Az elmúlt húsz év legalacsonyabb szintjére csökkent a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon. Ezzel párhuzamosan egyre több fiatal felnőtt döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-re ez az arány 10,3 százalékra mérséklődött a 18–24 éves fiatalok körében. A 2023-as adatokhoz képest 1,3 százalékpontos csökkenés történt, ami az elmúlt évek legnagyobb javulásának számít - írja a Népszava.
A tendencia 2004 óta alapvetően csökkenő, bár időszakonként megtorpanásokkal vagy visszalépésekkel. Kiemelten negatív fordulópont volt 2012, amikor az Orbán-kormány 18-ról 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát, amely után ismét növekedett az iskolaelhagyók száma.
| Kik számítanak korai iskolaelhagyónak? |
| Korai iskolaelhagyónak azokat tekintik, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és az adatfelvételt megelőző négy hét során semmilyen oktatásban nem vettek részt. |
A KSH a lap kérdésére azt válaszolta: hogy a pozitív változás főként annak köszönhető, hogy a fiatal felnőttek körében nőtt az oktatásban – különösen a nem nappali képzésben – való részvétel.
Az adatok szerint a szakképző iskolák tanulólétszáma emelkedett: míg 2023-ban 85,5 ezer diák járt ide, addig 2024-ben már 97,2 ezer. Ezt a növekedést valószínűleg segítette, hogy a második szakképesítés megszerzése ingyenessé vált.
A nem nappali tagozatos (főként 18 év feletti) diákok száma jelentősen emelkedett: 2023-ban 25,9 ezren, 2024-ben pedig már 41 ezren tanultak ilyen formában. Ezzel párhuzamosan a nappali tagozatos, főként tanköteles korú tanulók száma enyhén csökkent.Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a diplomások aránya továbbra is elmarad az uniós átlagtól. Az MNB 2023-as versenyképességi jelentése szerint 2021-ben a 20-24 évesek aránya a felsőoktatásban Magyarországon a 3. legalacsonyabb (28,4 százalék) volt az uniós tagállamok között. Ezenkívül csak Máltán és Luxemburgban mértek alacsonyabb számokat.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
