A KSH szerint ennyibe kerül gyerekenként az iskolakezdés

Nagyjából négyszer annyiba, mint a családi pótlék.

A KSH a tanévkezdés alkalmából közzétette, hogy mennyibe került 2024-ben diákonként a tanévkezdés. Az adatokból kiderült, hogy egy 24 évnél fiatalabb, nappali rendszerben tanuló, eltartott gyerek tanévkezdése 45606 forintba került, melynek legnagyobb részét az alábbi kiadások tették ki:

  • ruha, cipő, tornafelszerelés: 33,4 százalék (15232 forint)
  • füzetek, rajzlap, papíráruk: 17,4 százalék  (7935,44 forint)
  • tankönyv, jegyzet: 14,3 százalék (6521,65 forint)
  • iskolatáska: 11,9 százalék (5427,11 forint)
  • toll, ceruza, hegyező stb.:11,3 százalék (5153,47 forint)
  • iskolai étkezés: 10,4 százalék (4743,024 forint)
  • hangszer, sportszer: 1,3 százalék (592,87 forint)

Az adatokból látszik, hogy a családi pótlék még a tanévkezdéshez szükséges legnagyobb kiadást (ruha, cipő, tornafelszerelést) sem fedezte.

Ez egyébként nagyjából megegyezik az Eduline saját, nem reprezentatív felmérésével, melyből kiderült, hogy gyerekenként legalább 20-40 ezer forintba kerül a tanszerek beszerzése az iskolakezdés előtt, de a többség még ennél is magasabb, 40-60 ezer forint közötti, vagy afölötti összegeket hagy a boltokban a szeptemberi tanévkezdés előtt.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.