A születések számának drasztikus csökkenése és az átgondolatlan intézményfenntartás miatt a jelenlegi iskolaszerkezet fenntarthatatlanná vált – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a szakszervezet által szervezett konferencián, aki kitért arra is, hogy Európában Magyarországon az egyik legmagasabb a visszafoglalkoztatott nyugdíjas pedagógusok aránya.
Totyik előadásában úgy fogalmazott, a magyar közoktatás jelenlegi struktúráját évfolyamonként 110 ezer gyerek ellátására tervezték, ehhez képest a születésszámok évről évre újabb mélypontot érnek el. Míg korábban 100 ezer körül alakult a születések száma, tavaly 72 ezer, idén pedig alig 68 ezer gyerek jött a világra.
A magyar oktatási rendszer 4 éves kortól 18 éves korig 110 ezer főre van tervezve, és most évfolyamonként (...) a 110 ezer az azt jelenti, hogy minden negyedik férőhelyünk teljesen felesleges. Ez a rendszer ebben a formában fenntarthatatlan, és működésképtelen lesz a következő időszakban
- tette hozzá, majd kitért arra is, hogy a legnagyobb arányú csökkenés az egyik legfejlettebb térségben, Vas megyében, tapasztalható, de a gazdaságilag stabil Tiszaújvárosban is 31 százalék feletti a visszaesés. Szentgotthárd teljes járásában kevesebb mint 60, a bélapátfalvai járásban pedig mindössze 52 gyerek született egy év alatt – utóbbi területen ezt az alacsony létszámot öt különálló iskola próbálja elosztani egymás között. A problémát a belső migráció is fűti: a kelet- és dél-magyarországi régiókból a családok a főváros és a nyugati országrész felé áramlanak.
A szerkezeti problémákat tovább tetézi az SNI-s gyerekek száma két évtized alatt 58 ezerről 109 ezerre ugrott, az autista tanulók aránya pedig harmincszorosára nőtt, miközben az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI) több mint felében még a mozgáskorlátozottak számára elérhető akadálymentesítés sincs biztosítva.
Totyik szerint a béremelések ellenére a fiatalok pályára vonzása kudarcot vallott; a pedagógusok medián életkora már meghaladja az 53 évet, és a rendszer működőképességét a visszafoglalkoztatott nyugdíjasok tartják fenn.
A PSZ elnöke rávilágított arra, hogy a jelenlegi helyzetben a nyugdíjas pedagógusok áldozatvállalása nélkül összeomlana a rendszer:
Azt hittük, hogy a fiatal pályakezdők számára vonzó lesz a helyzet, tévedtünk, közte én is. (...) Nem lett vonzóbb, mert a 18 és 20 év közötti egyetemre és főiskolákra jelentkezőknek az aránya nem változott. Viszont változott az, hogy a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak az aránya 8 százalék felett, illetve Európában az egyik legmagasabb.
A szakember szerint a megoldáshoz elengedhetetlen az iskolák visszaadása a helyi közösségeknek, az alulról szerveződő, kistérségi alapú fenntartói modell kialakítása, valamint a szegregáció felszámolása.
Az biztos, hogy az egész iskolai rendszernek egy drámai átalakuláson kell végbe menni. A nagy kérdés az, mennyi idő alatt, milyen áron, és mekkora fájdalommal fog megtörténni, és lesz-e ehhez bármilyen politikai akarat, vagy egyszerűen a választási ciklusokra feláldozva a szőnyegek alá fogják söpörni az egész problémát
– mondta Totyik, aki szerint a gyereklétszám csökkenését nem lehet halogatással vagy puszta forráskivonással kezelni. Ha a kormánynak és az önkormányzatoknak nincs határozott jövőképük a kisközösségi iskolák és az elaprózott intézménystruktúra racionalizálására, akkor a szükséges pénzügyi kiigazítások miatt az oktatás válhat a gazdasági intézkedések legfőbb áldozatává.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
A születések számának drasztikus csökkenése és az átgondolatlan intézményfenntartás miatt a jelenlegi iskolaszerkezet fenntarthatatlanná vált – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a szakszervezet által szervezett konferencián, aki kitért arra is, hogy Európában Magyarországon az egyik legmagasabb a visszafoglalkoztatott nyugdíjas pedagógusok aránya.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Müller Anna országgyűlési képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy az oktatási minisztériumnak küldött panaszok 15-20 százaléka SNI-s gyerekekkel kapcsolatos problémákról szól.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
