Totyik Tamás, a PSZ elnöke a köztévében beszélt érdemi, szakmai kérdésekről, többek között a TÉR problémáiról, egy új bértábla szükségességéről, és arról is, mit kéne „kigyomlálni” azonnal az oktatási rendszerből.
A belső értékelésre nagy szükség lenne, a TÉR azonban túlzott bürokráciát akasztott a tanárok nyakába, az intézményi, egyéni szempontok nem érvényesültek, mivel pedig az intézményvezető egy személyben döntött, fontos volt a lojalitás is.
Így kezdte interjúját a köztévében Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. A szakszervezet 16 év után tért vissza a közmédia képernyőjére, erről posztoltak a Facebook-oldalukon.
Totyik szerint a legideálisabb az lenne, ha a pedagógusok értékelése az intézmények saját szervezeti és működési szabályzatában kerülne szabályozásra, így az intézmény az igényeknek megfelelően dönthetne erről, hiszen – mondja a szakszervezet elnöke – teljesen más szempontok érvényesülhetnek egy elitgimnáziumban és egy hátrányos helyzetű gyerekeket tömörítő iskolában vagy éppen egy óvodában.
https://eduline.hu/kozoktatas/20260605_most-mar-biztos-vege-a-ter-nek
A helyettesítéseket nem lehet ingyen végeztetni, ezeket mindenképpen ki kell fizetni, és a 32 óra kötelező bent tartózkodást is „ki kell gyomlálni a rendszerből” Totyik szerint, mivel ennek az intézményi feltételei – például, hogy legyen annyi szék a tanáriban, ahány tanár – nem adottak.
A szakszervezeti elnök szerint a szakemberhiány a társadalomtudományi területek kivételével mindenhol jelen van, emiatt ki kellene találni, hogy hogyan lehetne a tanárképzést vonzóvá tenni a fiatalok számára.
A kormány azt az ígéretet tette, hogy a diplomás átlagbér 80%-án fogja tartani a pedagógusok átlagkeresetét 2031-ig – ez egy elfogadható cél, bár mi azt mondjuk, hogy a 95-99% ideálisabb érték lenne. De ha azt nézzük, hogy a diplomás átlagbér 56%-áról indultunk, ez egy komoly elmozdulás
– mondta a pedagógusok béréről, hozzátette viszont: a NOKS-dolgozók bére nagyon lemaradt, és mivel az oktatási tárca nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni a létszámuk növelésére, ehhez Totyik szerint mindenképpen szükség lenne a bérek komolyabb felzárkóztatására. A most beígért 25% elégséges szerinte, de nem tekinthető végleges célnak. Emellett a technikai dolgozókról (takarítókról, karbantartókról, konyhai dolgozókról stb.) sem szabad megfeledkezni. Szerinte mindenképpen új bértáblát kellene kialakítani.
Egyetértett Lannert Judittal a 6 és 8 osztályos gimnáziumok, valamint a középiskolai felvételi felülvizsgálatának szükségességében, de hangsúlyozta: erről társadalmi vitát kell folytatni. „Ez az elitek menekülő útvonala, a kormánynak most arra kell fókuszálnia, hogy az esélyegyenlőséghez milyen feltételeket tud megteremteni.”
A PSZ szerint egyébként hosszú távon egy 10 osztályos alapképzést kellene bevezetni, az ezt követő záróvizsga után pedig a szakképzés, az egyetem, a szakmatanulás különböző irányzataiba mehetnének tovább a diákok, de Totyik hangsúlyozta, ez a távoli jövőben kerülhetne megvalósításra.
Nyitókép: PSZ / Facebook
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
