Ausztrália New South Wales tartományának kormánya szerint ezzel a "jövőbiztos oktatás" kialakítását segítik, a pedagógusok viszont közel sem így gondolják.
Negyvenezer dolláros, vagyis körülbelül 14 millió forintos fizetésemelést kaphatnak ausztrália egyik tartományában a tanárok, de nem mindenki - mindössze csak egy százalékuk, számolt be róla a The Sydney Morning Herald.
A lap szerint a tartomány kormánya 100 millió dollárt fektet a közeljövőben arra, hogy „jövőbiztos oktatást” alakítsanak ki, melynek legfőbb részét a pedagógusok jutalmazása teszi ki, hiszen a legtöbb országhoz hasonlóan Ausztráliában is problémát jelent a pedagógushiány és a tanárok pályaelhagyása.
Dominic Perrotet miniszterelnök szerint a reform „modernizálni fogja a tanári szakmát, és biztosítja, hogy az osztálytermekben a legjobb tanárok tanítsanak”. Az intézkedés szerint idén 200 pedagógus kaphat az alapbéreknél negyvenezer dollárral magasabb, 152 ezer dolláros (54,7 millió forint) fizetésben abban az esetben, ha a munkájukat kiemelkedőnek ítélik.
New South Wales oktatási minisztériumának adatai alapján a tartományban jelenleg körülbelül hetvenezer aktív tanár van, a tanárszakokra jelentkező középiskolások száma viszont egyre csökken, a pályakezdők pedig jellemzően 5 éven belül elhagyják a szakmát.
Jessica Holloway, az Australian Catholic University tanára szerint ahelyett, hogy a kormány mindössze néhány pedagógusra összpontosítana, a jelenlegi fizetéseket mindenkinél emelni kellene, hiszen a jövő oktatása nem mindössze néhány száz rendszerben maradó tanártól függ. A tartományban élő, állami intézményekben tanító pedagógusok fizetése egyébként körülbelül 75 791 dollártól (27,2 millió forint) kezdődik, de elérheti akár a 113 042 dollárt (40,6 millió forint) is, míg a magániskolákban dolgozó tanárok fizetése akár ötvenezer dollárral is magasabb lehet.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
