Kereskedelmi értékesítőnek és pénzügyi-számviteli ügyintézőnek is több ezren tanulnak.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2025–2026-os tanévben a középfokú nappali oktatásban részt vevő diákok 54 százaléka, mintegy 226 ezer tanuló választott szakmai képzést is nyújtó intézményt, vagyis szakképző iskolát, technikumot vagy szakgimnáziumot.
A szakképző évfolyamokon jelenleg 169 ezer fiatal tanul, ez 1,3 százalékkal kevesebb az előző tanévhez képest. A képzési kínálatban továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a műszaki, ipari és építőipari szakmák, amelyek a szakképző iskolai képzések felét adják.
A műszaki területen a hegesztő- és a villanyszerelő-szakma vonzza a legtöbb tanulót: előbbit 2,8 ezren, utóbbit 2,4 ezren választották. Az összes szakmát figyelembe véve azonban továbbra is a szakács- és a kereskedelmiértékesítő-képzés bizonyul a legnépszerűbbnek, egyaránt 3,6 ezer tanulóval.
A technikumokban és szakgimnáziumokban tanulók közel kétharmada a szolgáltatási, a műszaki-ipari-építőipari, illetve az üzleti és ügyviteli képzési területeken készül a munkaerőpiacra. A legnagyobb érdeklődés itt a pénzügyi-számviteli ügyintézői végzettség iránt mutatkozik: ezt a szakmát 10,5 ezer diák szeretné elsajátítani.
Fontos kiemelni, hogy a KSH adatai szerint a 3 éves szakképző iskolában tanulók aránya különösen az ország szegényebb régióiban magas:
Miért lehet vonzó a szakképzés ezekben a megyékben? Például az ösztöndíj miatt, amelyre minden szakképzésben tanuló diák jogosult.
Melyik diploma ér a legtöbbet a munkaerőpiacon? A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai segítenek abban, hogy tisztábban lássuk, milyen esélyekkel indulnak a friss diplomások a munkakeresésben.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
