Január 1-től így nőnek a legalacsonyabb bérek.
A minimálbér összege 11 százalékkal, a garantált bérminimumé 7 százalékkal növekszik 2026. január 1-től - a Világgazdaság szerint erről állapodtak meg csütörtök délután Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárnál a munkaadók és a szakszervezetek.
Ez azt jelenti, hogy a minimálbér összege a jelenlegi bruttó 290 800 forintról bruttó 322 800 forintra nő, a garantált bérminimumé pedig bruttó 348 800 forintról bruttó 372 200 forintra.
Ez egyébként némileg alacsonyabb, mint az a hároméves tervezet, amelyről a kormány tavaly kötött megállapodást, és ami alapján 2026-tól a minimálbér összege bruttó 328 600 forint lett volna, hogy elérje az arra évre várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
Az infláció és a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt ugyanakkor ez az emelés nem volt megvalósítható, a Világgazdaság szerint ugyanis a hároméves bérmegállapodás 3,4 százalékos GDP-növekedésre és 3,2 százalékos inflációra épül, ehhez képest idén a kormány számításai szerint az infláció 4,7 százalékos a GDP-bővülés pedig 0,5 százalékos lehet.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
