Megérkeztek a legfrissebb adatok a szakszolgálati vizsgálati kérelmek elbírálásáról. Egyre szembetűnőbb, hogy megyénként mekkora eltérések vannak az elbírálások arányában, így helyenként a szülők és gyerekek szükségtelenül nagyobb stressznek vannak kitéve.
Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója megosztotta a szakszolgálati vizsgálati kérelmek elbírálásának frissített arányait. Az Oktatási Hivatal nem egységesen, hanem megyénként máshogy dönt a kérelmekről.
Az alapító emlékeztetett, hogy a kormányzat olyan rendszert hozott létre, amelyben a szülőket és óvodapedagógusokat megfosztották a lehetőségtől, hogy az általuk nevelt gyerekekről helyben döntsenek. Ehelyett egy hivatalban, a gyerek személyes ismerete nélkül döntenek.
„A valóságban a hivatal működése abból áll, hogy nyilvános kritériumok nélkül, gyakorlatilag önkényesen eldöntik, hogy kinek kell mennie még egy körre a szakszolgálathoz, és kinek nem. Aki kérelmet ad be, annak ez egy stresszel járó, méltatlan eljárás” – írja Miklós György, hozzátéve, hogy a bürokratikus eljárás és a túl korai határidő miatt sok ezer gyerek lemarad a lehetőségről.
Az alapító szerint a problémákat régóta jelzik a kormányzatnak, hiszen a rendszer mindenkinek rossz, ugyanakkor a kormányzat számára elősegíti, hogy spóroljanak a gyerekeken, mivel több ezerrel kevesebb gyerek számára kell finanszírozni a plusz egy év óvodát, miközben hatalmas az óvodapedagógus-hiány.
Legalább ötezer kisgyereknek kellett megismételnie az első osztályt az elmúlt években a túlbürokratizált iskolaérettségi rendszer következményeként – hívja fel a figyelmet a Szülői Hang Közösség. A szülői szervezet szerint a jelenlegi szabályozás sok gyermeket éretlenül kényszerít iskolába, ami hosszú távú tanulási és lelki problémákhoz vezethet.
Heves: 31%
Szabolcs-Szatmár-Bereg: 32%
Fejér: 32%
Veszprém: 42%
Bács-Kiskun: 52%
Vas: 52%
Baranya: 52%
Csongrád-Csanád: 55%
Pest: 56%
Győr-Moson-Sopron: 60%
Komárom-Esztergom: 65%
Budapest: 66%
Zala: 67%
Hajdú-Bihar: 69%
Tolna: 80%
Jász-Nagykun-Szolnok: 88%
Békés: 91%
Borsod-Abaúj-Zemplén: 91%
Fontos, hogy ezek előzetes adatok, amik még változhatnak, a nem szereplő megyéknél nincs elég adat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
