„A nagyvárosokban is nagyon kemény megszorításokra kell számítani” – a PSZ három kulcskérdésben üzent a következő kormánynak
Demográfiai válság, növekvő szegregáció és a mesterséges intelligencia kihívása – többek között ezek miatt írt követeléslistát a Pedagógusok Szakszervezete a 2026 után felálló kormánynak. Totyik Tamás, a PSZ elnöke az ATV műsorában beszélt arról, miért elkerülhetetlen a közoktatás átfogó újragondolása, függetlenül attól, milyen politikai erő kerül hatalomra.
A Pedagógusok Szakszervezetének javaslatai közel 50 pontból állnak, és nem egyetlen politikai oldalnak készültek. Totyik Tamás szerint a következő kormánynak – legyen az a Fideszé vagy a Tiszáé – három kiemelt területen biztosan lépnie kell: a demográfiai folyamatok kezelésében, az esélyteremtésben és a mesterséges intelligencia oktatási integrációjában.
A demográfiai adatok már most komoly feszültséget okoznak
Ezzel szemben a magyar közoktatás évfolyamonként mintegy 110 ezer gyerekre van méretezve. Ennek következményei már az óvodákban látszanak:
Már látszik azt, hogy a gyerekekért megkezdődött a harc az óvodákban. Lefelé elkezdtek terjeszkedni, már kétéves gyerekeket is a bölcsőde helyett az óvodába vesznek fel, csak hogy a férőhelyeket fent tudják tartani
– emelte ki Totyik Tamás.
A PSZ elnöke szerint ez a probléma néhány éven belül az általános iskolákban is megjelenik, különösen a vidéki kisiskolákat veszélyeztetve, de a nagyvárosok sem lesznek kivételek. A szakszervezet nem vitatja, hogy a gyereklétszám csökken, de szerintük ezt nem forráskivonásra, hanem minőségi fejlesztésre kellene használni. A PSZ régóta szorgalmazza az osztálylétszámok csökkentését, különösen ott, ahol sok a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy tanulási zavarral küzdő diák.
Mindeközben a pedagógustársadalom elöregedőben van: az átlagéletkor 53 év, a nyugdíjba vonulások miatt önmagában nem omlana össze a rendszer, de súlyos szakemberhiány van bizonyos területeken. Gyógypedagógusokból, fejlesztőpedagógusokból és természettudományos szakos tanárokból hiány van, miközben más szakokon – például történelemből – túlképzés látszik. Totyik szerint ez strukturális problémára utal, nem egyszerű létszámkérdés.
Pedagógusok Szakszervezete Facebook
Felkészületlen rendszer
A PSZ másik kiemelt követelése az esélyteremtés. Totyik Tamás szerint a magyar közoktatás jelenlegi formájában nem tud mit kezdeni a hátrányos helyzetű gyerekekkel, miközben a munkaerőpiacnak egyre nagyobb szüksége lenne rájuk.
Jelenleg mintegy 140 településen fordul elő, hogy ahol több iskola működik, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok egy-egy intézménybe koncentrálódnak, míg más iskolák szinte teljesen „kifehérednek”.
A szegregált intézményekkel nem lehet mit kezdeni, a versenyszféra számára ez a helyzet nem fenntartható
Ezzel párhuzamosan drasztikusan nőtt a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő diákok száma, az autizmus előfordulása pedig az elmúlt tíz évben közel ötszörösére emelkedett. A PSZ szerint az integrált oktatáshoz nemcsak a pedagógusképzést kell átalakítani, hanem a nevelést-oktatást segítők bérét is rendezni kell – ezt eddig a kormány nem tette meg.
Mesterséges intelligencia kérdése ideológiai háborúvá vált
A harmadik kulcsterület a mesterséges intelligencia. Totyik Tamás szerint a kormány beszél róla, de a kérdés „ideológiai háborúvá” vált. Miközben a képernyőidő korlátozásáról zajlik a vita, az MI rendszerszintű bevezetése elkerülhetetlen lenne. "Ha nem vezetjük be a mesterséges intelligenciát a közoktatásba, a gazdaságunk a perifériára szorul” – figyelmeztetett.
Ehhez azonban átfogó pedagógus-továbbképzésre, szemléletváltásra és a tananyag átalakítására van szükség. Ráadásul az MI fejlődése olyan gyors, hogy még a kormány saját stratégiája is fél év alatt elavult, amit a kabinet maga is elismert.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
