480-580 ezer forint közötti összegre emelkedett március 1-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanítók bére, de még így is kevesebbet keresnek, mint egy közoktatásban dolgozó pedagógusgyakornok.
Március 1-től emelkedik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó oktatók bére - számolt be róla február végén a honlapján az ELTE.
Az intézményben Darázs Lénárd leendő új rektor és Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja fogadta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős minisztert, valamint Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkárt azt követően, hogy az ELTE több mint ezer dolgozója írt nyílt levelet a fenntartó minisztériumnak még tavaly februárban, melyben többek között követelték
A kezdeményezéshez a többi még állami fenntartású egyetem oktatója is csatlakozott, akik számos alkalommal a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak vonultak a bérpapírjaikkal, hogy bérrendezést követeljenek.
Bár az egyeztetések egy időre megszakadtak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem esetében most előrelépés történt. Az intézmény honlapján megjelent beszámolóban azt írják; "a fenntartó minisztériummal lefolytatott előzetes tárgyalások és számítások alapján a 2025. évi költségvetés lehetőséget biztosít arra, hogy az oktatói kiválósága megerősítése érdekében az ELTE tovább tudja bővíteni az akadémiai dolgozókra vonatkozó ún. egyetemi minimálbér programját."
Ez 2025 márciusától
bérminimumot jelent az ELTE valamennyi karán.
Ezt egészítik ki az egyéb oktatással, kutatással összefüggő bérelemek - teszik hozzá.
Még mindig elmarad a közoktatástól
Bár némileg emelkedtek a bérek, az ország legnagyobb egyetemén oktatók bére továbbra is elmarad a köznevelésben, közoktatásban dolgozó pedagógusok fizetésétől, amely a tavalyi béremelést követően idén januárban ismét 12-21 százalékkal emelkedett.
Ezek alapján jelenleg a gyakornokok fizetése bruttó 640 900 forint, míg a bérek alsó határa a többi kategóriában a következőképp alakul:
Korábbi nyílt levelükben ezzel kapcsolatban az ELTE dolgozói azt írták; fontosnak és régóta időszerűnek tartották a közoktatásban dolgozók béremelését, de a saját béreik továbbra is méltatlanok és "hosszú évek óta" rendezetlenek.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
