A napok óta tartó hőség miatt a Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság ajánlásokat küldött az ország valamennyi bölcsődéjének és óvodájának. Lannert Judit hangsúlyozta, hogy ezekben a napokban minden döntés középpontjában a gyermekek egészsége és jólléte álljon.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az óvodákat és bölcsődéket arra kéri, hogy a hőségriadó idején a legmelegebb órákban ne szervezzenek szabadtéri programokat, hanem minden döntésük során a gyermekek egészségét és jóllétét tartsák szem előtt.
A Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság azt javasolja, hogy gondoskodjanak a folyamatos folyadékpótlásról, biztosítsanak friss gyümölcsöt, megfelelő árnyékolást és fényvédelmet, valamint – ahol erre lehetőség van – biztonságos hűsítési lehetőségeket is a gyermekek számára.
Lannert Judit posztjában kitér arra is, hogy a bölcsődékben és óvodákban dolgozók számára különösen megterhelő lehet a hőség, miközben munkájukat személyesen kell ellátniuk.
A bölcsődékben és óvodákban nincs, vagy csak esetenként van lehetőség arra, hogy a munkát egyszerűen „hazavigyük”. A kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok, dajkák és minden munkatárs személyes jelenléte nélkülözhetetlen
– fogalmazott az oktatási és gyermekügyi miniszter.
Ezért az intézményvezetőket arra kérik, hogy biztosítsanak kollégáik számára rendszeres pihenőidőt, megfelelő mennyiségű folyadékot és a nagy meleghez alkalmazkodó munkakörülményeket, hogy a hőség a lehető legkisebb terhelést jelentse számukra.
Az oktatási miniszter azt írta, hogy bár az iskolai tanév véget ért, de például a szakképzésben szakmai gyakorlatok vannak, a felsőoktatásban még mindig vizsgáznak a diákok.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
