Totyik Tamás, a PSZ elnöke a köztévében beszélt érdemi, szakmai kérdésekről, többek között a TÉR problémáiról, egy új bértábla szükségességéről, és arról is, mit kéne „kigyomlálni” azonnal az oktatási rendszerből.
A belső értékelésre nagy szükség lenne, a TÉR azonban túlzott bürokráciát akasztott a tanárok nyakába, az intézményi, egyéni szempontok nem érvényesültek, mivel pedig az intézményvezető egy személyben döntött, fontos volt a lojalitás is.
Így kezdte interjúját a köztévében Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. A szakszervezet 16 év után tért vissza a közmédia képernyőjére, erről posztoltak a Facebook-oldalukon.
Totyik szerint a legideálisabb az lenne, ha a pedagógusok értékelése az intézmények saját szervezeti és működési szabályzatában kerülne szabályozásra, így az intézmény az igényeknek megfelelően dönthetne erről, hiszen – mondja a szakszervezet elnöke – teljesen más szempontok érvényesülhetnek egy elitgimnáziumban és egy hátrányos helyzetű gyerekeket tömörítő iskolában vagy éppen egy óvodában.
https://eduline.hu/kozoktatas/20260605_most-mar-biztos-vege-a-ter-nek
A helyettesítéseket nem lehet ingyen végeztetni, ezeket mindenképpen ki kell fizetni, és a 32 óra kötelező bent tartózkodást is „ki kell gyomlálni a rendszerből” Totyik szerint, mivel ennek az intézményi feltételei – például, hogy legyen annyi szék a tanáriban, ahány tanár – nem adottak.
A szakszervezeti elnök szerint a szakemberhiány a társadalomtudományi területek kivételével mindenhol jelen van, emiatt ki kellene találni, hogy hogyan lehetne a tanárképzést vonzóvá tenni a fiatalok számára.
A kormány azt az ígéretet tette, hogy a diplomás átlagbér 80%-án fogja tartani a pedagógusok átlagkeresetét 2031-ig – ez egy elfogadható cél, bár mi azt mondjuk, hogy a 95-99% ideálisabb érték lenne. De ha azt nézzük, hogy a diplomás átlagbér 56%-áról indultunk, ez egy komoly elmozdulás
– mondta a pedagógusok béréről, hozzátette viszont: a NOKS-dolgozók bére nagyon lemaradt, és mivel az oktatási tárca nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni a létszámuk növelésére, ehhez Totyik szerint mindenképpen szükség lenne a bérek komolyabb felzárkóztatására. A most beígért 25% elégséges szerinte, de nem tekinthető végleges célnak. Emellett a technikai dolgozókról (takarítókról, karbantartókról, konyhai dolgozókról stb.) sem szabad megfeledkezni. Szerinte mindenképpen új bértáblát kellene kialakítani.
Egyetértett Lannert Judittal a 6 és 8 osztályos gimnáziumok, valamint a középiskolai felvételi felülvizsgálatának szükségességében, de hangsúlyozta: erről társadalmi vitát kell folytatni. „Ez az elitek menekülő útvonala, a kormánynak most arra kell fókuszálnia, hogy az esélyegyenlőséghez milyen feltételeket tud megteremteni.”
A PSZ szerint egyébként hosszú távon egy 10 osztályos alapképzést kellene bevezetni, az ezt követő záróvizsga után pedig a szakképzés, az egyetem, a szakmatanulás különböző irányzataiba mehetnének tovább a diákok, de Totyik hangsúlyozta, ez a távoli jövőben kerülhetne megvalósításra.
Nyitókép: PSZ / Facebook
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
