Döbbenetes magas, mennyi diák küzd súlyos tanulási zavarral

Az elmúlt tíz évben több 50 százalékkal nőtt a súlyos tanulási zavarral küzdő diákok száma.

49 558 fő - ennyi diáknak volt súlyos tanulási zavara a 2024/2025-ös tanévben a KSH adatai szerint.

Számuk évről évre nő: míg 2014/2015-ös tanévben 32 928 főt, a 2020/2021-es tanévben 39 838 főt, a 2023/2024-es tanévben már 47 933 főt tartottak számon.

Hasonló tendencia figyelhető meg a figyelemzavaros gyerekek esetében is: számuk tíz év alatt több mint a duplájára nőtt, jelenleg 7875 főt tesz ki. A magatartási zavarokkal diagnosztizált gyermekek száma szintén emelkedett, tíz év alatt 2214 főről 3455 főre.

A szakemberek szerint a növekedésnek több oka is lehet. Egyrészt a diagnosztikai módszerek folyamatos fejlődésének köszönhetően ma már pontosabban felismerhetők ezek a problémák.

Másrészt 2020 után a növekedés üteme tovább gyorsult, ami összefüggésben állhat a kötelező beiskolázás bevezetésével. Emiatt sok gyerek éretlenül került az iskolába, ami gyakran vezethet beilleszkedési nehézségekhez, figyelemzavarhoz és tanulási problémákhoz.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.