Több mint ötezren dolgoznak pedagógusi végzettség nélkül

Gyakran előfordul, hogy napközis tanárokat alkalmaznak pedagógus diploma nélkül, a honvédelem tantárgyat pedig katonák is taníthatják a középiskolákban, pedagógus munkakörben.

Az elmúlt tanévben 5019 fő végzett oktató-nevelő munkát a köznevelési és szakképző intézményekben pedagógus végzettség nélkül – írta meg a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatiai alapján. A szám az elmúlt tanévben 25 százalékkal nőtt a 2021/2022-es tanévhez képest, amikor 4007 fő dolgozott képesítés nélkül.

Képesítés nélkül veszik fel őket

A legfrissebb adatok szerint a 5019 főből 3131-en óvodapedagógus, tanító, tanár vagy oktató munkakörben, 1792-en “egyéb pedagógus” munkakörben dolgoztak, míg 96 fő vezetőként vagy vezetőhelyettesként tevékenykedett.

Már több mint 2 ezer pedagógust keresnek a 2025/2026-os tanévre

A jogszabályok bizonyos munkakörökben, például az óvodapedagógusok, testnevelő tanárok és szakiskolai oktatók esetében engedélyezik a felsőfokú pedagógiai végzettség nélküli foglalkoztatást.

Gyakran előfordul az is, hogy napközis tanárokat vagy természettudományos tantárgyakat tanító szakembereket is alkalmaznak pedagógus diploma nélkül, amennyiben vállalják a későbbi szakképzettség megszerzését. A honvédelem tantárgyat pedig katonák is taníthatják a középiskolákban, pedagógus munkakörben.

Újabb bizonyíték az égető pedagógushiányra

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás azt nyilatkozta a Népszavának, hogy:

Az átmeneti csökkenésnek a Covid-járvány miatt bevezetett távoktatásnak lehetett köze, ám a mostani, újból emelkedésnek indult létszámot is nagyon magasnak tartom, ami egyértelmű bizonyítéka a kormány által rendre tagadott pedagógushiánynak.”

Súlyos tanárhiánnyal indult a 2025/2026-os tanév is, a PSZ szerint legalább 16 ezerrel több pedagógusra lenne szükség.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.