Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyerekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Lannert Judit közösségi oldalán arról írt, hogy Magyarországon a 0-6 éves gyerekek közel 17 százalékánál tapasztalható fejlődési elmaradás legalább egy területen. A becslések szerint az érintett gyerekek több mint egyharmada nem jut el időben a számára szükséges ellátáshoz, ezért kiemelt jelentőségű a fejlődési nehézségek minél korábbi felismerése és az időben nyújtott támogatás.
Az Kereki Judit a kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár ezekről a kérdésekről beszélt a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének konferenciáján is. A tájékoztatás szerint a korai segítségnyújtás nemcsak a gyerekek fejlődési esélyeit javítja, hanem hosszú távon a családok életére és a gyerekek későbbi életútjára is hatással lehet.
Az elmúlt hetekben emellett szakmai egyeztetéseket folytatott a Magyar Bölcsődék Egyesületének, a Magyar Családi Bölcsődék Közhasznú Szervezetének és a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének képviselőivel. A megbeszélések középpontjában a minőségi ellátás feltételeinek javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése, a szakmai együttműködés erősítése és a minőségbiztosítás fejlesztése állt.
A Magyar Bölcsődék Egyesülete korábban arról is beszámolt, hogy az államtitkárral folytatott egyeztetésükön kiemelt téma volt az egyesület által kidolgozott, jelenleg szakmai véleményezés alatt álló Módszertani és Szakmafejlesztési Stratégia. A találkozón áttekintették a fejlesztési irányokat, valamint azokat a javaslatokat, amelyek a koragyerekkori ellátás további fejlesztését szolgálhatják.
A szervezet tájékoztatása szerint
A megbeszélésen hangsúlyt kapott a gyógypedagógusok és gyógypedagógiai asszisztensek bölcsődei szerepének erősítése, valamint a Pedagógiai Szakszolgálatokkal való szoros szakmai együttműködés fontossága.
Emellett napirendre került a bölcsődék, mini bölcsődék, családi bölcsődék és munkahelyi bölcsődék közötti partnerség fejlesztése, illetve egy országos felmérés előkészítése is, amely a jövőbeli szakmai fejlesztések megalapozását szolgálhatja.
A közlések szerint a szakmai egyeztetések célja, hogy minden gyerek időben hozzáférjen azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek az egészséges fejlődéséhez szükségesek.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
