Rövid idő alatt másfélszerésére nőtt a visszafoglalkoztatott nyugdíjas pedagógusok száma

Az előző tanévben még csak 4342 nyugdíjas pedagógus dolgozott a köznevelésben, idén azonban 6288-ra emelkedett a számuk.

A köznevelési információs rendszer február 7-i állapota szerint összesen 6266 nyugdíjas pedagógust foglalkoztatnak vissza  - közölte az Oktatási Hivatal a Népszava megkeresésére.

Mindez annak tükrében érdekes, hogy az előző tanévben:

  • 2479 nyugdíjas dolgozott közalkalmazottként pedagógus munkakörben,
  • 1863 nyugdíjas pedig óraadóként.

Így összesen a visszafoglalkoztatott nyugdíjas pedagógusok száma 4342 volt a 2022/2023-as tanévben. Vagyis alig egy tanév alatt 44,8 százalékkal nőtt a nyugdíjas tanárok száma a köznevelésben. Ha megnézzük, hogy a közoktatásban közel 122 ezer pedagógus dolgozik, akkor látszik, hogy az 5 százalékuk nyugdíjasként tanít vissza.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a lapnak úgy fogalmazott, hogy a kormány a tanárhiány miatt egyszerűsítette visszafoglalkoztatást. A nyugdíjasok még ha átmenetileg enyhíthetik is, de igazából nem oldják meg, hanem csak elfedik a tanárhiányt.

Az Eduline korábban beszámolt arról, hogy Kisteleken egy 79 éves matematika szakos tanár állt vissza tanítani, de a PSZ-nél  78 éves óvodapedagógusról is tudnak.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.