Kereskedelmi értékesítőnek és pénzügyi-számviteli ügyintézőnek is több ezren tanulnak.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2025–2026-os tanévben a középfokú nappali oktatásban részt vevő diákok 54 százaléka, mintegy 226 ezer tanuló választott szakmai képzést is nyújtó intézményt, vagyis szakképző iskolát, technikumot vagy szakgimnáziumot.
A szakképző évfolyamokon jelenleg 169 ezer fiatal tanul, ez 1,3 százalékkal kevesebb az előző tanévhez képest. A képzési kínálatban továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a műszaki, ipari és építőipari szakmák, amelyek a szakképző iskolai képzések felét adják.
A műszaki területen a hegesztő- és a villanyszerelő-szakma vonzza a legtöbb tanulót: előbbit 2,8 ezren, utóbbit 2,4 ezren választották. Az összes szakmát figyelembe véve azonban továbbra is a szakács- és a kereskedelmiértékesítő-képzés bizonyul a legnépszerűbbnek, egyaránt 3,6 ezer tanulóval.
A technikumokban és szakgimnáziumokban tanulók közel kétharmada a szolgáltatási, a műszaki-ipari-építőipari, illetve az üzleti és ügyviteli képzési területeken készül a munkaerőpiacra. A legnagyobb érdeklődés itt a pénzügyi-számviteli ügyintézői végzettség iránt mutatkozik: ezt a szakmát 10,5 ezer diák szeretné elsajátítani.
Fontos kiemelni, hogy a KSH adatai szerint a 3 éves szakképző iskolában tanulók aránya különösen az ország szegényebb régióiban magas:
Miért lehet vonzó a szakképzés ezekben a megyékben? Például az ösztöndíj miatt, amelyre minden szakképzésben tanuló diák jogosult.
Melyik diploma ér a legtöbbet a munkaerőpiacon? A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai segítenek abban, hogy tisztábban lássuk, milyen esélyekkel indulnak a friss diplomások a munkakeresésben.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
