Kereskedelmi értékesítőnek és pénzügyi-számviteli ügyintézőnek is több ezren tanulnak.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2025–2026-os tanévben a középfokú nappali oktatásban részt vevő diákok 54 százaléka, mintegy 226 ezer tanuló választott szakmai képzést is nyújtó intézményt, vagyis szakképző iskolát, technikumot vagy szakgimnáziumot.
A szakképző évfolyamokon jelenleg 169 ezer fiatal tanul, ez 1,3 százalékkal kevesebb az előző tanévhez képest. A képzési kínálatban továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a műszaki, ipari és építőipari szakmák, amelyek a szakképző iskolai képzések felét adják.
A műszaki területen a hegesztő- és a villanyszerelő-szakma vonzza a legtöbb tanulót: előbbit 2,8 ezren, utóbbit 2,4 ezren választották. Az összes szakmát figyelembe véve azonban továbbra is a szakács- és a kereskedelmiértékesítő-képzés bizonyul a legnépszerűbbnek, egyaránt 3,6 ezer tanulóval.
A technikumokban és szakgimnáziumokban tanulók közel kétharmada a szolgáltatási, a műszaki-ipari-építőipari, illetve az üzleti és ügyviteli képzési területeken készül a munkaerőpiacra. A legnagyobb érdeklődés itt a pénzügyi-számviteli ügyintézői végzettség iránt mutatkozik: ezt a szakmát 10,5 ezer diák szeretné elsajátítani.
Fontos kiemelni, hogy a KSH adatai szerint a 3 éves szakképző iskolában tanulók aránya különösen az ország szegényebb régióiban magas:
Miért lehet vonzó a szakképzés ezekben a megyékben? Például az ösztöndíj miatt, amelyre minden szakképzésben tanuló diák jogosult.
Melyik diploma ér a legtöbbet a munkaerőpiacon? A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai segítenek abban, hogy tisztábban lássuk, milyen esélyekkel indulnak a friss diplomások a munkakeresésben.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Elkezdődött a nyári szünet, ezzel együtt pedig az első komoly nyári hőhullám is megérkezett. A rendkívüli meleg miatt szombattól kedd éjfélig hőségriadó van érvényben, ami leginkább a kisgyerekek egészségét veszélyeztetheti.
Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.
