A napok óta tartó hőség miatt a Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság ajánlásokat küldött az ország valamennyi bölcsődéjének és óvodájának. Lannert Judit hangsúlyozta, hogy ezekben a napokban minden döntés középpontjában a gyermekek egészsége és jólléte álljon.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az óvodákat és bölcsődéket arra kéri, hogy a hőségriadó idején a legmelegebb órákban ne szervezzenek szabadtéri programokat, hanem minden döntésük során a gyermekek egészségét és jóllétét tartsák szem előtt.
A Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság azt javasolja, hogy gondoskodjanak a folyamatos folyadékpótlásról, biztosítsanak friss gyümölcsöt, megfelelő árnyékolást és fényvédelmet, valamint – ahol erre lehetőség van – biztonságos hűsítési lehetőségeket is a gyermekek számára.
Lannert Judit posztjában kitér arra is, hogy a bölcsődékben és óvodákban dolgozók számára különösen megterhelő lehet a hőség, miközben munkájukat személyesen kell ellátniuk.
A bölcsődékben és óvodákban nincs, vagy csak esetenként van lehetőség arra, hogy a munkát egyszerűen „hazavigyük”. A kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok, dajkák és minden munkatárs személyes jelenléte nélkülözhetetlen
– fogalmazott az oktatási és gyermekügyi miniszter.
Ezért az intézményvezetőket arra kérik, hogy biztosítsanak kollégáik számára rendszeres pihenőidőt, megfelelő mennyiségű folyadékot és a nagy meleghez alkalmazkodó munkakörülményeket, hogy a hőség a lehető legkisebb terhelést jelentse számukra.
Az oktatási miniszter azt írta, hogy bár az iskolai tanév véget ért, de például a szakképzésben szakmai gyakorlatok vannak, a felsőoktatásban még mindig vizsgáznak a diákok.
Az inklúzió nem csupán a hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásáról szól, hanem arról is, hogy az iskola képes-e alkalmazkodni a különböző tanulási utakhoz. A szülők közötti egyre élesebb konfliktusok valójában ugyanannak a merev iskolarendszernek a következményei, amely egyszerre termel sikeres, kudarcot valló és „kilógó” diákokat. Vélemény.
Mutatjuk, milyen bulikra számíthatnak azok, akik valamelyik vidéki nagyvárosban élőben követik majd a ponthatárok kihirdetését, és egy közös ünnepléssel várják a felvételi eredményeket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
Hány intézményi pontot adhatnak az egyetemek ? Milyen extra pluszpontok vannak? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat az intézményi pontokról.
Tizenöt éves volt Soma, amikor egy vasútállomáson megpróbálta megmenteni a barátját, de ő maga is súlyos áramütést szenvedett.
A felelős állattartás nem magától alakul ki: már gyerekkorban érdemes megtanítani, hogyan kell megfelelően bánni az állatokkal.
