„Magyarország 100 év múlva” – Kreatív pályázat indul diákoknak

A pályázatokra általános iskolás, középiskolás és felsőoktatásban tanuló hallgatók is jelentkezhetnek, mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

„A pályázat célja, hogy a fiatalok kreatív módon gondolkodjanak a társadalmat és a gazdaságot érintő kérdésekről, miközben felfedezik a statisztika vizuális, elemző és történetmesélő oldalát is” – írja a KSH. A pályázatot Buday László 20. századi magyar statisztikus és egyetemi tanár emlékére rendezik meg, aki 1914 és 1920 között a Központi Statisztikai Hivatal igazgatójaként dolgozott.

A pályázatot az alábbi kategóriákban és témákban hirdetik meg:

  • 7–13. évfolyamos tanulók (általános és középiskola) számára a feladat egy novella írása a következő témában: „Magyarország 100 év múlva” – egy kreatív jövőkép bemutatása, amely a jelen statisztikai adataira is épülhet. A részleteket erről ezen a linken találjátok meg.
  • 7–8. osztályos általános iskolások és 9-13. évfolyamos középiskolások számára a feladat egy rövid elemzést is tartalmazó prezentáció elkészítése, a következő témákból lehet választani: mezőgazdaság, nemzetközi összehasonlítások vagy időmérleg. A további részleteket ide kattintva ismerhetitek meg.
  • Felsőoktatási hallgatók számára (25 éves korig) a feladat egy infografika (mezőgazdaság, nemzetközi adatok, időmérleg) vizuális feldolgozása statisztikai adatok alapján. A részletek itt találhatók.
Buday László emlékére meghirdetett pályázat
KSH

A kategóriák legjobbai pénzjutalomban és értékes tárgynyereményekben részesülnek. Emellett kortól függetlenül jól mutat egy ilyen pályázati szereplés az önéletrajzban, akár jövőbeli tanulmányi lehetőség, akár munkalehetőség szempontjából.

A pályázatok beérkezési határideje 2026. szeptember 25.

Nyitókép: MOME

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.