Demográfiai válság, növekvő szegregáció és a mesterséges intelligencia kihívása – többek között ezek miatt írt követeléslistát a Pedagógusok Szakszervezete a 2026 után felálló kormánynak. Totyik Tamás, a PSZ elnöke az ATV műsorában beszélt arról, miért elkerülhetetlen a közoktatás átfogó újragondolása, függetlenül attól, milyen politikai erő kerül hatalomra.
A Pedagógusok Szakszervezetének javaslatai közel 50 pontból állnak, és nem egyetlen politikai oldalnak készültek. Totyik Tamás szerint a következő kormánynak – legyen az a Fideszé vagy a Tiszáé – három kiemelt területen biztosan lépnie kell: a demográfiai folyamatok kezelésében, az esélyteremtésben és a mesterséges intelligencia oktatási integrációjában.
A demográfiai adatok már most komoly feszültséget okoznak
Tavaly mindössze 77 500 gyerek született, és ha a következő években eléri a születésszám a 75 ezret, „már összetehetjük a két kezünket” – fogalmazott Totyik.
Ezzel szemben a magyar közoktatás évfolyamonként mintegy 110 ezer gyerekre van méretezve. Ennek következményei már az óvodákban látszanak:
Már látszik azt, hogy a gyerekekért megkezdődött a harc az óvodákban. Lefelé elkezdtek terjeszkedni, már kétéves gyerekeket is a bölcsőde helyett az óvodába vesznek fel, csak hogy a férőhelyeket fent tudják tartani
– emelte ki Totyik Tamás.
A PSZ elnöke szerint ez a probléma néhány éven belül az általános iskolákban is megjelenik, különösen a vidéki kisiskolákat veszélyeztetve, de a nagyvárosok sem lesznek kivételek. A szakszervezet nem vitatja, hogy a gyereklétszám csökken, de szerintük ezt nem forráskivonásra, hanem minőségi fejlesztésre kellene használni. A PSZ régóta szorgalmazza az osztálylétszámok csökkentését, különösen ott, ahol sok a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy tanulási zavarral küzdő diák.
Mindeközben a pedagógustársadalom elöregedőben van: az átlagéletkor 53 év, a nyugdíjba vonulások miatt önmagában nem omlana össze a rendszer, de súlyos szakemberhiány van bizonyos területeken. Gyógypedagógusokból, fejlesztőpedagógusokból és természettudományos szakos tanárokból hiány van, miközben más szakokon – például történelemből – túlképzés látszik. Totyik szerint ez strukturális problémára utal, nem egyszerű létszámkérdés.
Felkészületlen rendszer
A PSZ másik kiemelt követelése az esélyteremtés. Totyik Tamás szerint a magyar közoktatás jelenlegi formájában nem tud mit kezdeni a hátrányos helyzetű gyerekekkel, miközben a munkaerőpiacnak egyre nagyobb szüksége lenne rájuk.
Jelenleg mintegy 140 településen fordul elő, hogy ahol több iskola működik, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok egy-egy intézménybe koncentrálódnak, míg más iskolák szinte teljesen „kifehérednek”.
A szegregált intézményekkel nem lehet mit kezdeni, a versenyszféra számára ez a helyzet nem fenntartható
Ezzel párhuzamosan drasztikusan nőtt a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő diákok száma, az autizmus előfordulása pedig az elmúlt tíz évben közel ötszörösére emelkedett. A PSZ szerint az integrált oktatáshoz nemcsak a pedagógusképzést kell átalakítani, hanem a nevelést-oktatást segítők bérét is rendezni kell – ezt eddig a kormány nem tette meg.
Mesterséges intelligencia kérdése ideológiai háborúvá vált
A harmadik kulcsterület a mesterséges intelligencia. Totyik Tamás szerint a kormány beszél róla, de a kérdés „ideológiai háborúvá” vált. Miközben a képernyőidő korlátozásáról zajlik a vita, az MI rendszerszintű bevezetése elkerülhetetlen lenne. "Ha nem vezetjük be a mesterséges intelligenciát a közoktatásba, a gazdaságunk a perifériára szorul” – figyelmeztetett.
Ehhez azonban átfogó pedagógus-továbbképzésre, szemléletváltásra és a tananyag átalakítására van szükség. Ráadásul az MI fejlődése olyan gyors, hogy még a kormány saját stratégiája is fél év alatt elavult, amit a kabinet maga is elismert.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
