Több száz gyógypedagógus hiányzik a rendszerből
A 2025/2026-os tanév utolsó napjaiban országszerte több ezer betöltetlen pedagógusállást hirdettek meg, köztük 145 gyógypedagógusi pozíciót, július közepére ez a szám több mint a duplájára nőtt.
A tanárok több mint fele már betöltötte az 50 évet.
Tovább nőtt az idősebb pedagógusok aránya a magyar közoktatásban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2025 című, csütörtökön publikált elemzéséből, amit a Népszava szemlézett.
A 2025/2026-os tanévben a pedagógusok 52 százaléka az 50 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozott, szemben az előző tanév 51 százalékos arányával. Vészjósló tendencia, hogy a fiatalabb korosztályok részaránya a 10 százalékot sem éri el, a 30 év alatti pedagógusok aránya mindössze 7,1 százalék volt.
Az általános iskolákban a KSH szerint 74 ezer pedagógus dolgozott, ami valamivel több, mint egy évvel korábban, de 3,7 százalékkal kevesebb, mint 10 éve. A középiskolákban 43 ezer pedagógus tanított – számuk az előző tanévhez képest alig mozdult el, 10 év alatt viszont 5,1 százalékkal csökkent.
A költségvetés oktatási kiadásai a GDP 4,9 százalékát tették ki, ami az uniós tagállamok középmezőnyében helyezkedett el. A visegrádi országok közül Csehországban ennél alacsonyabb (4,5 százalék), Szlovákiában és Lengyelországban magasabb (5,1, illetve 5,6 százalék) volt az arány. Az EU-n belül az oktatásra fordított kiadások aránya az észak-európai (Svédország, Finnország), a balti (Észtország, Lettország) államokban, illetve Belgiumban volt a legmagasabb.
Az elemzés arra is rámutat, hogy a diplomások aránya továbbra is elmarad az uniós átlagtól. Míg a felsőfokú végzettségűek aránya a 25–34 évesek körében 44,8 százalékra emelkedett 2025-re, Magyarországon ez az arány csupán 32,6 százalék volt, ami az EU harmadik legalacsonyabb értékének számít.
A 2025/2026-os tanév utolsó napjaiban országszerte több ezer betöltetlen pedagógusállást hirdettek meg, köztük 145 gyógypedagógusi pozíciót, július közepére ez a szám több mint a duplájára nőtt.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.