PSZ: akár 3-4 ezer gyógypedagógus is hiányozhat a rendszerből

A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Spirit FM Több-kevesebb című műsorában úgy fogalmazott, hogy becsléseik alapján jelenleg 3-4 ezer gyógypedagógus hiányzik a köznevelési rendszerből. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a gyógypedagógiai ellátást igénylő gyermekek száma az elmúlt 15 évben megduplázódott, és mára megközelíti a 120 ezret.

Totyik Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógypedagógusokra egyre több feladat hárul. Az elmúlt években például az iskolaérettség megállapításában is kiemelt szerepet kaptak, ami tovább növeli a szakemberek leterheltségét.

A PSZ emlékeztetett arra is, hogy már három évvel ezelőtt kezdeményezték az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI-k) működésének ombudsmani vizsgálatát. A szervezet akkor azt kérte, hogy az állam kezelje a feltárt hiányosságokat és javítsa az ellátórendszer működését.

A szakszervezet szerint a helyzet rendezéséhez nem elegendő a szakemberhiány csökkentése. Úgy vélik, a sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő fejlesztéséhez és támogatásához kiszámíthatóan működő, megfelelően finanszírozott gyógypedagógiai ellátórendszerre is szükség van.

Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy az idei felvételi eljárásban 15 százalékkal nőtt a gyógypedagógiára jelentkezők száma, ez pedig a ponthatárokon is meglátszott.A legmagasabb ponthatárt a szakon továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara húzta meg: az idei bejutási küszöb 400 pont lett, ami 24 ponttal magasabb a tavalyinál.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, ahol tavaly még 255 pont is elegendő volt a felvételhez, idén azonban már 399 pont kellett, ami messze a legnagyobb ponthatár-emelkedést jelentett az országban. De a ponthatár a Széchenyi István Egyetemen (363 pont) és a Debreceni Egyetemen (298 pont), ahol egyaránt 98 ponttal nőtt a bejutási küszöb a 2025-ös eljáráshoz képest.

Fontos tudni azonban, hogy az Oktatási Hivatal 2024-es statisztikái szerint a gyógypedagógia a 27 éves vagy annál idősebb diákok körében kifejezetten népszerű, ráadásul és a felvett hallgatók valamivel több mint 67 százaléka levelezőn végezte a képzést.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.