Az elmúlt több mint két évtizedben nem fordult elő, hogy 10 százalék alatt legyen a korai iskolaelhagyók száma, 2025-re azonban 9,3 százalékra csökkent az átlag. Emellett viszont a felnőttoktatásban tanulók száma is tovább emelkedett.
A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a 2025/2026-os tanévben Magyarországon 1,9 millióan vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben.
Míg az elmúlt közel két évtizedben 10-12 százalék között mozgott a korai iskolaelhagyók száma, addig 2025-ben ez lecsökkent 9,3 százalékra. A KSH oldalán egészen 2003-ig lehet visszanézni az adatokat, melyből az látható, hogy az elmúlt 22 évben most először csökkent 10 százalék alá ez az arány.
Már 2024-ben is látható volt a csökkenő tendencia: akkor a Népszava megkeresésére a KSH azt nyilatkozta, hogy a pozitív változás főként annak köszönhető, hogy a fiatal felnőttek körében nőtt az oktatásban – különösen a nem nappali képzésben – való részvétel.
Megnézve ezeket az adatokat az látható, hogy technikumban vagy szakiskolában a felnőttoktatásban, nem nappali oktatásban tanulók száma az idei tanévben is tovább nőtt. Míg a 2024/25-ös tanévben 44 519 fő tanult így, addig a 2025/26-os tanévre a számuk 47 822 főre emelkedett. Emellett a szakképző iskolákban tanuló felnőttek aránya is közel 2000-rel nőtt meg.
„Másfél évtizede 18-ról 16 évre csökkent a tankötelezettség korhatára – a kérdés, hogy ennek milyen hatása lett?”
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
