Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke a köztévében beszélt érdemi, szakmai kérdésekről, többek között a TÉR problémáiról, egy új bértábla szükségességéről, és arról is, mit kéne „kigyomlálni” azonnal az oktatási rendszerből.
A belső értékelésre nagy szükség lenne, a TÉR azonban túlzott bürokráciát akasztott a tanárok nyakába, az intézményi, egyéni szempontok nem érvényesültek, mivel pedig az intézményvezető egy személyben döntött, fontos volt a lojalitás is.
Így kezdte interjúját a köztévében Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. A szakszervezet 16 év után tért vissza a közmédia képernyőjére, erről posztoltak a Facebook-oldalukon.
Totyik szerint a legideálisabb az lenne, ha a pedagógusok értékelése az intézmények saját szervezeti és működési szabályzatában kerülne szabályozásra, így az intézmény az igényeknek megfelelően dönthetne erről, hiszen – mondja a szakszervezet elnöke – teljesen más szempontok érvényesülhetnek egy elitgimnáziumban és egy hátrányos helyzetű gyerekeket tömörítő iskolában vagy éppen egy óvodában.
A miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A helyettesítéseket nem lehet ingyen végeztetni, ezeket mindenképpen ki kell fizetni, és a 32 óra kötelező bent tartózkodást is „ki kell gyomlálni a rendszerből” Totyik szerint, mivel ennek az intézményi feltételei – például, hogy legyen annyi szék a tanáriban, ahány tanár – nem adottak.
A szakszervezeti elnök szerint a szakemberhiány a társadalomtudományi területek kivételével mindenhol jelen van, emiatt ki kellene találni, hogy hogyan lehetne a tanárképzést vonzóvá tenni a fiatalok számára.
A kormány azt az ígéretet tette, hogy a diplomás átlagbér 80%-án fogja tartani a pedagógusok átlagkeresetét 2031-ig – ez egy elfogadható cél, bár mi azt mondjuk, hogy a 95-99% ideálisabb érték lenne. De ha azt nézzük, hogy a diplomás átlagbér 56%-áról indultunk, ez egy komoly elmozdulás
– mondta a pedagógusok béréről, hozzátette viszont: a NOKS-dolgozók bére nagyon lemaradt, és mivel az oktatási tárca nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni a létszámuk növelésére, ehhez Totyik szerint mindenképpen szükség lenne a bérek komolyabb felzárkóztatására. A most beígért 25% elégséges szerinte, de nem tekinthető végleges célnak. Emellett a technikai dolgozókról (takarítókról, karbantartókról, konyhai dolgozókról stb.) sem szabad megfeledkezni. Szerinte mindenképpen új bértáblát kellene kialakítani.
Egyetértett Lannert Judittal a 6 és 8 osztályos gimnáziumok, valamint a középiskolai felvételi felülvizsgálatának szükségességében, de hangsúlyozta: erről társadalmi vitát kell folytatni. „Ez az elitek menekülő útvonala, a kormánynak most arra kell fókuszálnia, hogy az esélyegyenlőséghez milyen feltételeket tud megteremteni.”
A PSZ szerint egyébként hosszú távon egy 10 osztályos alapképzést kellene bevezetni, az ezt követő záróvizsga után pedig a szakképzés, az egyetem, a szakmatanulás különböző irányzataiba mehetnének tovább a diákok, de Totyik hangsúlyozta, ez a távoli jövőben kerülhetne megvalósításra.
Nyitókép: PSZ / Facebook
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Egyetlen vidéki gimnázium sincsen a legjobb háromban.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Mészáros Csaba Tibort 2024 augusztusában Pintér Sándor mentette fel, mert az igazgató úgy döntött, nem veszi el a diákoktól a mobiljukat.
Korábban azt nyilatkozta, hogy a szocialista állambiztonság fenyegetéssel szervezte be, de ezután egyetlen jelentést sem adott.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
A Tanítanék Mozgalom vezetője szerint a tankerületi vezetői pozíciókra pályázók még azt sem tudták, hogy a pályázataikat befogadták-e vagy sem.