Plusz egy év ovi: durva eltérések vannak megyénként a szakszolgálati vizsgálati kérelmek elbírálásában

Megérkeztek a legfrissebb adatok a szakszolgálati vizsgálati kérelmek elbírálásáról. Egyre szembetűnőbb, hogy megyénként mekkora eltérések vannak az elbírálások arányában, így helyenként a szülők és gyerekek szükségtelenül nagyobb stressznek vannak kitéve.

Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója megosztotta a szakszolgálati vizsgálati kérelmek elbírálásának frissített arányait. Az Oktatási Hivatal nem egységesen, hanem megyénként máshogy dönt a kérelmekről.

Az alapító emlékeztetett, hogy a kormányzat olyan rendszert hozott létre, amelyben a szülőket és óvodapedagógusokat megfosztották a lehetőségtől, hogy az általuk nevelt gyerekekről helyben döntsenek. Ehelyett egy hivatalban, a gyerek személyes ismerete nélkül döntenek.

„A valóságban a hivatal működése abból áll, hogy nyilvános kritériumok nélkül, gyakorlatilag önkényesen eldöntik, hogy kinek kell mennie még egy körre a szakszolgálathoz, és kinek nem. Aki kérelmet ad be, annak ez egy stresszel járó, méltatlan eljárás” – írja Miklós György, hozzátéve, hogy a bürokratikus eljárás és a túl korai határidő miatt sok ezer gyerek lemarad a lehetőségről.

Az alapító szerint a problémákat régóta jelzik a kormányzatnak, hiszen a rendszer mindenkinek rossz, ugyanakkor a kormányzat számára elősegíti, hogy spóroljanak a gyerekeken, mivel több ezerrel kevesebb gyerek számára kell finanszírozni a plusz egy év óvodát, miközben hatalmas az óvodapedagógus-hiány.

Az OH szakszolgálati vizsgálat kérelme megyénként

  • Heves: 31%
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 32%
  • Fejér: 32%
  • Veszprém: 42%
  • Bács-Kiskun: 52%
  • Vas: 52%
  • Baranya: 52%
  • Csongrád-Csanád: 55%
  • Pest: 56%
  • Győr-Moson-Sopron: 60%
  • Komárom-Esztergom: 65%
  • Budapest: 66%
  • Zala: 67%
  • Hajdú-Bihar: 69%
  • Tolna: 80%
  • Jász-Nagykun-Szolnok: 88%
  • Békés: 91%
  • Borsod-Abaúj-Zemplén: 91%

Fontos, hogy ezek előzetes adatok, amik még változhatnak, a nem szereplő megyéknél nincs elég adat.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.