Kereskedelmi értékesítőnek és pénzügyi-számviteli ügyintézőnek is több ezren tanulnak.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2025–2026-os tanévben a középfokú nappali oktatásban részt vevő diákok 54 százaléka, mintegy 226 ezer tanuló választott szakmai képzést is nyújtó intézményt, vagyis szakképző iskolát, technikumot vagy szakgimnáziumot.
A szakképző évfolyamokon jelenleg 169 ezer fiatal tanul, ez 1,3 százalékkal kevesebb az előző tanévhez képest. A képzési kínálatban továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a műszaki, ipari és építőipari szakmák, amelyek a szakképző iskolai képzések felét adják.
A műszaki területen a hegesztő- és a villanyszerelő-szakma vonzza a legtöbb tanulót: előbbit 2,8 ezren, utóbbit 2,4 ezren választották. Az összes szakmát figyelembe véve azonban továbbra is a szakács- és a kereskedelmiértékesítő-képzés bizonyul a legnépszerűbbnek, egyaránt 3,6 ezer tanulóval.
A technikumokban és szakgimnáziumokban tanulók közel kétharmada a szolgáltatási, a műszaki-ipari-építőipari, illetve az üzleti és ügyviteli képzési területeken készül a munkaerőpiacra. A legnagyobb érdeklődés itt a pénzügyi-számviteli ügyintézői végzettség iránt mutatkozik: ezt a szakmát 10,5 ezer diák szeretné elsajátítani.
Fontos kiemelni, hogy a KSH adatai szerint a 3 éves szakképző iskolában tanulók aránya különösen az ország szegényebb régióiban magas:
Miért lehet vonzó a szakképzés ezekben a megyékben? Például az ösztöndíj miatt, amelyre minden szakképzésben tanuló diák jogosult.
Melyik diploma ér a legtöbbet a munkaerőpiacon? A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai segítenek abban, hogy tisztábban lássuk, milyen esélyekkel indulnak a friss diplomások a munkakeresésben.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
