Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A szakács, a kereskedelmi értékesítő és a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmák továbbra is a legnépszerűbbek a középiskolások körében.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb helyzetkép-jelentése szerint - amely a 2025/2026-os tanév adatait is bemutatja - a középfokon nappali oktatásban tanuló diákok 54 százaléka, vagyis mintegy 226 ezer tanuló vesz részt valamilyen szakmai képzésben. Ők szakképző iskolákban, technikumokban vagy szakgimnáziumokban tanulnak. A szakképző évfolyamokon jelenleg 169 ezren tanulnak, ami 1,3 százalékos csökkenést jelent az előző tanévhez képest.
A szakképző iskolákban továbbra is a műszaki, ipari és építőipari képzések dominálnak: az ide járó diákok fele ilyen területen tanul. Ezek közül a hegesztő és a villanyszerelő szakma a legnépszerűbb, előbbit körülbelül 2800-an, utóbbit 2400-an választották.

Összességében azonban még mindig a szakács és a kereskedelmi értékesítő képzés vonzza a legtöbb diákot. Mindkét szakmát nagyjából 3600-an tanulják a 2025/2026-os tanévben.
A technikumi és szakgimnáziumi képzésekben leginkább a szolgáltatási, műszaki és üzleti területek népszerűek. Az itt tanuló diákok 63 százaléka ilyen szakot választott. Különösen sokan érdeklődnek a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés iránt: ezt jelenleg több mint 10 500 diák tanulja.

A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.