Az elmúlt több mint két évtizedben nem fordult elő, hogy 10 százalék alatt legyen a korai iskolaelhagyók száma, 2025-re azonban 9,3 százalékra csökkent az átlag. Emellett viszont a felnőttoktatásban tanulók száma is tovább emelkedett.
A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a 2025/2026-os tanévben Magyarországon 1,9 millióan vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben.
Míg az elmúlt közel két évtizedben 10-12 százalék között mozgott a korai iskolaelhagyók száma, addig 2025-ben ez lecsökkent 9,3 százalékra. A KSH oldalán egészen 2003-ig lehet visszanézni az adatokat, melyből az látható, hogy az elmúlt 22 évben most először csökkent 10 százalék alá ez az arány.
Már 2024-ben is látható volt a csökkenő tendencia: akkor a Népszava megkeresésére a KSH azt nyilatkozta, hogy a pozitív változás főként annak köszönhető, hogy a fiatal felnőttek körében nőtt az oktatásban – különösen a nem nappali képzésben – való részvétel.
Megnézve ezeket az adatokat az látható, hogy technikumban vagy szakiskolában a felnőttoktatásban, nem nappali oktatásban tanulók száma az idei tanévben is tovább nőtt. Míg a 2024/25-ös tanévben 44 519 fő tanult így, addig a 2025/26-os tanévre a számuk 47 822 főre emelkedett. Emellett a szakképző iskolákban tanuló felnőttek aránya is közel 2000-rel nőtt meg.
„Másfél évtizede 18-ról 16 évre csökkent a tankötelezettség korhatára – a kérdés, hogy ennek milyen hatása lett?”
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Elkezdődött a nyári szünet, ezzel együtt pedig az első komoly nyári hőhullám is megérkezett. A rendkívüli meleg miatt szombattól kedd éjfélig hőségriadó van érvényben, ami leginkább a kisgyerekek egészségét veszélyeztetheti.
Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.
