Anyagilag is megéri jól teljesíteni a szakmai vizsgán: az ötösért akár 300 ezer forintot is kaphattok

Nemcsak a bizonyítvány miatt éri meg jól teljesíteni a szakmai vizsgán: komoly pénzjutalom is járhat érte. A végzős szakképzésben tanulók akár több százezer forintos támogatást is kaphatnak a sikeres vizsga után.

Azok a diákok, akik sikeresen teljesítik a szakmai vizsgát, egyszeri pályakezdési juttatásra jogosultak. Ez az összeg nem pályázathoz kötött, és külön igényelni sem kell – automatikusan megkapjátok, ha megfeleltek a feltételeknek – írja az IKK.

A juttatás alapja a szakirányú oktatás egyhavi önköltsége, amelynek összege 2022-ben 100 ezer forint volt. A ténylegesen kifizetett összeg azonban a vizsga eredményétől függően ennél jóval magasabb is lehet.

Ennyi pénzt kaphattok a jegyetek alapján

  • Elégséges (2): kb. 133 ezer forint
  • Közepes (3): kb. 184 ezer forint
  • Jó (4): kb. 243 ezer forint
  • Jeles (5): akár 302 ezer forint

Vagyis egy kiemelkedő eredmény több mint 300 ezer forintos pluszt jelenthet a pályakezdéskor.

Kik jogosultak a támogatásra?

Az egyszeri juttatás minden olyan tanulónak jár, aki:

  • az első, a Szakmajegyzékben szereplő szakmáját szerezte meg,
  • tanulói jogviszonyban állt,
  • és jogosult volt az ingyenes szakmai oktatásban való részvételre.

Nem kell külön igényelni

A pénzt nem kell külön kérvényezni: az adatokat a szakképző intézmény rögzíti a KRÉTA rendszerben, és ez alapján történik az utalás.

A kifizetésről a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal gondoskodik, az összeget pedig közvetlenül a megadott bankszámlára utalják.

Mikor érkezik meg a pénz?

A juttatást a szakmai vizsgaidőszak utolsó napjától számított 60 napon belül kell kifizetni.

Fontos megjegyezni, hogy az összeg adómentes, vagyis teljes egészében felhasználható bármire – például lakhatásra, továbbtanulásra vagy akár egy nagyobb kiadásra.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.