Az elmúlt több mint két évtizedben nem fordult elő, hogy 10 százalék alatt legyen a korai iskolaelhagyók száma, 2025-re azonban 9,3 százalékra csökkent az átlag. Emellett viszont a felnőttoktatásban tanulók száma is tovább emelkedett.
A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a 2025/2026-os tanévben Magyarországon 1,9 millióan vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben.
Míg az elmúlt közel két évtizedben 10-12 százalék között mozgott a korai iskolaelhagyók száma, addig 2025-ben ez lecsökkent 9,3 százalékra. A KSH oldalán egészen 2003-ig lehet visszanézni az adatokat, melyből az látható, hogy az elmúlt 22 évben most először csökkent 10 százalék alá ez az arány.
Már 2024-ben is látható volt a csökkenő tendencia: akkor a Népszava megkeresésére a KSH azt nyilatkozta, hogy a pozitív változás főként annak köszönhető, hogy a fiatal felnőttek körében nőtt az oktatásban – különösen a nem nappali képzésben – való részvétel.
Megnézve ezeket az adatokat az látható, hogy technikumban vagy szakiskolában a felnőttoktatásban, nem nappali oktatásban tanulók száma az idei tanévben is tovább nőtt. Míg a 2024/25-ös tanévben 44 519 fő tanult így, addig a 2025/26-os tanévre a számuk 47 822 főre emelkedett. Emellett a szakképző iskolákban tanuló felnőttek aránya is közel 2000-rel nőtt meg.
„Másfél évtizede 18-ról 16 évre csökkent a tankötelezettség korhatára – a kérdés, hogy ennek milyen hatása lett?”
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
