Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
A BDDSZ közlése szerint június 30-án fogadta képviselőiket dr. Kereki Judit, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium koragyermekkori jóllétért felelős államtitkára. A szakszervezet részéről Szűcs Viktória elnök és Kamlah Szilvia ügyvivő vett részt a megbeszélésen.
A szakszervezet üdvözölte, hogy a bölcsődék irányítása a szociális tárcától az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz került. Emellett azt is kezdeményezték, hogy jöjjön létre egy rendszeresen ülésező, intézményesített koragyermekkori ágazati érdekegyeztető fórum, amelyben ők is részt vehetnek.
A szakszervezet részletesen ismertette a bölcsődei dolgozók bérhelyzetét. Felhívták a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás jelentős bérkülönbségeket eredményez az egyes munkakörök között, ami szerintük komoly bérfeszültséget okoz.
A szakszervezet emellett a bölcsődék állami finanszírozásának növelését is szorgalmazta. Különösen azoknak a településeknek a helyzetét emelték ki, ahol az intézmények fenntartása nehézségekbe ütközik, mert a gyermekek többsége ingyenes étkezésre jogosult.
Az egyeztetésen több szakmai javaslat is elhangzott. A BDDSZ szerint szükség lenne:
A szakszervezet a bölcsődei dolgozók munkáját érő fizikai megterhelés kérdését is felvetette. A BDDSZ átadta a tárcának a vázizomrendszeri terhelésről készült kutatásának eredményeit, valamint az ezekhez kapcsolódó megelőzési javaslatokat.
Kereki Judit egyetértett azzal, hogy a jövőben intézményesített érdekegyeztetés keretében folytassák a közös munkát. Addig is vállalta, hogy a bölcsődei területet érintő jogszabály-tervezeteket közvetlenül is megküldik a szakszervezetnek véleményezésre. A BDDSZ pedig azt vállalta, hogy a bölcsődei dolgozók egészségének megőrzését szolgáló képzési javaslatot dolgoz ki, amelyet a minisztérium a szakképző intézmények és a felsőoktatási képzések tananyagaként is ajánlhat.
30-33 fokra forrósodott csoportszobákban alszanak a kisgyerekek a mezőkövesdi városi bölcsődében a térség országgyűlési képviselője szerint. Csézy Erzsébet ezért első képviselői fizetéséből egymillió forintot ajánl fel az intézmény klimatizálására, és arra kéri a helyi vállalkozókat is, hogy segítsenek összegyűjteni a hiányzó összeget.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
