Hiába emelik a béreket az ELTE-n, az egyetemi tanárok még így is kevesebbet keresnek, mint a közoktatásban dolgozók

480-580 ezer forint közötti összegre emelkedett március 1-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanítók bére, de még így is kevesebbet keresnek, mint egy közoktatásban dolgozó pedagógusgyakornok.

  • Székács Linda

Március 1-től emelkedik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó oktatók bére - számolt be róla február végén a honlapján az ELTE.

Az intézményben Darázs Lénárd leendő új rektor és Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja fogadta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős minisztert, valamint Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkárt azt követően, hogy az ELTE több mint ezer dolgozója írt nyílt levelet a fenntartó minisztériumnak még tavaly februárban, melyben többek között követelték

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett “15+15%”) alapbérbe való beépítését,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban,
  • az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát, a
  • nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését,
  • inflációkövető garantált éves emelés bevezetését.

A kezdeményezéshez a többi még állami fenntartású egyetem oktatója is csatlakozott, akik számos alkalommal a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak vonultak a bérpapírjaikkal, hogy bérrendezést követeljenek.

Bár az egyeztetések egy időre megszakadtak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem esetében most előrelépés történt. Az intézmény honlapján megjelent beszámolóban azt írják; "a fenntartó minisztériummal lefolytatott előzetes tárgyalások és számítások alapján a 2025. évi költségvetés lehetőséget biztosít arra, hogy az oktatói kiválósága megerősítése érdekében az ELTE tovább tudja bővíteni az akadémiai dolgozókra vonatkozó ún. egyetemi minimálbér programját."

Ez 2025 márciusától

  • egyetemi tanársegéd esetén 480 ezer ft,
  • egyetemi adjunktus esetén 530 ezer ft,
  • egyetemi docens esetén 580 ezer ft

bérminimumot jelent az ELTE valamennyi karán.

Ezt egészítik ki az egyéb oktatással, kutatással összefüggő bérelemek - teszik hozzá.

Még mindig elmarad a közoktatástól

Bár némileg emelkedtek a bérek, az ország legnagyobb egyetemén oktatók bére továbbra is elmarad a köznevelésben, közoktatásban dolgozó pedagógusok fizetésétől, amely a tavalyi béremelést követően idén januárban ismét 12-21 százalékkal emelkedett.

Ezek alapján jelenleg a gyakornokok fizetése bruttó 640 900 forint, míg a bérek alsó határa a többi kategóriában a következőképp alakul:

  • pedagógus I.: 653 100 ft
  • pedagógus II.: 660 400 ft
  • mesterpedagógus: 716 900 ft
  • kutatótanár: 840 000 ft

Korábbi nyílt levelükben ezzel kapcsolatban az ELTE dolgozói azt írták; fontosnak és régóta időszerűnek tartották a közoktatásban dolgozók béremelését, de a saját béreik továbbra is méltatlanok és "hosszú évek óta" rendezetlenek.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.