A szakács, a kereskedelmi értékesítő és a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmák továbbra is a legnépszerűbbek a középiskolások körében.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb helyzetkép-jelentése szerint - amely a 2025/2026-os tanév adatait is bemutatja - a középfokon nappali oktatásban tanuló diákok 54 százaléka, vagyis mintegy 226 ezer tanuló vesz részt valamilyen szakmai képzésben. Ők szakképző iskolákban, technikumokban vagy szakgimnáziumokban tanulnak. A szakképző évfolyamokon jelenleg 169 ezren tanulnak, ami 1,3 százalékos csökkenést jelent az előző tanévhez képest.
A szakképző iskolákban továbbra is a műszaki, ipari és építőipari képzések dominálnak: az ide járó diákok fele ilyen területen tanul. Ezek közül a hegesztő és a villanyszerelő szakma a legnépszerűbb, előbbit körülbelül 2800-an, utóbbit 2400-an választották.
Összességében azonban még mindig a szakács és a kereskedelmi értékesítő képzés vonzza a legtöbb diákot. Mindkét szakmát nagyjából 3600-an tanulják a 2025/2026-os tanévben.
A technikumi és szakgimnáziumi képzésekben leginkább a szolgáltatási, műszaki és üzleti területek népszerűek. Az itt tanuló diákok 63 százaléka ilyen szakot választott. Különösen sokan érdeklődnek a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés iránt: ezt jelenleg több mint 10 500 diák tanulja.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
