Az elmúlt tíz évben több 50 százalékkal nőtt a súlyos tanulási zavarral küzdő diákok száma.
49 558 fő - ennyi diáknak volt súlyos tanulási zavara a 2024/2025-ös tanévben a KSH adatai szerint.
Számuk évről évre nő: míg 2014/2015-ös tanévben 32 928 főt, a 2020/2021-es tanévben 39 838 főt, a 2023/2024-es tanévben már 47 933 főt tartottak számon.
Hasonló tendencia figyelhető meg a figyelemzavaros gyerekek esetében is: számuk tíz év alatt több mint a duplájára nőtt, jelenleg 7875 főt tesz ki. A magatartási zavarokkal diagnosztizált gyermekek száma szintén emelkedett, tíz év alatt 2214 főről 3455 főre.
A szakemberek szerint a növekedésnek több oka is lehet. Egyrészt a diagnosztikai módszerek folyamatos fejlődésének köszönhetően ma már pontosabban felismerhetők ezek a problémák.
Másrészt 2020 után a növekedés üteme tovább gyorsult, ami összefüggésben állhat a kötelező beiskolázás bevezetésével. Emiatt sok gyerek éretlenül került az iskolába, ami gyakran vezethet beilleszkedési nehézségekhez, figyelemzavarhoz és tanulási problémákhoz.
Megérkeztek a legfrissebb adatok a szakszolgálati vizsgálati kérelmek elbírálásáról. Egyre szembetűnőbb, hogy megyénként mekkora eltérések vannak az elbírálások arányában, így helyenként a szülők és gyerekek szükségtelenül nagyobb stressznek vannak kitéve.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
