A szakács, a kereskedelmi értékesítő és a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmák továbbra is a legnépszerűbbek a középiskolások körében.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb helyzetkép-jelentése szerint - amely a 2025/2026-os tanév adatait is bemutatja - a középfokon nappali oktatásban tanuló diákok 54 százaléka, vagyis mintegy 226 ezer tanuló vesz részt valamilyen szakmai képzésben. Ők szakképző iskolákban, technikumokban vagy szakgimnáziumokban tanulnak. A szakképző évfolyamokon jelenleg 169 ezren tanulnak, ami 1,3 százalékos csökkenést jelent az előző tanévhez képest.
A szakképző iskolákban továbbra is a műszaki, ipari és építőipari képzések dominálnak: az ide járó diákok fele ilyen területen tanul. Ezek közül a hegesztő és a villanyszerelő szakma a legnépszerűbb, előbbit körülbelül 2800-an, utóbbit 2400-an választották.
Összességében azonban még mindig a szakács és a kereskedelmi értékesítő képzés vonzza a legtöbb diákot. Mindkét szakmát nagyjából 3600-an tanulják a 2025/2026-os tanévben.
A technikumi és szakgimnáziumi képzésekben leginkább a szolgáltatási, műszaki és üzleti területek népszerűek. Az itt tanuló diákok 63 százaléka ilyen szakot választott. Különösen sokan érdeklődnek a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés iránt: ezt jelenleg több mint 10 500 diák tanulja.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
