Ausztrália New South Wales tartományának kormánya szerint ezzel a "jövőbiztos oktatás" kialakítását segítik, a pedagógusok viszont közel sem így gondolják.
Negyvenezer dolláros, vagyis körülbelül 14 millió forintos fizetésemelést kaphatnak ausztrália egyik tartományában a tanárok, de nem mindenki - mindössze csak egy százalékuk, számolt be róla a The Sydney Morning Herald.
A lap szerint a tartomány kormánya 100 millió dollárt fektet a közeljövőben arra, hogy „jövőbiztos oktatást” alakítsanak ki, melynek legfőbb részét a pedagógusok jutalmazása teszi ki, hiszen a legtöbb országhoz hasonlóan Ausztráliában is problémát jelent a pedagógushiány és a tanárok pályaelhagyása.
Dominic Perrotet miniszterelnök szerint a reform „modernizálni fogja a tanári szakmát, és biztosítja, hogy az osztálytermekben a legjobb tanárok tanítsanak”. Az intézkedés szerint idén 200 pedagógus kaphat az alapbéreknél negyvenezer dollárral magasabb, 152 ezer dolláros (54,7 millió forint) fizetésben abban az esetben, ha a munkájukat kiemelkedőnek ítélik.
New South Wales oktatási minisztériumának adatai alapján a tartományban jelenleg körülbelül hetvenezer aktív tanár van, a tanárszakokra jelentkező középiskolások száma viszont egyre csökken, a pályakezdők pedig jellemzően 5 éven belül elhagyják a szakmát.
Jessica Holloway, az Australian Catholic University tanára szerint ahelyett, hogy a kormány mindössze néhány pedagógusra összpontosítana, a jelenlegi fizetéseket mindenkinél emelni kellene, hiszen a jövő oktatása nem mindössze néhány száz rendszerben maradó tanártól függ. A tartományban élő, állami intézményekben tanító pedagógusok fizetése egyébként körülbelül 75 791 dollártól (27,2 millió forint) kezdődik, de elérheti akár a 113 042 dollárt (40,6 millió forint) is, míg a magániskolákban dolgozó tanárok fizetése akár ötvenezer dollárral is magasabb lehet.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
