„A nagyvárosokban is nagyon kemény megszorításokra kell számítani” – a PSZ három kulcskérdésben üzent a következő kormánynak

Demográfiai válság, növekvő szegregáció és a mesterséges intelligencia kihívása – többek között ezek miatt írt követeléslistát a Pedagógusok Szakszervezete a 2026 után felálló kormánynak. Totyik Tamás, a PSZ elnöke az ATV műsorában beszélt arról, miért elkerülhetetlen a közoktatás átfogó újragondolása, függetlenül attól, milyen politikai erő kerül hatalomra.

A Pedagógusok Szakszervezetének javaslatai közel 50 pontból állnak, és nem egyetlen politikai oldalnak készültek. Totyik Tamás szerint a következő kormánynak – legyen az a Fideszé vagy a Tiszáé – három kiemelt területen biztosan lépnie kell: a demográfiai folyamatok kezelésében, az esélyteremtésben és a mesterséges intelligencia oktatási integrációjában.

A demográfiai adatok már most komoly feszültséget okoznak

Tavaly mindössze 77 500 gyerek született, és ha a következő években eléri a születésszám a 75 ezret, „már összetehetjük a két kezünket” – fogalmazott Totyik.

Ezzel szemben a magyar közoktatás évfolyamonként mintegy 110 ezer gyerekre van méretezve. Ennek következményei már az óvodákban látszanak:

Már látszik azt, hogy a gyerekekért megkezdődött a harc az óvodákban. Lefelé elkezdtek terjeszkedni, már kétéves gyerekeket is a bölcsőde helyett az óvodába vesznek fel, csak hogy a férőhelyeket fent tudják tartani

– emelte ki Totyik Tamás.

A PSZ elnöke szerint ez a probléma néhány éven belül az általános iskolákban is megjelenik, különösen a vidéki kisiskolákat veszélyeztetve, de a nagyvárosok sem lesznek kivételek. A szakszervezet nem vitatja, hogy a gyereklétszám csökken, de szerintük ezt nem forráskivonásra, hanem minőségi fejlesztésre kellene használni. A PSZ régóta szorgalmazza az osztálylétszámok csökkentését, különösen ott, ahol sok a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy tanulási zavarral küzdő diák.

Mindeközben a

pedagógustársadalom elöregedőben van

: az átlagéletkor 53 év, a nyugdíjba vonulások miatt önmagában nem omlana össze a rendszer, de súlyos szakemberhiány van bizonyos területeken.

Gyógypedagógusokból, fejlesztőpedagógusokból

és természettudományos szakos tanárokból hiány van, miközben más szakokon – például történelemből – túlképzés látszik. Totyik szerint ez strukturális problémára utal, nem egyszerű létszámkérdés.

Pedagógusok Szakszervezete Facebook

Felkészületlen rendszer

A PSZ másik kiemelt követelése az esélyteremtés. Totyik Tamás szerint a magyar közoktatás jelenlegi formájában nem tud mit kezdeni a hátrányos helyzetű gyerekekkel, miközben a munkaerőpiacnak egyre nagyobb szüksége lenne rájuk.

Jelenleg mintegy 140 településen fordul elő, hogy ahol több iskola működik, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok egy-egy intézménybe koncentrálódnak, míg más iskolák szinte teljesen „kifehérednek”.

A szegregált intézményekkel nem lehet mit kezdeni, a versenyszféra számára ez a helyzet nem fenntartható

Ezzel párhuzamosan drasztikusan nőtt a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő diákok száma, az autizmus előfordulása pedig az elmúlt tíz évben közel ötszörösére emelkedett. A PSZ szerint az integrált oktatáshoz nemcsak a pedagógusképzést kell átalakítani, hanem a nevelést-oktatást segítők bérét is rendezni kell – ezt eddig a kormány nem tette meg.

Mesterséges intelligencia kérdése ideológiai háborúvá vált

A harmadik kulcsterület a mesterséges intelligencia. Totyik Tamás szerint a kormány beszél róla, de a kérdés „ideológiai háborúvá” vált. Miközben a képernyőidő korlátozásáról zajlik a vita, az MI rendszerszintű bevezetése elkerülhetetlen lenne. "Ha nem vezetjük be a mesterséges intelligenciát a közoktatásba, a gazdaságunk a perifériára szorul” – figyelmeztetett.

Ehhez azonban átfogó pedagógus-továbbképzésre, szemléletváltásra és a tananyag átalakítására van szükség. Ráadásul az MI fejlődése olyan gyors, hogy még a kormány saját stratégiája is fél év alatt elavult, amit a kabinet maga is elismert.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.