Gyakran előfordul, hogy napközis tanárokat alkalmaznak pedagógus diploma nélkül, a honvédelem tantárgyat pedig katonák is taníthatják a középiskolákban, pedagógus munkakörben.
Az elmúlt tanévben 5019 fő végzett oktató-nevelő munkát a köznevelési és szakképző intézményekben pedagógus végzettség nélkül – írta meg a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatiai alapján. A szám az elmúlt tanévben 25 százalékkal nőtt a 2021/2022-es tanévhez képest, amikor 4007 fő dolgozott képesítés nélkül.
Képesítés nélkül veszik fel őket
A legfrissebb adatok szerint a 5019 főből 3131-en óvodapedagógus, tanító, tanár vagy oktató munkakörben, 1792-en “egyéb pedagógus” munkakörben dolgoztak, míg 96 fő vezetőként vagy vezetőhelyettesként tevékenykedett.
Már több mint 2 ezer pedagógust keresnek a 2025/2026-os tanévre
A jogszabályok bizonyos munkakörökben, például az óvodapedagógusok, testnevelő tanárok és szakiskolai oktatók esetében engedélyezik a felsőfokú pedagógiai végzettség nélküli foglalkoztatást.
Gyakran előfordul az is, hogy napközis tanárokat vagy természettudományos tantárgyakat tanító szakembereket is alkalmaznak pedagógus diploma nélkül, amennyiben vállalják a későbbi szakképzettség megszerzését. A honvédelem tantárgyat pedig katonák is taníthatják a középiskolákban, pedagógus munkakörben.
Újabb bizonyíték az égető pedagógushiányra
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás azt nyilatkozta a Népszavának, hogy:
Az átmeneti csökkenésnek a Covid-járvány miatt bevezetett távoktatásnak lehetett köze, ám a mostani, újból emelkedésnek indult létszámot is nagyon magasnak tartom, ami egyértelmű bizonyítéka a kormány által rendre tagadott pedagógushiánynak.”
Súlyos tanárhiánnyal indult a 2025/2026-os tanév is, a PSZ szerint legalább 16 ezerrel több pedagógusra lenne szükség.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
