30-33 fokra forrósodott csoportszobákban alszanak a kisgyerekek a mezőkövesdi városi bölcsődében a térség országgyűlési képviselője szerint. Csézy Erzsébet ezért első képviselői fizetéséből egymillió forintot ajánl fel az intézmény klimatizálására, és arra kéri a helyi vállalkozókat is, hogy segítsenek összegyűjteni a hiányzó összeget.
Egymillió forinttal támogatja a mezőkövesdi Deák Ferenc úti bölcsőde klimatizálását Csézy Erzsébet, a térség országgyűlési képviselője. A politikus a közösségi oldalán közzétett videóban jelentette be, hogy első képviselői fizetéséből ajánlja fel az összeget.
Elmondása szerint a bölcsődében 79 kisgyerek tölti a napjait. A képviselő szerint az intézmény dolgozói ventilátorokkal próbálták enyhíteni a meleget, de ez nem jelentett valódi megoldást. Hangsúlyozta:
A bölcsőde mind a kilenc termében 30-33 fok volt, a gyerekek csak pihegtek és nyöszörögtek ebben a fülledt levegőben. Nagyon veszélyes az 1 és 3 év közötti kisgyerekre ez, ugyanis a test hőszabályozása még nem fejlődött ki, úgyhogy könnyen túlmelegedhetnek.
Csézy Erzsébet állítása szerint a bölcsőde vezetője a rendkívüli hőség idején arra kérte a szülőket, hogy aki teheti, délben vigye haza gyermekét, mert az intézmény nem tudja biztosítani a megfelelő körülményeket. A politikus szerint a bölcsőde vezetése az éves beszámolókban korábban is többször jelezte a problémát a városvezetésnek, de érdemi intézkedés nem történt.
A képviselő a saját felajánlásának bejelentése mellett arra kérte a helyi vállalkozókat és a tehetősebb lakosokat is, hogy járuljanak hozzá a beruházáshoz. Célja, hogy a bölcsőde mind a kilenc csoportszobájába légkondicionáló kerüljön.
A mezőkövesdi önkormányzatot is bírálta posztjában. Feltette a kérdést, hogy hogyan fordulhat elő az, hogy az évi 27 milliárd forintból gazdálkodó városnak nem jutott mintegy 3 millió forint a bölcsőde klimatizálására.
Miért nem érnek a mezőkövesdi kisgyerekek hárommillió forintot, miközben a mezőkövesdi futball éves költsége 300 millió forint?
A napok óta tartó hőség miatt a Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság ajánlásokat küldött az ország valamennyi bölcsődéjének és óvodájának. Lannert Judit hangsúlyozta, hogy ezekben a napokban minden döntés középpontjában a gyermekek egészsége és jólléte álljon.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
