A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Spirit FM Több-kevesebb című műsorában úgy fogalmazott, hogy becsléseik alapján jelenleg 3-4 ezer gyógypedagógus hiányzik a köznevelési rendszerből. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a gyógypedagógiai ellátást igénylő gyermekek száma az elmúlt 15 évben megduplázódott, és mára megközelíti a 120 ezret.
Totyik Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógypedagógusokra egyre több feladat hárul. Az elmúlt években például az iskolaérettség megállapításában is kiemelt szerepet kaptak, ami tovább növeli a szakemberek leterheltségét.
A PSZ emlékeztetett arra is, hogy már három évvel ezelőtt kezdeményezték az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI-k) működésének ombudsmani vizsgálatát. A szervezet akkor azt kérte, hogy az állam kezelje a feltárt hiányosságokat és javítsa az ellátórendszer működését.
A szakszervezet szerint a helyzet rendezéséhez nem elegendő a szakemberhiány csökkentése. Úgy vélik, a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő fejlesztéséhez és támogatásához kiszámíthatóan működő, megfelelően finanszírozott gyógypedagógiai ellátórendszerre is szükség van.
Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy az idei felvételi eljárásban 15 százalékkal nőtt a gyógypedagógiára jelentkezők száma, ez pedig a ponthatárokon is meglátszott.A legmagasabb ponthatárt a szakon továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara húzta meg: az idei bejutási küszöb 400 pont lett, ami 24 ponttal magasabb a tavalyinál.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, ahol tavaly még 255 pont is elegendő volt a felvételhez, idén azonban már 399 pont kellett, ami messze a legnagyobb ponthatár-emelkedést jelentett az országban. De a ponthatár a Széchenyi István Egyetemen (363 pont) és a Debreceni Egyetemen (298 pont), ahol egyaránt 98 ponttal nőtt a bejutási küszöb a 2025-ös eljáráshoz képest.
Fontos tudni azonban, hogy az Oktatási Hivatal 2024-es statisztikái szerint a gyógypedagógia a 27 éves vagy annál idősebb diákok körében kifejezetten népszerű, ráadásul és a felvett hallgatók valamivel több mint 67 százaléka levelezőn végezte a képzést.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyerekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
