Kereskedelmi értékesítőnek és pénzügyi-számviteli ügyintézőnek is több ezren tanulnak.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2025–2026-os tanévben a középfokú nappali oktatásban részt vevő diákok 54 százaléka, mintegy 226 ezer tanuló választott szakmai képzést is nyújtó intézményt, vagyis szakképző iskolát, technikumot vagy szakgimnáziumot.
A szakképző évfolyamokon jelenleg 169 ezer fiatal tanul, ez 1,3 százalékkal kevesebb az előző tanévhez képest. A képzési kínálatban továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a műszaki, ipari és építőipari szakmák, amelyek a szakképző iskolai képzések felét adják.
A műszaki területen a hegesztő- és a villanyszerelő-szakma vonzza a legtöbb tanulót: előbbit 2,8 ezren, utóbbit 2,4 ezren választották. Az összes szakmát figyelembe véve azonban továbbra is a szakács- és a kereskedelmiértékesítő-képzés bizonyul a legnépszerűbbnek, egyaránt 3,6 ezer tanulóval.
A technikumokban és szakgimnáziumokban tanulók közel kétharmada a szolgáltatási, a műszaki-ipari-építőipari, illetve az üzleti és ügyviteli képzési területeken készül a munkaerőpiacra. A legnagyobb érdeklődés itt a pénzügyi-számviteli ügyintézői végzettség iránt mutatkozik: ezt a szakmát 10,5 ezer diák szeretné elsajátítani.
Fontos kiemelni, hogy a KSH adatai szerint a 3 éves szakképző iskolában tanulók aránya különösen az ország szegényebb régióiban magas:
Miért lehet vonzó a szakképzés ezekben a megyékben? Például az ösztöndíj miatt, amelyre minden szakképzésben tanuló diák jogosult.
Melyik diploma ér a legtöbbet a munkaerőpiacon? A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai segítenek abban, hogy tisztábban lássuk, milyen esélyekkel indulnak a friss diplomások a munkakeresésben.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
