesterszakok közül a legkevésbé jövedelmező, de a kezdő biológusok és az emberi erőforrás tanácsadók sincsenek a legjobban keresők között.
Ugyanakkor a képlet közel sem ennyire egyszerű: a DPR arról is közöl adatokat, hogy az adott mesterszakon végzettek közül hányan dolgoznak, mi az általuk leggyakrabban betöltött munkakör, milyen ágazatban dolgoznak, hány százalékuk dolgozik diplomás munkakörben, tartózkodik külföldön, vagy kezdett a mesterszak után további felsőoktatási tanulmányokba. Az alábbiakban ezeket szemléltetjük.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Bár ezek a megnevezések tág munkaköröket jelölnek, az megállapítható, hogy a pszichológia mesterszakosok gyakran nem közvetlenül a pszichológia területén, hanem rokonterületeken helyezkednek el, mint például a szociális munka.
Érdekesség, hogy a kommunikáció- és médiatudomány mesterdiplomások leggyakrabban marketing munkakörben dolgoznak, míg a marketing szakot végzetteknél a pénzügyi elemző és befektetési tanácsadó pozíció a legnépszerűbb.
A adatokból az látható, hogy a leggyakrabban a programtervező informatikus mesterszakosok dolgoztak végül diplomás munkakörben, de mindegyik mesterszakot elvégzők körében elsöprő a diplomás munkakörben dolgozók aránya. Ez alól csak az emberi erőforrás tanácsadót végzettek a kivétel, illetve a nemzetközi tanulmányok mesterszakot végzettek is alacsonyabb arányban kerülnek diplomás munkakörbe.
Az előző adatokból kirajzolódó képet némiképp árnyalja, hogy az emberi erőforrás tanácsadó mesterszakot végzettek dolgoznak a legnagyobb arányban a legnépszerűbb mesterszakok közül, ugyanakkor a vezetés és szervezés, a marketing, és a pénzügy szakosok nagy többsége is dolgozott az adatok felvételekor.
A legkisebb arányban (40%) a biológusok dolgoznak, ugyanakkor további 30%-uk egyszerre tanul és dolgozik, tehát a biológus mesterszakot végzettek nagy aránya a mesterszakot követően is továbbtanul, ahogyan a pszichológia mesterszakosok is.
Alacsony arányban mondták a nemzetközi tanulmányok mesterdiplomát szerzők is, hogy dolgoznak, de ők emellett nem tanulnak, és nem is tanulnak és dolgoznak egyszerre, hanem több mint ötödük az „egyéb” kategóriát jelölte meg. Ez jelenthet projektalapú, időszakos vagy alkalmi munkavégzést, diákmunkát vagy más speciális jogviszonyt, de az is szerepet játszhat, hogy az ezt elvégzők valamivel nagyobb arányban mentek külföldre, mint a többi vizsgált szakot végzettek.
Sokan az alapképzés elvégzése után döntenek úgy, hogy pályát váltanának, és egy egészen más területen szereznének mesterdiplomát. De vajon lehet-e olyan mesterképzésre jelentkezni, amely nem kapcsolódik a korábbi diplomához?
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
