Több száz gyógypedagógus hiányzik a rendszerből
A 2025/2026-os tanév utolsó napjaiban országszerte több ezer betöltetlen pedagógusállást hirdettek meg, köztük 145 gyógypedagógusi pozíciót, július közepére ez a szám több mint a duplájára nőtt.
A tanárok több mint fele már betöltötte az 50 évet.
Tovább nőtt az idősebb pedagógusok aránya a magyar közoktatásban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2025 című, csütörtökön publikált elemzéséből, amit a Népszava szemlézett.
A 2025/2026-os tanévben a pedagógusok 52 százaléka az 50 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozott, szemben az előző tanév 51 százalékos arányával. Vészjósló tendencia, hogy a fiatalabb korosztályok részaránya a 10 százalékot sem éri el, a 30 év alatti pedagógusok aránya mindössze 7,1 százalék volt.
Az általános iskolákban a KSH szerint 74 ezer pedagógus dolgozott, ami valamivel több, mint egy évvel korábban, de 3,7 százalékkal kevesebb, mint 10 éve. A középiskolákban 43 ezer pedagógus tanított – számuk az előző tanévhez képest alig mozdult el, 10 év alatt viszont 5,1 százalékkal csökkent.
A költségvetés oktatási kiadásai a GDP 4,9 százalékát tették ki, ami az uniós tagállamok középmezőnyében helyezkedett el. A visegrádi országok közül Csehországban ennél alacsonyabb (4,5 százalék), Szlovákiában és Lengyelországban magasabb (5,1, illetve 5,6 százalék) volt az arány. Az EU-n belül az oktatásra fordított kiadások aránya az észak-európai (Svédország, Finnország), a balti (Észtország, Lettország) államokban, illetve Belgiumban volt a legmagasabb.
Az elemzés arra is rámutat, hogy a diplomások aránya továbbra is elmarad az uniós átlagtól. Míg a felsőfokú végzettségűek aránya a 25–34 évesek körében 44,8 százalékra emelkedett 2025-re, Magyarországon ez az arány csupán 32,6 százalék volt, ami az EU harmadik legalacsonyabb értékének számít.
A 2025/2026-os tanév utolsó napjaiban országszerte több ezer betöltetlen pedagógusállást hirdettek meg, köztük 145 gyógypedagógusi pozíciót, július közepére ez a szám több mint a duplájára nőtt.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.