PSZ: akár 3-4 ezer gyógypedagógus is hiányozhat a rendszerből

A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Spirit FM Több-kevesebb című műsorában úgy fogalmazott, hogy becsléseik alapján jelenleg 3-4 ezer gyógypedagógus hiányzik a köznevelési rendszerből. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a gyógypedagógiai ellátást igénylő gyermekek száma az elmúlt 15 évben megduplázódott, és mára megközelíti a 120 ezret.

Totyik Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógypedagógusokra egyre több feladat hárul. Az elmúlt években például az iskolaérettség megállapításában is kiemelt szerepet kaptak, ami tovább növeli a szakemberek leterheltségét.

A PSZ emlékeztetett arra is, hogy már három évvel ezelőtt kezdeményezték az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI-k) működésének ombudsmani vizsgálatát. A szervezet akkor azt kérte, hogy az állam kezelje a feltárt hiányosságokat és javítsa az ellátórendszer működését.

A szakszervezet szerint a helyzet rendezéséhez nem elegendő a szakemberhiány csökkentése. Úgy vélik, a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő fejlesztéséhez és támogatásához kiszámíthatóan működő, megfelelően finanszírozott gyógypedagógiai ellátórendszerre is szükség van.

Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy az idei felvételi eljárásban 15 százalékkal nőtt a gyógypedagógiára jelentkezők száma, ez pedig a ponthatárokon is meglátszott.A legmagasabb ponthatárt a szakon továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara húzta meg: az idei bejutási küszöb 400 pont lett, ami 24 ponttal magasabb a tavalyinál.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, ahol tavaly még 255 pont is elegendő volt a felvételhez, idén azonban már 399 pont kellett, ami messze a legnagyobb ponthatár-emelkedést jelentett az országban. De a ponthatár a Széchenyi István Egyetemen (363 pont) és a Debreceni Egyetemen (298 pont), ahol egyaránt 98 ponttal nőtt a bejutási küszöb a 2025-ös eljáráshoz képest.

Fontos tudni azonban, hogy az Oktatási Hivatal 2024-es statisztikái szerint a gyógypedagógia a 27 éves vagy annál idősebb diákok körében kifejezetten népszerű, ráadásul és a felvett hallgatók valamivel több mint 67 százaléka levelezőn végezte a képzést.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.