Demográfiai válság, növekvő szegregáció és a mesterséges intelligencia kihívása – többek között ezek miatt írt követeléslistát a Pedagógusok Szakszervezete a 2026 után felálló kormánynak. Totyik Tamás, a PSZ elnöke az ATV műsorában beszélt arról, miért elkerülhetetlen a közoktatás átfogó újragondolása, függetlenül attól, milyen politikai erő kerül hatalomra.
A Pedagógusok Szakszervezetének javaslatai közel 50 pontból állnak, és nem egyetlen politikai oldalnak készültek. Totyik Tamás szerint a következő kormánynak – legyen az a Fideszé vagy a Tiszáé – három kiemelt területen biztosan lépnie kell: a demográfiai folyamatok kezelésében, az esélyteremtésben és a mesterséges intelligencia oktatási integrációjában.
A demográfiai adatok már most komoly feszültséget okoznak
Tavaly mindössze 77 500 gyerek született, és ha a következő években eléri a születésszám a 75 ezret, „már összetehetjük a két kezünket” – fogalmazott Totyik.
Ezzel szemben a magyar közoktatás évfolyamonként mintegy 110 ezer gyerekre van méretezve. Ennek következményei már az óvodákban látszanak:
Már látszik azt, hogy a gyerekekért megkezdődött a harc az óvodákban. Lefelé elkezdtek terjeszkedni, már kétéves gyerekeket is a bölcsőde helyett az óvodába vesznek fel, csak hogy a férőhelyeket fent tudják tartani
– emelte ki Totyik Tamás.
A PSZ elnöke szerint ez a probléma néhány éven belül az általános iskolákban is megjelenik, különösen a vidéki kisiskolákat veszélyeztetve, de a nagyvárosok sem lesznek kivételek. A szakszervezet nem vitatja, hogy a gyereklétszám csökken, de szerintük ezt nem forráskivonásra, hanem minőségi fejlesztésre kellene használni. A PSZ régóta szorgalmazza az osztálylétszámok csökkentését, különösen ott, ahol sok a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy tanulási zavarral küzdő diák.
Mindeközben a pedagógustársadalom elöregedőben van: az átlagéletkor 53 év, a nyugdíjba vonulások miatt önmagában nem omlana össze a rendszer, de súlyos szakemberhiány van bizonyos területeken. Gyógypedagógusokból, fejlesztőpedagógusokból és természettudományos szakos tanárokból hiány van, miközben más szakokon – például történelemből – túlképzés látszik. Totyik szerint ez strukturális problémára utal, nem egyszerű létszámkérdés.
Felkészületlen rendszer
A PSZ másik kiemelt követelése az esélyteremtés. Totyik Tamás szerint a magyar közoktatás jelenlegi formájában nem tud mit kezdeni a hátrányos helyzetű gyerekekkel, miközben a munkaerőpiacnak egyre nagyobb szüksége lenne rájuk.
Jelenleg mintegy 140 településen fordul elő, hogy ahol több iskola működik, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok egy-egy intézménybe koncentrálódnak, míg más iskolák szinte teljesen „kifehérednek”.
A szegregált intézményekkel nem lehet mit kezdeni, a versenyszféra számára ez a helyzet nem fenntartható
Ezzel párhuzamosan drasztikusan nőtt a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő diákok száma, az autizmus előfordulása pedig az elmúlt tíz évben közel ötszörösére emelkedett. A PSZ szerint az integrált oktatáshoz nemcsak a pedagógusképzést kell átalakítani, hanem a nevelést-oktatást segítők bérét is rendezni kell – ezt eddig a kormány nem tette meg.
Mesterséges intelligencia kérdése ideológiai háborúvá vált
A harmadik kulcsterület a mesterséges intelligencia. Totyik Tamás szerint a kormány beszél róla, de a kérdés „ideológiai háborúvá” vált. Miközben a képernyőidő korlátozásáról zajlik a vita, az MI rendszerszintű bevezetése elkerülhetetlen lenne. "Ha nem vezetjük be a mesterséges intelligenciát a közoktatásba, a gazdaságunk a perifériára szorul” – figyelmeztetett.
Ehhez azonban átfogó pedagógus-továbbképzésre, szemléletváltásra és a tananyag átalakítására van szükség. Ráadásul az MI fejlődése olyan gyors, hogy még a kormány saját stratégiája is fél év alatt elavult, amit a kabinet maga is elismert.
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
Most már hivatalos, mikor kezdődik a 2026/2027-es tanév, mikor lesznek a szünetek vagy éppenséggel mikor írják a középiskolába készülő diákok a központi írásbelit.
A szakképzés jövőjéről, a vezetői kinevezésekről, az intézményi autonómiáról és a sajátos nevelési igényű tanulók helyzetéről is egyeztetett a Civil Közoktatási Platform (CKP) Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárral.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
