Újabb országban vezetnének be teljesítményalapú bérezést a tanároknál

Ausztrália New South Wales tartományának kormánya szerint ezzel a "jövőbiztos oktatás" kialakítását segítik, a pedagógusok viszont közel sem így gondolják.

  • Eduline

Negyvenezer dolláros, vagyis körülbelül 14 millió forintos fizetésemelést kaphatnak ausztrália egyik tartományában a tanárok, de nem mindenki - mindössze csak egy százalékuk, számolt be róla a The Sydney Morning Herald.

A lap szerint a tartomány kormánya 100 millió dollárt fektet a közeljövőben arra, hogy „jövőbiztos oktatást” alakítsanak ki, melynek legfőbb részét a pedagógusok jutalmazása teszi ki, hiszen a legtöbb országhoz hasonlóan Ausztráliában is problémát jelent a pedagógushiány és a tanárok pályaelhagyása.

Dominic Perrotet miniszterelnök szerint a reform „modernizálni fogja a tanári szakmát, és biztosítja, hogy az osztálytermekben a legjobb tanárok tanítsanak”. Az intézkedés szerint idén 200 pedagógus kaphat az alapbéreknél negyvenezer dollárral magasabb, 152 ezer dolláros (54,7 millió forint)  fizetésben abban az esetben, ha a munkájukat kiemelkedőnek ítélik.

New South Wales oktatási minisztériumának adatai alapján a tartományban jelenleg körülbelül hetvenezer aktív tanár van, a tanárszakokra jelentkező középiskolások száma viszont egyre csökken, a pályakezdők pedig jellemzően 5 éven belül elhagyják a szakmát.

Jessica Holloway, az Australian Catholic University tanára szerint ahelyett, hogy a kormány mindössze néhány pedagógusra összpontosítana, a jelenlegi fizetéseket mindenkinél emelni kellene, hiszen a jövő oktatása nem mindössze néhány száz rendszerben maradó tanártól függ. A tartományban élő, állami intézményekben tanító pedagógusok fizetése egyébként körülbelül 75 791 dollártól (27,2 millió forint) kezdődik, de elérheti akár a 113 042 dollárt (40,6 millió forint) is, míg a magániskolákban dolgozó tanárok fizetése akár ötvenezer dollárral is magasabb lehet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.