Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.

A BDDSZ közlése szerint június 30-án fogadta képviselőiket dr. Kereki Judit, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium koragyermekkori jóllétért felelős államtitkára. A szakszervezet részéről Szűcs Viktória elnök és Kamlah Szilvia ügyvivő vett részt a megbeszélésen.

A szakszervezet üdvözölte, hogy a bölcsődék irányítása a szociális tárcától az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz került. Emellett azt is kezdeményezték, hogy jöjjön létre egy rendszeresen ülésező, intézményesített koragyermekkori ágazati érdekegyeztető fórum, amelyben ők is részt vehetnek.

A szakszervezet részletesen ismertette a bölcsődei dolgozók bérhelyzetét. Felhívták a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás jelentős bérkülönbségeket eredményez az egyes munkakörök között, ami szerintük komoly bérfeszültséget okoz.

A szakszervezet emellett a bölcsődék állami finanszírozásának növelését is szorgalmazta. Különösen azoknak a településeknek a helyzetét emelték ki, ahol az intézmények fenntartása nehézségekbe ütközik, mert a gyermekek többsége ingyenes étkezésre jogosult.

Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete

Az egyeztetésen több szakmai javaslat is elhangzott. A BDDSZ szerint szükség lenne:

  • külön továbbképzésre a bölcsődevezetők számára,
  • a családi és munkahelyi bölcsődékben dolgozók képesítési követelményeinek emelésére,
  • a 2013 előtt bölcsődei feladatként működő korai fejlesztés, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek habilitációs és rehabilitációs ellátásának visszaállítására,
  • egy országos bölcsődei módszertani intézmény létrehozására, amely kutatás-fejlesztési feladatokat is ellátna.

A dolgozók egészségéről is tárgyaltak

A szakszervezet a bölcsődei dolgozók munkáját érő fizikai megterhelés kérdését is felvetette. A BDDSZ átadta a tárcának a vázizomrendszeri terhelésről készült kutatásának eredményeit, valamint az ezekhez kapcsolódó megelőzési javaslatokat.

Kereki Judit egyetértett azzal, hogy a jövőben intézményesített érdekegyeztetés keretében folytassák a közös munkát. Addig is vállalta, hogy a bölcsődei területet érintő jogszabály-tervezeteket közvetlenül is megküldik a szakszervezetnek véleményezésre. A BDDSZ pedig azt vállalta, hogy a bölcsődei dolgozók egészségének megőrzését szolgáló képzési javaslatot dolgoz ki, amelyet a minisztérium a szakképző intézmények és a felsőoktatási képzések tananyagaként is ajánlhat.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.