PSZ: akár 3-4 ezer gyógypedagógus is hiányozhat a rendszerből

A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Spirit FM Több-kevesebb című műsorában úgy fogalmazott, hogy becsléseik alapján jelenleg 3-4 ezer gyógypedagógus hiányzik a köznevelési rendszerből. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a gyógypedagógiai ellátást igénylő gyermekek száma az elmúlt 15 évben megduplázódott, és mára megközelíti a 120 ezret.

Totyik Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógypedagógusokra egyre több feladat hárul. Az elmúlt években például az iskolaérettség megállapításában is kiemelt szerepet kaptak, ami tovább növeli a szakemberek leterheltségét.

A PSZ emlékeztetett arra is, hogy már három évvel ezelőtt kezdeményezték az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI-k) működésének ombudsmani vizsgálatát. A szervezet akkor azt kérte, hogy az állam kezelje a feltárt hiányosságokat és javítsa az ellátórendszer működését.

A szakszervezet szerint a helyzet rendezéséhez nem elegendő a szakemberhiány csökkentése. Úgy vélik, a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő fejlesztéséhez és támogatásához kiszámíthatóan működő, megfelelően finanszírozott gyógypedagógiai ellátórendszerre is szükség van.

Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy az idei felvételi eljárásban 15 százalékkal nőtt a gyógypedagógiára jelentkezők száma, ez pedig a ponthatárokon is meglátszott.A legmagasabb ponthatárt a szakon továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara húzta meg: az idei bejutási küszöb 400 pont lett, ami 24 ponttal magasabb a tavalyinál.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, ahol tavaly még 255 pont is elegendő volt a felvételhez, idén azonban már 399 pont kellett, ami messze a legnagyobb ponthatár-emelkedést jelentett az országban. De a ponthatár a Széchenyi István Egyetemen (363 pont) és a Debreceni Egyetemen (298 pont), ahol egyaránt 98 ponttal nőtt a bejutási küszöb a 2025-ös eljáráshoz képest.

Fontos tudni azonban, hogy az Oktatási Hivatal 2024-es statisztikái szerint a gyógypedagógia a 27 éves vagy annál idősebb diákok körében kifejezetten népszerű, ráadásul és a felvett hallgatók valamivel több mint 67 százaléka levelezőn végezte a képzést.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.