Hiába emelik a béreket az ELTE-n, az egyetemi tanárok még így is kevesebbet keresnek, mint a közoktatásban dolgozók

480-580 ezer forint közötti összegre emelkedett március 1-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanítók bére, de még így is kevesebbet keresnek, mint egy közoktatásban dolgozó pedagógusgyakornok.

  • Székács Linda

Március 1-től emelkedik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó oktatók bére - számolt be róla február végén a honlapján az ELTE.

Az intézményben Darázs Lénárd leendő új rektor és Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja fogadta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős minisztert, valamint Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkárt azt követően, hogy az ELTE több mint ezer dolgozója írt nyílt levelet a fenntartó minisztériumnak még tavaly februárban, melyben többek között követelték

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett “15+15%”) alapbérbe való beépítését,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban,
  • az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát, a
  • nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését,
  • inflációkövető garantált éves emelés bevezetését.

A kezdeményezéshez a többi még állami fenntartású egyetem oktatója is csatlakozott, akik számos alkalommal a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak vonultak a bérpapírjaikkal, hogy bérrendezést követeljenek.

Bár az egyeztetések egy időre megszakadtak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem esetében most előrelépés történt. Az intézmény honlapján megjelent beszámolóban azt írják; "a fenntartó minisztériummal lefolytatott előzetes tárgyalások és számítások alapján a 2025. évi költségvetés lehetőséget biztosít arra, hogy az oktatói kiválósága megerősítése érdekében az ELTE tovább tudja bővíteni az akadémiai dolgozókra vonatkozó ún. egyetemi minimálbér programját."

Ez 2025 márciusától

  • egyetemi tanársegéd esetén 480 ezer ft,
  • egyetemi adjunktus esetén 530 ezer ft,
  • egyetemi docens esetén 580 ezer ft

bérminimumot jelent az ELTE valamennyi karán.

Ezt egészítik ki az egyéb oktatással, kutatással összefüggő bérelemek - teszik hozzá.

Még mindig elmarad a közoktatástól

Bár némileg emelkedtek a bérek, az ország legnagyobb egyetemén oktatók bére továbbra is elmarad a köznevelésben, közoktatásban dolgozó pedagógusok fizetésétől, amely a tavalyi béremelést követően idén januárban ismét 12-21 százalékkal emelkedett.

Ezek alapján jelenleg a gyakornokok fizetése bruttó 640 900 forint, míg a bérek alsó határa a többi kategóriában a következőképp alakul:

  • pedagógus I.: 653 100 ft
  • pedagógus II.: 660 400 ft
  • mesterpedagógus: 716 900 ft
  • kutatótanár: 840 000 ft

Korábbi nyílt levelükben ezzel kapcsolatban az ELTE dolgozói azt írták; fontosnak és régóta időszerűnek tartották a közoktatásban dolgozók béremelését, de a saját béreik továbbra is méltatlanok és "hosszú évek óta" rendezetlenek.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.